derűs mn 12C

1. ’felhőtlen, tiszta 〈ég〉, ill. napsütéses 〈idő, időszak〉’ ❖ a’ derüs vagy borus ég (1839 Szász Károly¹ 8425002, 17) | borongó reg derűs napot igér (1846 Kazinczy Gábor C0571, 252) | derűs, hűvös őszi reggel volt, midőn Győrbe érkeztünk a helyi kis gőzössel (1900 Váli Mari 8506004, 278) | Az időjárás különben derűs, napos és kissé szeles volt (1983 Pető Gábor Pál 1119002, 55).

2. ’sugárzó, tiszta 〈fény〉’ ❖ Maris asszony hálásan kezet csókolva hagyja el az ódon tanulószobát s derűs arccal lép ki a derűs napfénybe (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | Móric bátyámnak derűs napfényhez hasonló kedélyére még ez az elégedetlenkedés és kellemetlenkedés sem bírt homályt borítani (1900 Váli Mari 8506004, 283) | Nem jó, hogyha derűs nap süti a ravatalt (1976 Csorba Győző ford.–Janus Pannonius 9091072, 142).

3. ’napsütötte, fényes 〈táj, vidék〉’ ❖ Jertek a lapályra lakni… Itt az élet, itt az éden! […] Értjük: a sík mily derüs, dús; – A folyam bő, népes és gyors (1863 Tompa Mihály 8484058, 277) | A mérhetetlen rengeteg ünnepies csöndjében haladó vándor elé itt-ott nyájas szigetek gyanánt bukkannak ki a fakoronák tengerét meg-megszakító derűs tisztások (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Ó, Áfrikánál áfrikább, forró, bizarr táj, távol Ifjuság! Fénylő, derűs vidékeidre, ott születtünk, visszavágyunk (1913 Tóth Árpád C4230, 39) | Elfogódott, szomorú érzés szállotta meg, mint mikor a napfényes, derűs tájra rászáll az égen végigvonuló felhő árnyéka (1919 Schöpflin Aladár CD10).

4. ’belső nyugalommal telt és vidám(ságra hajló) 〈személy〉, ill. ezt a belső nyugalmat és vidámságot tükröző 〈arc, szem, mosoly stb.〉’ ❖ A’ fekete szem fenyegető legyen, de egyszersmind derűs (1838 Taubner Károly ford.–Anakreón C4098, 38) | A viszontlátás örömének minden kifejezése igaz érzelmet tanusita, s a derüs és nyugott arczokon kegyületteljes vonalmak [= arcvonások] mutatkoztak (1848 Bernát Gáspár 8052007, 110) | Derűs vagyok, ha kéjt ragyogsz rám És bús, ha nézel zordonúl (1892 Komjáthy Jenő 8248039, 299) | derüsen biczczentett a fejével (1901 Thury Zoltán 8479009, 133) | derűs mosolyával (1986 Nádas Péter 9466003, 196).

4a. ’megelégedéssel teli, bizakodó, jó 〈lelkiállapot, ill. életszemlélet〉’ ❖ Demokritos (460–360 Kr. e.) görög bölcs, kit derűs világnézlete alapján a „nevető” Demokritosnak hívtak (1854 Szalay László 8419024, 252) | E pillanatban nagyon boldog volt Orsovai. Derűs hangulatban kezdett öltözködni (1901 Molnár Ferenc² 9453008, 78) | hogy mennyire megértik egymást ezek a nagy testű, derűs kedvű emberek (1973 Balla László 1010012, 116) | Réber László illusztrációi ugyancsak ezt a derűs életszemléletet tükrözik[, mint Tamkó Sirató Károly versei] (1998 Új Könyvek CD29).

4b. ’derűt sugárzó, megelégedettséget, hamóniát kifejező 〈dolog〉’ ❖ [Degré Alajos] kedvenc irójuk azoknak, akik a fátyolozott, de tetszelgős frivolitást … derüs játsziságot … szeretik (1879 Lauka Gusztáv C2893, 93) | [Arany János Mátyás anyja című balladája] megnyugtató eseményt mond el, feldolgozása is a derűs verses elbeszélésé (1933 Pintér Jenő CD44) | kecses, elegáns alakokat kedvelő, derűs, világos színekben fogalmazó kölni festők (1984 Eörsi Anna 1042001, 36) | [1806-ban Beethoven] stílusa még a derűs dúr hangnemekben is lényegesen drámaibb, súlyosabb volt, mint a kor zenei köznyelve (1994 Magyar Hírlap CD09).

