despotikus mn 15A

1. (Pol v. Tört) ’önkényuralmon alapuló, zsarnoki 〈hatalom(gyakorlás)〉, ilyen uralmat megvalósító 〈hatalmi rendszer〉, ill. ilyen hatalmi rendszerre jellemző, abban szokásos 〈intézkedés, törvény stb.〉’ ❖ Boldogtalan nemzetek, hosszas despoticus sanyargatás alatt (1831 Kossuth Lajos CD32) | Kifejlett rang- és címrendszer régi időktől fogva minden deszpotikusan kormányozott állam sajátossága (1893 PallasLex. CD02) | Az aegyptusiak államában a haláluk után istenekként tisztelt királyok despotikus hatalma meg volt szorítva a papi rend régi törvényei által (1902 ÓkoriLex. CD28) | A nyugathoz húzó, kereszténnyé vált Árpád-ivadékok […] királyságuknak önkéntelenül is némi keleties, „deszpotikus” jelleget adtak (1939 Váczy Péter CD43) | a nagy keleti despotikus monarchiák (1970 Zoltai Dénes 1165003, 241).

2. (Pol v. Tört) ’önkényuralmat megvalósító, zsarnoki hatalmat gyakorló 〈uralkodó (és személyi környezete)〉, ill. ilyen uralkodóra jellemző 〈tulajdonság, magatartás stb.〉’ ❖ Ugy látszik […] miszerint a Times valamennyi despoticus udvarnak közlönyévé constituálta [= közlönyeként határozta meg] magát (1848 Kossuth Hírlapja ford. CD61) | [a cár] durva modora, despotikus magaviselete ellene lázította az előkelőket (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | despotikus orosz cárok (1964 Bisztray Gyula CD04) | [Jójákim júdai király] pompaszerető, despotikus hajlamú, kegyetlen uralkodó volt, aki rövid úton leszámolt bírálóival (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

3. (vál, rendsz. pejor) ’hatalmával visszaélő, önkényeskedő, hatalmaskodó 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈megnyilvánulás, tulajdonság stb.〉’ ❖ [a lipcsei lap pozsonyi levelezője szerint] én [ti. Kossuth Lajos] türelmetlen ’s despoticus vagyok, a’ magyaron kívül minden más nemzetiség, – kemény a’ nem magyar nemzetek iránt (1843 Pesti Hírlap CD61) | a férj és feleség között despotikus viszony uralkodik (1883 Kacziány Géza C2472, 138) | despotikus bizalom [Beöthy László színházigazgató részéről] a művészei iránt (1909 Bródy Miksa CD10) | ez a hétköznapi életében agresszív, despotikus hajlamú, öntelt, nárcisztikus alak [ti. Picasso] műveiben mély erkölcsű humanista volt (1995 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz.; TESz. despota; ÉKsz.; IdSz.

despotikus melléknév 15A
1. (Pol v. Tört)
önkényuralmon alapuló, zsarnoki 〈hatalom(gyakorlás), ilyen uralmat megvalósító 〈hatalmi rendszer〉, ill. ilyen hatalmi rendszerre jellemző, abban szokásos 〈intézkedés, törvény stb.〉
Boldogtalan nemzetek, hosszas despoticus sanyargatás alatt
(1831 Kossuth Lajos)
Kifejlett rang- és címrendszer régi időktől fogva minden deszpotikusan kormányozott állam sajátossága
(1893 PallasLex.)
Az aegyptusiak államában a haláluk után istenekként tisztelt királyok despotikus hatalma meg volt szorítva a papi rend régi törvényei által
(1902 ÓkoriLex.)
A nyugathoz húzó, kereszténnyé vált Árpád-ivadékok […] királyságuknak önkéntelenül is némi keleties, „deszpotikus” jelleget adtak
(1939 Váczy Péter)
a nagy keleti despotikus monarchiák
(1970 Zoltai Dénes)
2. (Pol v. Tört)
önkényuralmat megvalósító, zsarnoki hatalmat gyakorló 〈uralkodó (és személyi környezete), ill. ilyen uralkodóra jellemző 〈tulajdonság, magatartás stb.〉
Ugy látszik […] miszerint a Times valamennyi despoticus udvarnak közlönyévé constituálta [= közlönyeként határozta meg] magát
(1848 Kossuth Hírlapja ford.)
[a cár] durva modora, despotikus magaviselete ellene lázította az előkelőket
(1904 Nagy képes világtörténet)
despotikus orosz cárok
(1964 Bisztray Gyula)
[Jójákim júdai király] pompaszerető, despotikus hajlamú, kegyetlen uralkodó volt, aki rövid úton leszámolt bírálóival
(1995 Jubileumi kommentár)
3. (vál, rendsz. pejor)
hatalmával visszaélő, önkényeskedő, hatalmaskodó 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈megnyilvánulás, tulajdonság stb.〉
[a lipcsei lap pozsonyi levelezője szerint] én [ti. Kossuth Lajos] türelmetlen ’s despoticus vagyok, a’ magyaron kívül minden más nemzetiség, – kemény a’ nem magyar nemzetek iránt
(1843 Pesti Hírlap)
a férj és feleség között despotikus viszony uralkodik
(1883 Kacziány Géza)
despotikus bizalom [Beöthy László színházigazgató részéről] a művészei iránt
(1909 Bródy Miksa)
ez a hétköznapi életében agresszív, despotikus hajlamú, öntelt, nárcisztikus alak [ti. Picasso] műveiben mély erkölcsű humanista volt
(1995 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; TESz. despota; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások