derít ts ige 4b4

1. (/ritk) ’〈fény〉 világossá tesz vmit, ill. 〈sötétséget, homályt〉 bevilágít’ ❖ Hazád’ gyászos Egét derítsd jobban (1789 Mindenes Gyűjtemény C0367, 150) | bágyadt mécsvilág deríti a tömlöcz homályát (1864 Kvassay Ede 8263001, 148) | Nyugaton a cimmeriusokat fedi a köd és homály, melyen még a napsugár sem tud áthatolni, s a legkisebb fény sem deríti ezt a vidéket. […] Mert hiszen túl az Oceanuson Nyugatnak már örökös éjjel uralkodik (1904 ÓkoriLex. CD28) | a napfény ritkán deríti a gyárkapuig tartó útjainkat (1973 László-Bencsik Sándor 9383001, 18).

2. (vál) ’derűssé tesz, felvidít (vmivel) vkit, vmit, ill. 〈szomorúságot, komorságot〉 oszlat vmi v. vki’ ❖ Neved’ Napját kegyeſen deríti, A’ kinek fld, Ég fejet hajt (1786 Baróti Szabó Dávid C0826, 92) | A’ te látásod deríti éltemet (1822 Aurora C0030, 49) | a’ nyájas beszélgetések, elmés tréfák, ártatlan játékok, százféle mulatozások […] komorságomat is nagy mértékben derítették (1845 Kis János¹ 8240003, 146) | Ha közelében nem lehetek mindig, hogy derítsen bájos mosolyával, ne vegye rossz néven, ha gyakran fölkeresem soraimmal (1913 e. Rudnyánszky Gyula 8400034, 18) | Rendeltetésem megtiltotta, hogy a boldogság derítse sorsomat (1964 Áprily Lajos ford.–Caj Jen 9008087, 59).

3. (vál) ’〈fényt〉 áraszt, sugároz (vmire v. vkire)’ ❖ [mindenki] hordozza keblében, szeplőtlen ártatlanságban sirig gyermekkorának azon szép vágyait, melyek soha nem szünendnek meg biborfényt deritni földi utjára (1835 Széchenyi István 8429017, 105) | [Eos istenasszony] reggelenkint kiemelkedik az Oceanusból, a melyben pihent és fehérszínü meg vereses paripáinak fogatával megelőzte testvérét Heliust, nappali fényt derít istenekre és emberekre egyaránt (1902 ÓkoriLex. CD28) | Ajándék a nyári este, sajgó sebre csendes ír, fényt derít a zöld berekre, kéz a kézben kertbe hív (1982 Kerényi Grácia ford.–Iwaszkiewicz 9324054, 222).

3a. (rég) ’〈annak kif-ére, hogy vmi v. vki örömet hoz vki számára, derűssé, boldoggá teszi az életét〉’ ❖ Edgy ortza boríthat én rám ſetét éj-félt, Edgy zheti azt el, edgy deríthet rám Délt! (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 601) | Az után szebb napot derít Reánk jobb kezével (1790 Magyar Kurír C0316, 1390) | Lilla’ lelke Új napot deríte rám (1797 Csokonai Vitéz Mihály 7069057, 63).

4. (›fény‹ jelentésű tárgyragos szavakkal) (rég) ’〈annak kif-ére, hogy vki v. vmi dicsőséget, elismerést hoz vkire, vmire〉’ ❖ Mi szükségünk, ugymond, a’ tudós munkákra, Mellyek fényt derítnek ránk ’s az unokákra (1796 Kis János¹ 8240026, 35) | lehetlen nem örvendenünk olly sorokkal találkozni, mellyek a magyar névre fényt deritnek ott, hol azt a rosz akarat annyi rágalommal igyekezik elhomályositni (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Mióta Reguly szellemi életet élt, fő vágya volt valami rendkivüli igyekezet által hazájára egykor fényt deríthetni (1868 Toldy Ferenc 8481019, 287).

