deszpota (6A) l. despota

despota fn és mn 6A  deszpota (kissé rég)

I. fn

1. (jelzőként is) (Tört) ’〈a Bizánci Birodalomban:〉 helytartó, tartományi kormányzó (rangja), ill. a császár közeli férfi rokonainak hivatalos címe’ ❖ [a bizánci császár II. Géza magyar király özvegyének az] egyik fiát, Bélát fiává fogadta, s Elek despota név alatt trónörökösévé nevezte ki (1860 Jókai Mór CD18) | [Béla] Konstantinápolyban Alexius nevet és despota czímet kapott, s a császár leányával eljegyeztetett (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Despota (gör. despotés), a bizánci császárságban a császár fiainak, testvéreinek cime (1893 PallasLex. CD02) | epirusi görög deszpoták (1930 Hóman Bálint CD42) | Diocletian társuralkodóinak caesar-címét a századok során újabb és újabb rangok (sebastocrator [= magas bizánci méltóság], despota stb.) nyomják alább és alább (1940 Németh László² 9485011, 53).

1a. (jelzőként is) (Tört) ’〈a középkorban a Balkán-félszigeten, kül. a szerbeknél:〉 uralkodó, fejedelem, ill. annak rangja’ ❖ Szerviában [= Szerbiában] el-hagyván Szimendriát, a’ régi Despoták Várát (1783 Molnár János 7445003, 170) | Lazarevics István, szerb despota (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Dobrotic, bolgár deszpota (1893 PallasLex. CD02) | [II. Lajos király] 1526-ban a szerb despota méltóságot újra visszaállította, s azt Beriszló (Berislavić) Istvánra ruházta (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [Cillei] Ulrik gróf apósának, Brankovics szerb despotának éppen nem volt érdeke a törökök további térnyerése Magyarország rovására (2000 Pálosfalvi Tamás CD58).

2. (Pol v. Tört) ’önkényuralmat megvalósító, zsarnoki hatalmat gyakorló uralkodó’ ❖ egy deſpota ſem mondhattya maga fell, […] hogy minden indulatoktól üres vólna (1788 Decsy Sámuel C1382, 22) | Napoleon, a ki, mint minden despota, nem volt barátja a publiczitásnak (1834 Deák Ferenc CD51) | [Zborowsky] despotája e dióhéjnyi várnak (1853 Jósika Miklós 8212014, 99) | a sziú-indiánok korlátlan és féktelen hatalmú deszpotája (1915 Sisa Miklós CD10) | I. Péter nem nevezhető sem keleti cárnak, sem pedig dinasztikus uralkodónak, annál inkább despotának (1999 Szvák Gyula CD58).

3. (vál, pejor) ’hatalmával visszaélő, zsarnokoskodó, önkényeskedő vezető v. tisztségviselő’ ❖ Senki sem mér, tsak mottzani-is, az Egyházi Despoták ellen (1790 Mérőserpenyő ford. 7361003, 9) | Irsáról a szolgabiró elkergette a falu jegyzőjét, hogy vasvillás embereket nem adott segélyül a nemességgeli összeütközésre. Nézze meg az ember ezeket a kis despotákat (1848 Jókai Mór 8209025, 86) | az északi határszéleken fölbukkantak az első kozák szotnyák [= katonai századok], s a kétszázezer főnyi orosz hadsereg, amelyet az egyik despota személyesen vezetett a másik megsegítésére (1931 Sárközi György 9587012, 318) | a sokat szidott despota, […] Aczél György (2000 Figyelő CD2601) | [a csapat legjobb játékosát kirúgó] tréner korlátolt despota (2000 Magyar Hírlap CD09).

II. mn

1. (Pol v. Tört) ’önkényuralmat megvalósító, zsarnoki hatalmat gyakorló 〈uralkodó〉, ill. ilyen uralkodóra jellemző, tőle származó 〈tulajdonság, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ seitek, Fiaim! nem mint Deſpota-királyok Írták a’ Törvényt (1790 Verseghy Ferenc 7373003, [7]) | Despota hajlamok, önző czélok nélkűl, mindig csak nagy missiója, a vallás és haza lebegett [Szent István király] szeme előtt (1879 Pauler Gyula CD57) | Ez a figyelmeztetés [ti. hogy ne szerezzen magának nagyon sok ezüstöt és aranyat] szükséges, hogy megvédje a népet egy despota uralkodó kizsákmányolása ellen (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205) | [Oroszországban a] 18. század a despota I. Pál uralmával zárult (1998 Bodnár Erzsébet CD58).

1a. (Pol v. Tört) ’önkényuralmon, zsarnokságon alapuló 〈állam, politikai rendszer, ill. hatalomgyakorlás〉’ ❖ Sina [= Kína] belszerkezetére közepén áll a’ theocratia és despota alkotmánynak ’s mintegy e’ kettőnek szüleménye (1845 Palkovics Antal 8350003, 90) | Három despota-hatalom által köritve, rokon nélkül, elszigetelten álló nemzetiségünket fenn tudtuk tartani, ezer éven át (1881 Kossuth Lajos CD32) | A despota Oroszország fiát [ti. a felesége nélkül érkező Gorkijt] a szabad Amerika nyomban bojkottálta (1906 Ady Endre CD0801) | Valahányszor Izráel valamelyik királya lerázta magáról a Tóra igáját és nem követte az igazságosság szabályait, előtérbe kerültek a keleti despota uralomnak gonoszságai (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205).

2. (vál, rendsz. pejor) ’hatalmával visszaélő, zsarnokoskodó, önkényeskedő 〈vezető v. tisztségviselő〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈tulajdonság, dolog, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ [érték és selejt keveredése] lehet nagyon egészséges társadalmi ügyekben, de sohsem válhat be a csak arisztokrata, azaz despota szempontokat ismerhető művészetnél (1925 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | [Napóleon] despota rendőrminisztere: Fouché (1936 Hajnal István CD42).

J: despót.

Sz: despotai, despotaság.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.