derült mn 12C
1. (átv is) ’felhőtlen, tiszta 〈ég〉, ill. napsütéses 〈idő, időszak〉’ ❖ az ollyanok, kik az észnek élelmétl meg vagynak foszttva, ha derlt id-közeik nintsenek … nem léphetnek valóságos házasságra (1789 Polgári törvénykönyv ford. C2449, 41) | Szép, derűlt nyári délután jártunk a nevezetes romokon (1847 Petőfi Sándor 8366456, 62) | Különböző irányu mérsékelt szelek mellett az idő többnyire borús, részben ködös, helyenkint derült (1880 Gazdasági Lapok 8626001, 577) | Az ég mindig derült és mélykék volt (1965 Makai Imre ford.–Pausztovszkij 9418005, 61).
2. (irod) ’sugárzó, tiszta 〈fény〉’ ❖ Azt tapasztalá a nép, miként e misztikus feje fölött a csábítás kígyókoronája lebeg, melyet csak az ész derült fényével láthatni meg (1849 e. Vasvári Pál 8515012, 233) | itt – ott vizek derült, ezüst fényben csillámlottak ki a barna sártömegek közül (1886 Gozsdu Elek 8159002, 172) | A családi lámpa szétveti derült fényét a falak között (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04) | Komoly kék szeme […] most diadalmas, derült fényben csillogott (1991 Hajnal Gáspár 2038029, 89).
3. (kissé rég) ’élénk, világos 〈szín〉’ ❖ Általában derűlt színű költői műben merő gyenge, gáncsolatos és nevetséges alakokból nem szőhetni oly egészet, mely a nézőben valódi emberi érdeket gerjeszszen (1834 Toldy Ferenc 8481039, 351) | A zafir, derült kékszinű, átlátszó, üvegfényű (1847 Peregriny Elek C3464, 440) | valami szokatlan tikkasztó meleg sűrűség […] az ég derült kékjét szennyes vörhenyeges szinnel vonta be (1882 Szabó Ignác C3776, 104) | Bár a triptichon főértékei a nemes rajzban rejlenek, a derült színek összhangja, kiegyenlítettsége nagyban hozzájárul a hármas kép eszményi hatásához (1938 e. Ybl Ervin 9793001, 224).
4. (/vál) ’derűs, vidám 〈személy〉, ill. ilyen érzelmet tükröző 〈arc, szem stb.〉’ ❖ a’ nemes ember a’ gazdagságnak szükölködése végett nem lévén nagyon meg vesztegetve, következöndöképpen ennek mindég tisztább lehet a’ lelkiismérete, józanabb az esze, és derültebb a’ szíve (1791 Laczkovics János 7033001, 151) | Jusztinka tiszta fehérben, miként Noé kémgalambja, derült arczczal lépe be (1824 Fáy András¹ 8139001, 298) | e rendesség valamint a grófné, ugy Margitnak kedélyére a legjótékonyabb hatást gyakorolta. Nyugodtabbá, derültebbé vált (1857 Eötvös József 8126017, 144) | Ha bizalmatlan irántam, megmutathatom, hogy mit [írt] – mondta a derült, tisztalelkű fiatalember, és Rembrandt felé nyújtotta a kinyitott levelet (1965 Barabás Tibor 9026001, 250).
4a. (kissé rég) ’derűs, vidám hangulatot kifejező 〈dolog〉’ ❖ a’ komoly tudományt ’s derült müvészetet, miként mertem egymás mellé állitani? (1845 Eötvös József C1584, 165) | S a szerbek is – a déli szlávok – a derültebb költészet képviselői: a többi, éjszaki szláv nép bánatosabb költészete irányában (1865 Greguss Ágost 8163005, 105) | semmi tragikus, semmi gyötrődés nincs ebben a derült alkotásban (1919 Szabó Dezső 9623019, 95).
5. (vál) ’boldog, békés 〈időszak, korszak〉’ ❖ A’ folytatást derltebb óráimra hagyom (1804 Verseghy Ferenc C4434, 55) | élj érdemid koszorújának árnyékában még több derűlt éveket (1844 Toldy Ferenc 8481030, 160) | Egy új, derült kor fénye vonja meleg szinekbe ezt a várost. Berlin virágzik, stadionja egyetlen nagy virágkosár most: a béke ünnepére legszebb virágukat küldték a népek (1952 Benjámin László 9044009, 48) | a hazaszeretet elvont főneve […] a mi országunkban a kezdetek kezdetétől nem puszta emocionális ügy volt, mint más, derültebb történelmű nemzeteknél (1996 Szabó Magda 9630007, 39).
Vö. CzF. ~, derülten; ÉrtSz.; TESz. derít; ÉKsz.