4c. ’megelégedésre, bizakodásra okot adó 〈dolog〉’ ❖ e csöndes hajlékban születtek első ártatlan vágyaim; itt piheném ki legsulyosb szenvedésimet; s ez váltá meg első nyugalmamat derüs reményeken (1848 Bernát Gáspár 8052007, 110) | Ma oly rossz kedvem volt és annyira nem volt semmi derűs kilátásom többé a jövőre, hogy hazafelémenet öngyilkosságra gondoltam (1943 Bóka László ford.–Széchenyi CD1502) | [a kiadvány] egyértelmű célja, hogy derűs jelentést adjon a polgári kormányzat eredményeiről (2000 Magyar Hírlap CD09).

4d. ’boldog, békés 〈időszak, korszak〉’ ❖ Derűsen folyt el a nap a professortól, a vidor házi kisasszony és elménczkedő Ambrus társaságában (1853 e. Fáy András¹ 8139003, 263) | önfeledt, derűs perceiről (1914 Krúdy Gyula CD54) | A derűs svájci éveket beárnyékolja az első világháború (1990 Dániel József CD30).

5. ’derűt, nevetést kiváltó, mulattató, szórakoztató 〈dolog〉’ ❖ [Balog István a magyar színészetnek] úgy sötét, mint derüs részleteiről számos adomában s leirásban emlékezett meg (1893 PallasLex. CD02) | [a lelkész] ügyes tánczos, és lejtés közben megesik, hogy előre fésült haja hátrahullva lengedez, ami derüs látványt nyujt (1900 Palágyi Menyhért 9509001, 227) | [volt Komáromban] egy Nagy Pál nevezetű élces, sziporkázó úri ember, aki keresztül-kasul szántott mindeneken ötletes, többnyire derűs, sőt parázna megjegyzéseivel (1905 Mikszáth Kálmán CD04) | Most valami derűs dologra kell gondolni, lassan, módszeresen felidézni egy vidám történetet, anekdotát vagy viccet (1974 Galsai Pongrác 9171002, 65).

Vö. ÉrtSz.; TESz. derít; ÉKsz.

derűs melléknév 12C
1.
felhőtlen, tiszta 〈ég〉, ill. napsütéses 〈idő, időszak〉
a’ derüs vagy borus ég
(1839 Szász Károly¹)
borongó reg derűs napot igér
(1846 Kazinczy Gábor)
derűs, hűvös őszi reggel volt, midőn Győrbe érkeztünk a helyi kis gőzössel
(1900 Váli Mari)
Az időjárás különben derűs, napos és kissé szeles volt
(1983 Pető Gábor Pál)
2.
sugárzó, tiszta 〈fény〉
Maris asszony hálásan kezet csókolva hagyja el az ódon tanulószobát s derűs arccal lép ki a derűs napfénybe
(1881 Mikszáth Kálmán)
Móric bátyámnak derűs napfényhez hasonló kedélyére még ez az elégedetlenkedés és kellemetlenkedés sem bírt homályt borítani
(1900 Váli Mari)
Nem jó, hogyha derűs nap süti a ravatalt
(1976 Csorba Győző ford.Janus Pannonius)
3.
napsütötte, fényes 〈táj, vidék〉
Jertek a lapályra lakni… Itt az élet, itt az éden! […] Értjük: a sík mily derüs, dús; – A folyam bő, népes és gyors
(1863 Tompa Mihály)
A mérhetetlen rengeteg ünnepies csöndjében haladó vándor elé itt-ott nyájas szigetek gyanánt bukkannak ki a fakoronák tengerét meg-megszakító derűs tisztások
(1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Ó, Áfrikánál áfrikább, forró, bizarr táj, távol Ifjuság! Fénylő, derűs vidékeidre, ott születtünk, visszavágyunk
(1913 Tóth Árpád)
Elfogódott, szomorú érzés szállotta meg, mint mikor a napfényes, derűs tájra rászáll az égen végigvonuló felhő árnyéka
(1919 Schöpflin Aladár)
4.
belső nyugalommal telt és vidám(ságra hajló) 〈személy〉, ill. ezt a belső nyugalmat és vidámságot tükröző 〈arc, szem, mosoly stb.〉
A’ fekete szem fenyegető legyen, de egyszersmind derűs
(1838 Taubner Károly ford.Anakreón)
A viszontlátás örömének minden kifejezése igaz érzelmet tanusita, s a derüs és nyugott arczokon kegyületteljes vonalmak [= arcvonások] mutatkoztak
(1848 Bernát Gáspár)
Derűs vagyok, ha kéjt ragyogsz rám És bús, ha nézel zordonúl
(1892 Komjáthy Jenő)
derüsen biczczentett a fejével
(1901 Thury Zoltán)
derűs mosolyával
(1986 Nádas Péter)
4a.
megelégedéssel teli, bizakodó, jó 〈lelkiállapot, ill. életszemlélet〉
Demokritos (460–360 Kr. e.Krisztus előtt) görög bölcs, kit derűs világnézlete alapján a „nevető” Demokritosnak hívtak
(1854 Szalay László)
E pillanatban nagyon boldog volt Orsovai. Derűs hangulatban kezdett öltözködni
(1901 Molnár Ferenc²)
hogy mennyire megértik egymást ezek a nagy testű, derűs kedvű emberek
(1973 Balla László)
Réber László illusztrációi ugyancsak ezt a derűs életszemléletet tükrözik[, mint Tamkó Sirató Károly versei]
(1998 Új Könyvek)
4b.
derűt sugárzó, megelégedettséget, hamóniát kifejező 〈dolog〉
[Degré Alajos] kedvenc irójuk azoknak, akik a fátyolozott, de tetszelgős frivolitást … derüs játsziságot … szeretik
(1879 Lauka Gusztáv)
[Arany János Mátyás anyja című balladája] megnyugtató eseményt mond el, feldolgozása is a derűs verses elbeszélésé
(1933 Pintér Jenő)
kecses, elegáns alakokat kedvelő, derűs, világos színekben fogalmazó kölni festők
(1984 Eörsi Anna)
[1806-ban Beethoven] stílusa még a derűs dúr hangnemekben is lényegesen drámaibb, súlyosabb volt, mint a kor zenei köznyelve
(1994 Magyar Hírlap)
4c.
megelégedésre, bizakodásra okot adó 〈dolog〉
e csöndes hajlékban születtek első ártatlan vágyaim; itt piheném ki legsulyosb szenvedésimet; s ez váltá meg első nyugalmamat derüs reményeken
(1848 Bernát Gáspár)
Ma oly rossz kedvem volt és annyira nem volt semmi derűs kilátásom többé a jövőre, hogy hazafelémenet öngyilkosságra gondoltam
(1943 Bóka László ford.Széchenyi)
[a kiadvány] egyértelmű célja, hogy derűs jelentést adjon a polgári kormányzat eredményeiről
(2000 Magyar Hírlap)
4d.
boldog, békés 〈időszak, korszak〉
Derűsen folyt el a nap a professortól, a vidor házi kisasszony és elménczkedő Ambrus társaságában
(1853 e. Fáy András¹)
önfeledt, derűs perceiről
(1914 Krúdy Gyula)
A derűs svájci éveket beárnyékolja az első világháború
(1990 Dániel József)
5.
derűt, nevetést kiváltó, mulattató, szórakoztató 〈dolog〉
[Balog István a magyar színészetnek] úgy sötét, mint derüs részleteiről számos adomában s leirásban emlékezett meg
(1893 PallasLex.)
[a lelkész] ügyes tánczos, és lejtés közben megesik, hogy előre fésült haja hátrahullva lengedez, ami derüs látványt nyujt
(1900 Palágyi Menyhért)
[volt Komáromban] egy Nagy Pál nevezetű élces, sziporkázó úri ember, aki keresztül-kasul szántott mindeneken ötletes, többnyire derűs, sőt parázna megjegyzéseivel
(1905 Mikszáth Kálmán)
Most valami derűs dologra kell gondolni, lassan, módszeresen felidézni egy vidám történetet, anekdotát vagy viccet
(1974 Galsai Pongrác)
Vö. ÉrtSz.; TESz. derít; ÉKsz.

Beállítások