4a. (›fény‹ jelentésű -ra, -re ragos szavakkal) (kissé rég, vál) ’〈annak kif-ére, hogy vki dicsőséges, virágzó állapotba juttat vmit〉’ ❖ nagy Királyink hajdani százakon [= századokon] Kezdék Hazánkat fényre deríteni (1819 Vörösmarty Mihály 8524055, 137) | Erdély, szűnd keseregni fiad, nem holt el az; él még S hős lelke a régi fényre deríti Zsibót (1831 e. Kazinczy Ferenc CD01) | [Pelos] Pisán kivül még Olimpiát is hatalmába kerítette, az előtte dívott versenyeket még nagyobb fényre derítette és hires király lett Peloponnezusban, melyet róla neveztek el (1896 PallasLex. CD02) | a mégis egy tömbben élő magyarság írói összefognának s a főbb elvekben megegyezve nyelvünket új fényre derítenék (1933 Kosztolányi Dezső 9359111, 204).

5. (›fény‹ jelentésű tárgyragos szavakkal) ’〈annak kif-ére, hogy vki v. vmi érthetővé, világossá, nyilvánvalóvá tesz vmit〉’ ❖ Ezen tények […] az ellenfél czélzataira ’s irányára olly fényt deritettek, hogy azok iránt többé csak az lehet kétségben, ki abban lenni ’s maradni föltett szándékkal bir (1843 Pesti Hírlap CD61) | fényt kell deríteni Laczkó Endre későbbi éveire is, hol halt meg, miért halt meg és miképpen? (1882–1883 Mikszáth Kálmán 8312003, 91) | Az atom-elmélettel próbáltak világosságot deríteni a kérdésre, de csak még jobban belebonyolodtak (1921 Tóth Árpád ford.–Flaubert 9720042, 67) | Amerikai hírszerzők fényt derítettek egy hatalmas észak-koreai titkos föld alatti létesítmény létezésére (1998 Magyar Hírlap CD09).

5a. (›fény‹ jelentésű -ra, -re ragos szavakkal) (/vál) ’〈annak kif-ére, hogy vki v. vmi nyilvánvalóvá tesz, megmutat vmit〉’ ❖ [borostyánkoszorúkat] a’ Musák a’ végre ſzenteltek magoknak, hogy azok által a’ világnak tanítván az ártatlanságot, ’s a’ jó-erkltst nap-fényre derítsék (1775 Kónyi János ford.–Gessner 7190012, 3) | Olly tulajdonſágait akartam napfényre deríteni Nyelvünknek, mellyek terméſzetével is meg állanak, a’ Pallérozáſt is fel véſzik, sőt éppen arra valók (1790 Főldi János 7112022, 12) | Ki uralkodik itten, Szolga ki leszsz, ez nap viadalmai fényre derítik (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358009, 425) | Azt, hogy ez a veszteség miből származik […], ugyancsak ennek az átvilágításnak kell majd napvilágra derítenie (1996 Országgyűlési Napló CD62).

6. derít vmire ’〈kedvre, örömre〉 hangol, felderít’ ❖ A’ hatalmaskodó Márs-is Éles-hegy dárdáját meſzſze-felejtvén Szokatlan örömre deríti haragos homlokát (1773 Rájnis József ford.–Pindarosz 7201007, 82) | ez majd jó kedvre deríti őket (1844 Nagy Ignác 8324008, 111) | Dávid még egy kisérletet tett, hogy a püspököt jobb kedvre derítse (1921 Bíró Lajos 9059001, 18) | [azt mondta] a szőlő: Talán elvesztettem mustomat, amely örömre derít isteneket és embereket[?] (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

7. derít vmire, vkire (vál) ’〈kedvet, örömöt stb.〉 sugároz, áraszt vmire, vkire(, és előidézi, hogy annak jele megnyilvánuljon rajta)’ ❖ Örömöt derít e’ reánk (1827 Kovács Pál² C2762, 23) | az örvendező a környezet arczára is vidám mosolyt deríteni vágyakodik (1869 Greguss Gyula C1918, 215) | a pogányságával akar kacagást, merést, táncot, párzásra való kedvet deríteni (1925 Kodolányi János CD10) | Torra készül szerteszét a bőség […], tüzes italként palackba zárva szilaj kedvet derít a világra (1958 Garamkövesdi Szabó László 2025114, 721).

8. (vál) ’vmilyen kedvező tulajdonságúvá v. örömet okozó dologgá változtat vmit, ill. ilyen tevékenységre késztet vkit’ ❖ egy közel sziget sejtése enyhíti ’s reményre deríti kétségét (1825 Fáy András¹ C1716, 36) | [a mord író] talán szégyenlené, Ha arczát gráczia víggá derítené (1844 Erdélyi János² ford.–Boileau 8131108, 51) | hódolok ennivalók és innivalók zamatának, legfőképen azonban a bornak, a bíboran ömlő rácürmösnek, amely víg dalra deríti a lelket s vérünket duhaj ugrálásra pezsegteti, táncra (1938 e. Dsida Jenő 9114054, 26) | arról szólnék éppen ezért, hogy mit jelent a koalíció, mit jelent, ami sokszor elhangzott, és nem egyszer – jogos vagy nem jogos – kacajra derítette az ellenzéket (1990 Országgyűlési Napló CD62).

9. (Kém v. Szőlő) ’〈folyadékot〉 a szennyező anyagokat megkötő anyag hozzáadásával vegyi úton tisztít’ ❖ [Pezsgőgyártáshoz] a kevert borokat vizahólyaggal derítik, s március hóban palackokba töltik, miután előbb kellő mennyiségü tiszta nádcukrot oldottak fel benne. A cukor mennyisége a fogyasztók ízlésétől s attól függ, mily foku pezsgést óhajt a gyáros (1896 PallasLex. CD02) | [vándorló legények] segitenek bort deriteni, fát apritani, ölésre kiszemelt hizót a fülénél fogva elkapni (1918 Krúdy Gyula 9365003, 21) | Híres egri borászok – Gál Tibor, Thummerer Vilmos, Vincze Béla – a házasítás után derítették és szűrték a bort (1999 Magyar Hírlap CD09).

Ö: fel~, ki~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

derít tárgyas ige 4b4
1. (/ritk)
〈fény〉 világossá tesz vmit, ill. 〈sötétséget, homályt〉 bevilágít
Hazád’ gyászos Egét derítsd jobban
(1789 Mindenes Gyűjtemény)
bágyadt mécsvilág deríti a tömlöcz homályát
(1864 Kvassay Ede)
Nyugaton a cimmeriusokat fedi a köd és homály, melyen még a napsugár sem tud áthatolni, s a legkisebb fény sem deríti ezt a vidéket. […] Mert hiszen túl az Oceanuson Nyugatnak már örökös éjjel uralkodik
(1904 ÓkoriLex.)
a napfény ritkán deríti a gyárkapuig tartó útjainkat
(1973 László-Bencsik Sándor)
2. (vál)
derűssé tesz, felvidít (vmivel) vkit, vmit, ill. 〈szomorúságot, komorságot〉 oszlat vmi v. vki
Neved’ Napját kegyeſen deríti, A’ kinek fld, Ég fejet hajt
(1786 Baróti Szabó Dávid)
A’ te látásod deríti éltemet
(1822 Aurora)
a’ nyájas beszélgetések, elmés tréfák, ártatlan játékok, százféle mulatozások […] komorságomat is nagy mértékben derítették
(1845 Kis János¹)
Ha közelében nem lehetek mindig, hogy derítsen bájos mosolyával, ne vegye rossz néven, ha gyakran fölkeresem soraimmal
(1913 e. Rudnyánszky Gyula)
Rendeltetésem megtiltotta, hogy a boldogság derítse sorsomat
(1964 Áprily Lajos ford.Caj Jen)
3. (vál)
〈fényt〉 áraszt, sugároz (vmire v. vkire)
[mindenki] hordozza keblében, szeplőtlen ártatlanságban sirig gyermekkorának azon szép vágyait, melyek soha nem szünendnek meg biborfényt deritni földi utjára
(1835 Széchenyi István)
[Eos istenasszony] reggelenkint kiemelkedik az Oceanusból, a melyben pihent és fehérszínü meg vereses paripáinak fogatával megelőzte testvérét Heliust, nappali fényt derít istenekre és emberekre egyaránt
(1902 ÓkoriLex.)
Ajándék a nyári este, sajgó sebre csendes ír, fényt derít a zöld berekre, kéz a kézben kertbe hív
(1982 Kerényi Grácia ford.Iwaszkiewicz)
3a. (rég)
〈annak kif-ére, hogy vmi v. vki örömet hoz vki számára, derűssé, boldoggá teszi az életét〉
Edgy ortza boríthat én rám ſetét éj-félt, Edgy zheti azt el, edgy deríthet rám Délt!
(1787 Bécsi Magyar Múzsa)
Az után szebb napot derít Reánk jobb kezével
(1790 Magyar Kurír)
Lilla’ lelke Új napot deríte rám
(1797 Csokonai Vitéz Mihály)
4. (›fény‹ jelentésű tárgyragos szavakkal) (rég)
〈annak kif-ére, hogy vki v. vmi dicsőséget, elismerést hoz vkire, vmire〉
Mi szükségünk, ugymond, a’ tudós munkákra, Mellyek fényt derítnek ránk ’s az unokákra
(1796 Kis János¹)
lehetlen nem örvendenünk olly sorokkal találkozni, mellyek a magyar névre fényt deritnek ott, hol azt a rosz akarat annyi rágalommal igyekezik elhomályositni
(1859 Vasárnapi Újság)
Mióta Reguly szellemi életet élt, fő vágya volt valami rendkivüli igyekezet által hazájára egykor fényt deríthetni
(1868 Toldy Ferenc)
4a. (›fény‹ jelentésű -ra, -re ragos szavakkal) (kissé rég, vál)
〈annak kif-ére, hogy vki dicsőséges, virágzó állapotba juttat vmit〉
nagy Királyink hajdani százakon [= századokon] Kezdék Hazánkat fényre deríteni
(1819 Vörösmarty Mihály)
Erdély, szűnd keseregni fiad, nem holt el az; él még S hős lelke a régi fényre deríti Zsibót
(1831 e. Kazinczy Ferenc)
[Pelos] Pisán kivül még Olimpiát is hatalmába kerítette, az előtte dívott versenyeket még nagyobb fényre derítette és hires király lett Peloponnezusban, melyet róla neveztek el
(1896 PallasLex.)
a mégis egy tömbben élő magyarság írói összefognának s a főbb elvekben megegyezve nyelvünket új fényre derítenék
(1933 Kosztolányi Dezső)
5. (›fény‹ jelentésű tárgyragos szavakkal)
〈annak kif-ére, hogy vki v. vmi érthetővé, világossá, nyilvánvalóvá tesz vmit〉
