delikát mn és fn (vál)
I. mn 12A11
1. ’különleges, ill. nehez(ebb)en beszerezhető, ritka, drága 〈élelmiszer, élvezeti cikk stb.〉’ ❖ gyönyörű hölgyek, elegans uracsok, arszlánok és arszlánnők ’s egyéb divatvadak, kik […] nem nyugosznak, mig a’ gyönge kappan- és delicat sonkaszeleteket, a’ fűszeres kolbászkák- ’s ludmájfalatokat, mellyek itt-ott apróra vágott, fáczán-, disznó- és marhahussal töltött káposztalevelek közt szerényen kimosolyganak, egészen föl nem emésztik (1844 Frankenburg Adolf C1768, 201) | az elvénült strachin sajtot nem tartja valami delicat illatszernek (1870 Papp Miklós ford.–Széchenyi CD1501) | ismerjük – Sajnos – mind jól a patikát, Melyben most már olcsóbban kapjuk, Mi drága volt és delikát (1899 Ady Endre CD01) | Fekete kanalazgatott. Az erősszagú kávé után többször zajosat nyelt: – Delikát! (1929 Bohuniczky Szefi CD10) | az oliva-, pisztácia-, uborka- és paprika ízesítésű delikát [hús]készítményeket (1994 Magyar Hírlap CD09).
2. ’egyedi, különleges, semmi máshoz nem hasonlítható 〈jelenség, esemény stb.〉’ ❖ A szalonkahúzás, a márcziusi csöndes esték eme delikát speczialitása (1888 Bársony István C0833, 12) | Csak évtizedekkel később derült fény a legdelikátabb esetre: Basch [Ferenc] Kállay miniszterelnök segítségét kérve tudta elkerülni, hogy példamutatás kedvéért személy szerint még őt is „önkéntesként” bevonultassák az SS-hez (1996 Tilkovszky Loránt CD58).
3. (rég) ’kecsessége, szép arányai révén kellemes hatást keltő, tetszetős 〈személy v. dolog〉’ ❖ A’ fejér nép igen delicat és szép (1806 Hazai Tudósítások C0187, 260) | Csinos kis épület […]. Látszik a formáján, a delikát idomain, hogy asszonyok építették (1885 Mikszáth Kálmán CD04).
3a. (rég) ’gyenge, törékeny 〈alkat, egészség〉’ ❖ Már maga a’ természet Csokonayt […] rendkívül érzékennyé formálta, ő néki sovány, gyenge delicat, fain szálátskáju, ’s csak nem csupa érzékenységből álló testet adván (1817 Domby Márton C1318, 28) | Épen azon időben bizonyos olasz, szinte [= szintén] herczeg, nyomta Albionnak földjét, de nem nagyon, mert vajmi könnyü s delicat egészséggel biró személyke volt (1857 Széchenyi István CD1501).
4. ’árnyalt, finom 〈kifejezés- v. ábrázolásmód, műalkotás stb.〉’ ❖ semmi sincs előttem kedvesebb benne [ti. A boldog alkony című versben] mint az a’ véghetetlenűl delicát másfél utolsó sor, hol befátyolozott világossággal mondja, hogy csak hajnalkor mégyen el karjai közzűl (1810 Kazinczy Ferenc C2560, 232) | [Az elnök] hangja most csendül, szelíd és finom. Kifejezési formája delikát, ellentétben a külsejével, dialektikája gondosabb mint a toalettje (1889 Mikszáth Kálmán CD04) | [Alfred Stevens] arcképeket, delikát színezésű tájképeket és csendéleteket is festett (1925 MűvészetiLex. C6812, 475) | [Diósy Antal] Nagyajtay Terézről festett delikát színekkel átszőtt zsánerei (1961 Magyar Nemzet nov. 4. C4799, 3).
5. (kissé rég) ’tapintatos, diszkrét 〈viselkedés(mód)〉, ill. ritk. ilyen viselkedésű, jellemű 〈személy〉’ ❖ [Vukovics Sebő] minden levelét mérséklet, higgadtság s a legdelikátabb kiméletesség jellemzi (1882 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [Vay György csendbiztos] nem volt vallásos ember, de bizonyos dolgokban „delikát” volt (1931 Krúdy Gyula CD54) | amilyen derék fickó ő – épp annyira nem tartom valami különös orvosnak – úgy volt rendezve a dolog, hogy neki delikát módon néhány dukátot ajándékba adjak (1943 Bóka László ford.–Széchenyi CD1502).
5a. ’kényes, ill. bizalmas(an kezelendő) 〈ügy, kérdés stb.〉’ ❖ reményltem discretiójától, hogy ezen viszony delicát oldalát kellőleg méltányolandja s lesz annyi tekintettel irántam, hogy nem ügyvekendik engem személyesen compromittálni (1849 Kossuth Lajos CD32) | Ez delikát kérdés, amiben férfiak kötelessége a hallgatás (1856 Jókai Mór CD18) | Szemezni kell az embereket, mikor ilyen delikát ügyek lebonyolításáról van szó (1928 Krúdy Gyula CD54) | A kétoldalú viszony delikát pontja a kisebbségi kérdés és a román integrációs törekvések közti összefüggés (1997 Figyelő CD2601).
II. fn 3A1 (ritk)
1. ’rendkívül finom, ízletes, ill. ritka, drága élelmiszer v. étel, ínyencség, csemege’ ❖ ha okvetlen volt is az ő rólam való vélekedésében a delikátoknál tartó ínyenc lenézéséből azokkal szemben, akiket a rendes konyha is kielégít, az biztos, hogy Tóth Árpádnak ez a vélekedése őszinte, becsületes nosztalgiákról tett tanuságot (1931 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | [a háziasszonyok] rádöbbennek, hogy nemcsak az elképzelt delikátokat engedhetik meg maguknak, de helyettük akár káposztás kocka is lehet a vasárnapi ebéd (1997 Magyar Hírlap CD09).
2. ’élelmiszert, kül. csemegeárut árusító üzlet; csemegebolt’ ❖ nem a boltban, hanem a shopokban, Hágó delikátban, Bike kerékpárshopban vásárolunk (2000 Magyar Hírlap CD09).
Vö. TESz. delikátesz; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz.