devize (6B) l. deviza
deviza fn 6A deviz (rég) , devize (rég)
1. (Pénz) ’nemzetközi elszámolásokra szolgáló fizetési eszköz, más ország(csoport) pénznemére szóló követelés v. tartozás csekk, váltó, hitellevél v. folyószámlakövetelés formájában’ ❖ a finánchatalmat kell megbízni, hogy valami százmillió forint árú államkötvényen külföldi devizeket vásároljon (1877 Jókai Mór CD18) | a bank felhatalmazást fog nyerni arra, hogy a tartalékalapba tartozó devizeket szabaddá tehesse (1894 Hazánk 8634001, 14) | a deviza külföldi ércváltó (1908 Cholnoky Viktor CD10) | [a mű fordítási jogáért] devizát fizetett a kiadó (1978 Lengyel Péter 9397001, 89) | a külföldi pénznemben keletkezett követelésekből devizában kell megfizetni az adót (1993 Országgyűlési Napló CD62) | konvertibilis deviza (1998 Magyar Hírlap CD09).
1a. (ritk, nem szakny) ’vmely ország(csoport) törvényes fizetőeszköze; valuta’ ❖ a vámérték semmit sem mond arról, hogy a turista mennyi devizáért vásárolt (1985 Révész Sándor 1133001, 32) | megkérdezi, hogy mennyi valutát (vagy devizát: a kettő közti különbséget valószínűleg sosem fogom megtanulni) „viszek ki”, úgymond. Ezer schillinget, vágom rá habozás nélkül (1993 Kertész Imre² CD41).
2. (kissé rég) ’vkinek, vminek a hitvallását, céljait, ill. életfelfogását tömören kifejező jellemző mondat, mondás; jelmondat’ ❖ utilius bellum putent esse minari quam gerere [= háborúval fenyegetni bölcsebb, mint azt megvívni]. Alig ha nem e lesz a mostani Háborúnak a devise (1788 Kazinczy László C2554, 174) | az Angliai térdkötő’ Devíze. […] Honny soit qui mal y pense [= szégyellje magát, aki rosszat gondol róla] (1817 Kazinczy Ferenc C2568, 296) | valódi hatalma ezen devisé-nek (jelszó, czimszó) [ti. a Kraft im Recht, vagyis erő a jogban jelmondatnak] abban áll, hogy a’ megforditás által nem csak nem gyengül, hanem még erősebb lesz (1842 Pesti Hírlap CD61) | A devise nem örökölhető, helye a [címer]pajzs alatti szalag (1912 RévaiNagyLex. C5701, 607) | [Zrínyi Miklós] devizája „ne bántsd a magyart” volt (1929 Szekfű Gyula CD42).
2a. (rég, ritk) ’felirat, címke, ill. kísérőszöveg’ ❖ Úgy látszik nekem, édes Anyám szemének igen jót tett volt azon ártatlan és homeopathia mellett is bizonyosan használható szer, mellyet egykor Pozsonyból küldöttem. Nincs meg deviseje? (1838 Kossuth Lajos CD32) | A megsiratott tárgy egy pezsgőspalack volt, valóságos francia pezsgő palackja, a Chateau Laffitte devise-zel, még a horganyos dugó is benne volt (1856 Jókai Mór CD18).
ÖE: ~engedély, ~eszköz, ~keret.
Sz: devizális.
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.