Ezen tények […] az ellenfél czélzataira ’s irányára olly fényt deritettek, hogy azok iránt többé csak az lehet kétségben, ki abban lenni ’s maradni föltett szándékkal bir
(1843 Pesti Hírlap)
fényt kell deríteni Laczkó Endre későbbi éveire is, hol halt meg, miért halt meg és miképpen?
(1882–1883 Mikszáth Kálmán)
Az atom-elmélettel próbáltak világosságot deríteni a kérdésre, de csak még jobban belebonyolodtak
(1921 Tóth Árpád ford.Flaubert)
Amerikai hírszerzők fényt derítettek egy hatalmas észak-koreai titkos föld alatti létesítmény létezésére
(1998 Magyar Hírlap)
5a. (›fény‹ jelentésű -ra, -re ragos szavakkal) (/vál)
〈annak kif-ére, hogy vki v. vmi nyilvánvalóvá tesz, megmutat vmit〉
[borostyánkoszorúkat] a’ Musák a’ végre ſzenteltek magoknak, hogy azok által a’ világnak tanítván az ártatlanságot, ’s a’ jó-erkltst nap-fényre derítsék
(1775 Kónyi János ford.Gessner)
Olly tulajdonſágait akartam napfényre deríteni Nyelvünknek, mellyek terméſzetével is meg állanak, a’ Pallérozáſt is fel véſzik, sőt éppen arra valók
(1790 Főldi János)
Ki uralkodik itten, Szolga ki leszsz, ez nap viadalmai fényre derítik
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
Azt, hogy ez a veszteség miből származik […], ugyancsak ennek az átvilágításnak kell majd napvilágra derítenie
(1996 Országgyűlési Napló)
6. derít vmire
〈kedvre, örömre〉 hangol, felderít
A’ hatalmaskodó Márs-is Éles-hegy dárdáját meſzſze-felejtvén Szokatlan örömre deríti haragos homlokát
(1773 Rájnis József ford.Pindarosz)
ez majd jó kedvre deríti őket
(1844 Nagy Ignác)
Dávid még egy kisérletet tett, hogy a püspököt jobb kedvre derítse
(1921 Bíró Lajos)
[azt mondta] a szőlő: Talán elvesztettem mustomat, amely örömre derít isteneket és embereket[?]
(1995 Protestáns Biblia ford.)
7. derít vmire, vkire (vál)
〈kedvet, örömöt stb.〉 sugároz, áraszt vmire, vkire(, és előidézi, hogy annak jele megnyilvánuljon rajta)
Örömöt derít e’ reánk
(1827 Kovács Pál²)
az örvendező a környezet arczára is vidám mosolyt deríteni vágyakodik
(1869 Greguss Gyula)
a pogányságával akar kacagást, merést, táncot, párzásra való kedvet deríteni
(1925 Kodolányi János)
Torra készül szerteszét a bőség […], tüzes italként palackba zárva szilaj kedvet derít a világra
(1958 Garamkövesdi Szabó László)
8. (vál)
vmilyen kedvező tulajdonságúvá v. örömet okozó dologgá változtat vmit, ill. ilyen tevékenységre késztet vkit
egy közel sziget sejtése enyhíti ’s reményre deríti kétségét
(1825 Fáy András¹)
[a mord író] talán szégyenlené, Ha arczát gráczia víggá derítené
(1844 Erdélyi János² ford.Boileau)
hódolok ennivalók és innivalók zamatának, legfőképen azonban a bornak, a bíboran ömlő rácürmösnek, amely víg dalra deríti a lelket s vérünket duhaj ugrálásra pezsegteti, táncra
(1938 e. Dsida Jenő)
arról szólnék éppen ezért, hogy mit jelent a koalíció, mit jelent, ami sokszor elhangzott, és nem egyszer – jogos vagy nem jogos – kacajra derítette az ellenzéket
(1990 Országgyűlési Napló)
9. (Kém v. Szőlő)
〈folyadékot〉 a szennyező anyagokat megkötő anyag hozzáadásával vegyi úton tisztít
[Pezsgőgyártáshoz] a kevert borokat vizahólyaggal derítik, s március hóban palackokba töltik, miután előbb kellő mennyiségü tiszta nádcukrot oldottak fel benne. A cukor mennyisége a fogyasztók ízlésétől s attól függ, mily foku pezsgést óhajt a gyáros
(1896 PallasLex.)
[vándorló legények] segitenek bort deriteni, fát apritani, ölésre kiszemelt hizót a fülénél fogva elkapni
(1918 Krúdy Gyula)
Híres egri borászok – Gál Tibor, Thummerer Vilmos, Vincze Béla – a házasítás után derítették és szűrték a bort
(1999 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

Beállítások