denka (6A) l. dinka¹

dinka¹ fn 6Adenka (rég v. nyj)

1. (Szőlő is) ’〈rendsz. nagy, gömbölyű bogyójú, fajtánként eltérő, de ált. pirosas színű gyümölcsöt hozó, csemegeszőlőként is termesztett szőlőfajták megnevezéseként〉’ ❖ Termékeny szll tkéknek neme. […] Czirifandli, Juh fark, vagy; fejér Szll, Dinka, Tök Szll (1780 Prónay Pál 7360002, 63) | hol a töppedségre szükséges helyi viszonyok megvannak, ott sok szőlőfaj ád [az aszúborhoz szükséges] töppedt szemeket, mint p. o. a bajor, dinka, kadarka (1856 Vasárnapi Újság CD56) | [Galgamácsán] kadarkát, rizlinget, cigányszöllőt, tökszöllőt (gömbölyű szemű), sárfehéret, gyinkát termeltek. Ezek a philloxerától és a szárazságtól kipusztultak (1940 Ébner Sándor C6981, 39).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (Növ is) ’〈ilyen szőlőfajták elnevezésében fajtacsoportnévi elemként〉’ ❖ Szatoki Dinka, mellynek Szlleje verhenyeges, de fejér Bort ſzokott adni (1780 Prónay Pál 7360002, 59) | Fehér denka (1899 Borászati Lapok 8607001, 407) | Fehér-, Zöld- és Bogdányi dinka (1980 Geday Gusztáv CD30).

2. ’ilyen növény gyümölcse’ ❖ Dinka verhenyeges piroskás húsos szem, télre jól eláll (1814 Perecsényi Nagy László C3465, 63) | nézzünk ide, hol most készítik épen a szőllőhegy birtokosának a koszorút nagy gazdag gerezdekből, van közte dinka és gahér (1867 Magyar néprajz CD47) | jó érett volt már a gohér, a bakar, a musztafer, csak a juhfarkú volt egy kissé hátra. Elébb lecsikkentett egy böngőt a szép piros dinkából a kisfiának (1902 Jókai Mór CD18).

3. (rég, ritk) ’e szőlőfajta legelterjedtebb változatának pirosas bogyójáéhoz hasonló szín’ ❖ A’ dinka ékes egy szín, De ajkaid pirosbak (1838 Tóth Lőrinc C4302, 91) | piros, dinka, tulipiros (1904 Magyar Nyelvőr C5832, 183).

Ö: kövi~.

ÖE: ~szőlő.

Vö. CzF.; TESz.; ÚMTsz. dinka¹

denka lásd dinka¹
dinka¹ főnév 6A
denka 6A (rég v. nyj)
1. (Szőlő is)
〈rendsz. nagy, gömbölyű bogyójú, fajtánként eltérő, de ált. pirosas színű gyümölcsöt hozó, csemegeszőlőként is termesztett szőlőfajták megnevezéseként〉
Termékeny szll tkéknek neme. […] Czirifandli, Juh fark, vagy; fejér Szll, Dinka, Tök Szll
(1780 Prónay Pál)
hol a töppedségre szükséges helyi viszonyok megvannak, ott sok szőlőfaj ád [az aszúborhoz szükséges] töppedt szemeket, mint p. o.példának okáért a bajor, dinka, kadarka
(1856 Vasárnapi Újság)
[Galgamácsán] kadarkát, rizlinget, cigányszöllőt, tökszöllőt (gömbölyű szemű), sárfehéret, gyinkát termeltek. Ezek a philloxerától és a szárazságtól kipusztultak
(1940 Ébner Sándor)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (Növ is)
〈ilyen szőlőfajták elnevezésében fajtacsoportnévi elemként〉
Szatoki Dinka, mellynek Szlleje verhenyeges, de fejér Bort ſzokott adni
(1780 Prónay Pál)
Fehér denka
(1899 Borászati Lapok)
Fehér-, Zöld- és Bogdányi dinka
(1980 Geday Gusztáv)
2.
ilyen növény gyümölcse
Dinka verhenyeges piroskás húsos szem, télre jól eláll
(1814 Perecsényi Nagy László)
nézzünk ide, hol most készítik épen a szőllőhegy birtokosának a koszorút nagy gazdag gerezdekből, van közte dinka és gahér
(1867 Magyar néprajz)
jó érett volt már a gohér, a bakar, a musztafer, csak a juhfarkú volt egy kissé hátra. Elébb lecsikkentett egy böngőt a szép piros dinkából a kisfiának
(1902 Jókai Mór)
3. (rég, ritk)
e szőlőfajta legelterjedtebb változatának pirosas bogyójáéhoz hasonló szín
A’ dinka ékes egy szín, De ajkaid pirosbak
(1838 Tóth Lőrinc)
piros, dinka, tulipiros
(1904 Magyar Nyelvőr)
ÖE: dinkaszőlő
Vö. CzF.; TESz.; ÚMTsz. dinka¹

Beállítások