délies mn 15B

1. (nagyjából) dél felé eső 〈irány, tájolás〉, ill. ilyen irányú, elhelyezkedésű 〈terület〉’ ❖ nincs az ország’ déliesb részében olly nyomorú urbéri zsellér, ki tenyérnyi udvarkájáról egypár font selymet elő nem teremthetne (1844 Pesti Hírlap CD61) | magyarok királya Canóza felé tart, délies irányba (1879 Arany János C0657, 268) | É-Szumátrától egészen a Filippi-szigetekig [a szeleket] a monzun szabályozza, de ebbe a délies fekvés miatt a passzát is belejátszik (1928 TolnaiÚjLex. C5728, 160) | A Duna délkeleti irányú medre egyre déliesebbé vált. Először a mai Szeged irányába, majd a kalocsai süllyedés eredményeként már Kalocsa-Baja térsége felé talált lefolyást (1997 Magyarország földje CD05).

1a. (ritk) ’déli v. ahhoz közeli 〈szélirány〉, ill. ilyen irányú 〈szél〉’ ❖ Magyarország nagy részében az uralkodó szélirány az ÉNy-i, az ország DK-i vidékein azonban a délies irányú szelek is majdnem ugyanolyan gyakoriságúak (1929 TolnaiÚjLex. C5733, 144) | Az Alföld közepén mérsékeltebb, északnyugati irányú, míg a déli határ mentén gyakran délies a szél (1997 Magyarország földje CD05).

2. ’délen, kül. a mediterrán térségben található, ott tapasztalható, ill. arra jellemző v. azzal rokon vonásokat mutató’ ❖ a szellem világa a középkor százados setétségében Olaszországban is szintazon okok által deríttetett fel, mint Görögországban: délies éghajlat, szép természet […] által (1843 Szontagh Gusztáv C4063, 48) | Moszkva tarka színeivel, szeszélyesen kanyargó utcasoraival és elképesztően fantasztikus épületeivel határozottan délies város benyomását teszi. Ebben a tekintetben nem versenyezhet vele Nápoly sem (1939 Herczeg Ferenc 9241010, 177) | [a ház] legdéliesebb zuga a napsütötte étkezősarok (1996 Lakáskultúra CD39) | A Mecsek és főleg a Villányi-hegység legenyhébb éghajlatú országrészünk, ahol számos délies flóra- és faunaelem él (1997 Magyarország földje CD05).

2a. ’délen, kül. a mediterrán országokban lakó népekre jellemző, ill. emlékeztető 〈sajátosság〉’ ❖ Az ifju Manuel […] azon ifju hévvel ’s élénkséggel mondta ott ki véleményét, mellyet szenvedélyessége ’s kiválólag délies véralkota megfejtenek (1843 Jósika Miklós C2437, 109) | igazi olasz, déliesen czigányélet, a mely a család semmi intimitását sem véli elleplezni valónak a nyilvánosság elől (1910 Cholnoky Viktor 9078001, 85) | fekete, délies metszésű szemével epedve nézett alá a magasból (1913 Krúdy Gyula CD54) | [Atlanta nevének ottani kiejtésekor a] hangsúly a második szótagon, déliesen elnyújtva, az nt sima n-re redukálódik (1996 Természet Világa CD50).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

délies melléknév 15B
1.
(nagyjából) dél felé eső 〈irány, tájolás〉, ill. ilyen irányú, elhelyezkedésű 〈terület〉
nincs az ország’ déliesb részében olly nyomorú urbéri zsellér, ki tenyérnyi udvarkájáról egypár font selymet elő nem teremthetne
(1844 Pesti Hírlap)
magyarok királya Canóza felé tart, délies irányba
(1879 Arany János)
ÉÉszak-Szumátrától egészen a Filippi-szigetekig [a szeleket] a monzun szabályozza, de ebbe a délies fekvés miatt a passzát is belejátszik
(1928 TolnaiÚjLex.)
A Duna délkeleti irányú medre egyre déliesebbé vált. Először a mai Szeged irányába, majd a kalocsai süllyedés eredményeként már Kalocsa-Baja térsége felé talált lefolyást
(1997 Magyarország földje)
1a. (ritk)
déli v. ahhoz közeli 〈szélirány〉, ill. ilyen irányú 〈szél〉
Magyarország nagy részében az uralkodó szélirány az ÉNy-iészaknyugati, az ország DK-idélkeleti vidékein azonban a délies irányú szelek is majdnem ugyanolyan gyakoriságúak
(1929 TolnaiÚjLex.)
Az Alföld közepén mérsékeltebb, északnyugati irányú, míg a déli határ mentén gyakran délies a szél
(1997 Magyarország földje)
2.
délen, kül. a mediterrán térségben található, ott tapasztalható, ill. arra jellemző v. azzal rokon vonásokat mutató
a szellem világa a középkor százados setétségében Olaszországban is szintazon okok által deríttetett fel, mint Görögországban: délies éghajlat, szép természet […] által
(1843 Szontagh Gusztáv)
Moszkva tarka színeivel, szeszélyesen kanyargó utcasoraival és elképesztően fantasztikus épületeivel határozottan délies város benyomását teszi. Ebben a tekintetben nem versenyezhet vele Nápoly sem
(1939 Herczeg Ferenc)
[a ház] legdéliesebb zuga a napsütötte étkezősarok
(1996 Lakáskultúra)
A Mecsek és főleg a Villányi-hegység legenyhébb éghajlatú országrészünk, ahol számos délies flóra- és faunaelem él
(1997 Magyarország földje)
2a.
délen, kül. a mediterrán országokban lakó népekre jellemző, ill. emlékeztető 〈sajátosság〉
Az ifju Manuel […] azon ifju hévvel ’s élénkséggel mondta ott ki véleményét, mellyet szenvedélyessége ’s kiválólag délies véralkota megfejtenek
(1843 Jósika Miklós)
igazi olasz, déliesen czigányélet, a mely a család semmi intimitását sem véli elleplezni valónak a nyilvánosság elől
(1910 Cholnoky Viktor)
fekete, délies metszésű szemével epedve nézett alá a magasból
(1913 Krúdy Gyula)
[Atlanta nevének ottani kiejtésekor a] hangsúly a második szótagon, déliesen elnyújtva, az nt sima n-re redukálódik
(1996 Természet Világa)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások