dézma (6A) l. dézsma

dézsma fn 6A  dézma (rég)

1. (/Tört) ’a jobbágynak bizonyos terményeiből, állataiból az egyház, ill. a földesura számára adóként évente beszolgáltatandó meghatározott mennyiség, rendsz. tizedrész, es. ennek megfelelő pénzösszeg’ ❖ méntából, kaporból, és köményböl ki-adván a’ désmát (1774 Vajda Sámuel 7365003, 115) | [az orosz herceg a szerzeteseknek] két falut ajándékozott, úgymint, Probomiset és Lankát, mellyekből minden jövedelem, gabona és borbeli dézma, azoknak járjon (1802 e. Budai Ferenc 7060008, 475) | [a levellerek] vallásszabadságot követeltek, független biróságot, a dézsma és más adók megszünését (1901 Nagy képes világtörténet CD03) | a borkészlet legnagyobb része a jobbágyszőlők dézsmájából származik (1940 Juhász Lajos CD43) | a Gömör megyei juhászok, akik húsz faluban laktak, kiváltságként a bárányok és a vetés után dézsmát nem fizettek (1979 NéprajziLex. CD47) | [a hüvelyeseknek és a káposztának a] terméséből […] a földesúr kilencedet, olykor az egyház dézsmát szedett (1999 Magyar néprajz CD47).

1a. (/Tört) ’ennek az adófajtának a fizetése, ill. fizetési kötelezettsége’ ❖ [a juhnyáj] után ſétálgatni kevesebb munka, és arról való kevés Adón és Dézmán kívl, mind a Királynak, mind a Vármegyének és a Fldes Uraknak marhával való ſzolgálásától meg-menekedik (1782 Magyar Hírmondó 7444026, 404) | bizonyos dézsma eltörlése felett nagy vitákat tartanak (1834 Ormós Zsigmond 8341008, 123) | [Brassó] a kormányszék segélyével miként igázta le e szabad népet, miként rótt azokra taxát, dézmát (1873 Orbán Balázs 8340021, 111) | [Báthory Kristóf nemes Kakas Andrásnét és családját] élethossziglan felmenté minden, bármi névvel nevezendő dézsma alól (1905 Veress Endre CD55) | Habár a gyümölcs nem esett dézsma alá, voltak olyan időszakok amikor a törökök a gabona kiesése miatt éppen a gyümölcs adójával kárpótolták magukat (2000 Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka CD36).

2. (túlzó) ’önkényesnek v. igazságtalannak tartott adó- v. járulék(fizetési kötelezettség)’ ❖ A Kormány hosszú távon adómentességet ígér, biztosít a külföldi vállalkozóknak; az állampolgáraiknak – akiknek még semmit sem adott, esetleg egy kárpótlási jegyet – benyújtja a számlát, mi több, dézsmát vesz (1991 Országgyűlési Napló CD62) | dézsma a – szemérmesen balesetbiztosításnak nevezett – járulék (1995 Magyar Hírlap CD09) | a kamatadó meg az ingatlanadó meg a többi tervezett új dézsma (1999 Magyar Hírlap CD09).

3. ’vmely ellenszolgáltatás címén beszedett pénzösszeg v. bizonyos mennyiségű termény’ ❖ Általános szokás volt, hogy mesterséghez értő rabszolgáknak csekély dézsma (apophora) fizetésének kötelezettsége mellett önálló keresetet engedtek; ezek tényleg szabadok voltak, s takarékosság mellett egészen meg is válthatták szabadságukat (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | Az újabb időben dézsmának nevezik a földtulajdonos által részes (feles, harmados, negyedes) művelésre kiadott föld természetbeni bérét (1977 NéprajziLex. CD47) | [1945–1956 között] úgyszólván állandósult paraszti teher volt pl. a földadó, a megyei és községi pótadók, az útadó, a kamarai illeték, az őrlési dézsma, a zsírdézsma (1994 Erdmann Gyula CD58).

4. (átv is) ’vmiből az a mennyiség, amelyet vki, es. vmi önkényesen v. erőszakkal (a maga számára) elvesz’ ❖ 3 Danlját [= dalát] Anakreonnak a’ Censor kihúzta, a’ magaméiból többet, mindenikből pedig igazán dézmát vett (1803 Kazinczy Ferenc C2556, 81) | [a patkány] még a ló és ökör szánja elől is elhordván dézmáját (1857 Vasárnapi Újság CD56) | A fiú lehet, hogy maga is lopkodott, de ez elenyésző volt főnöke dézsmáihoz képest (1921 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | A nagyobb tőkehal-félék a kisebbtermetű fajokat tizedelik, de egy-egy mély alábukással még bizonyos sirályfajok is dézsmát szednek belőlük (1933 Az állatok világa ford. CD46).

ÖU: bor~, szőlő~.

ÖE: ~adó, ~árendás, ~bárány, ~búza, ~csűr, ~ebéd, ~fizető, ~ház, ~hivatal, ~jog, ~jövedelem, ~kamat, ~könyv, ~lajstrom, ~mentes, ~mező, ~rendelet, ~rendszer, ~rozs, ~törvény, ~váltság.

Sz: dézsmácska, dézsmás, dézsmáz.

Vö. CzF. dézma; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. dézma; ÚMTsz.