dézma (6A) l. dézsma

dézsma fn 6Adézma (rég)

1. (/Tört) ’a jobbágynak bizonyos terményeiből, állataiból az egyház, ill. a földesura számára adóként évente beszolgáltatandó meghatározott mennyiség, rendsz. tizedrész, es. ennek megfelelő pénzösszeg’ ❖ méntából, kaporból, és köményböl ki-adván a’ désmát (1774 Vajda Sámuel 7365003, 115) | [az orosz herceg a szerzeteseknek] két falut ajándékozott, úgymint, Probomiset és Lankát, mellyekből minden jövedelem, gabona és borbeli dézma, azoknak járjon (1802 e. Budai Ferenc 7060008, 475) | [a levellerek] vallásszabadságot követeltek, független biróságot, a dézsma és más adók megszünését (1901 Nagy képes világtörténet CD03) | a borkészlet legnagyobb része a jobbágyszőlők dézsmájából származik (1940 Juhász Lajos CD43) | a Gömör megyei juhászok, akik húsz faluban laktak, kiváltságként a bárányok és a vetés után dézsmát nem fizettek (1979 NéprajziLex. CD47) | [a hüvelyeseknek és a káposztának a] terméséből […] a földesúr kilencedet, olykor az egyház dézsmát szedett (1999 Magyar néprajz CD47).

1a. (/Tört) ’ennek az adófajtának a fizetése, ill. fizetési kötelezettsége’ ❖ [a juhnyáj] után ſétálgatni kevesebb munka, és arról való kevés Adón és Dézmán kívl, mind a Királynak, mind a Vármegyének és a Fldes Uraknak marhával való ſzolgálásától meg-menekedik (1782 Magyar Hírmondó 7444026, 404) | bizonyos dézsma eltörlése felett nagy vitákat tartanak (1834 Ormós Zsigmond 8341008, 123) | [Brassó] a kormányszék segélyével miként igázta le e szabad népet, miként rótt azokra taxát, dézmát (1873 Orbán Balázs 8340021, 111) | [Báthory Kristóf nemes Kakas Andrásnét és családját] élethossziglan felmenté minden, bármi névvel nevezendő dézsma alól (1905 Veress Endre CD55) | Habár a gyümölcs nem esett dézsma alá, voltak olyan időszakok amikor a törökök a gabona kiesése miatt éppen a gyümölcs adójával kárpótolták magukat (2000 Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka CD36).

2. (túlzó) ’önkényesnek v. igazságtalannak tartott adó- v. járulék(fizetési kötelezettség)’ ❖ A Kormány hosszú távon adómentességet ígér, biztosít a külföldi vállalkozóknak; az állampolgáraiknak – akiknek még semmit sem adott, esetleg egy kárpótlási jegyet – benyújtja a számlát, mi több, dézsmát vesz (1991 Országgyűlési Napló CD62) | dézsma a – szemérmesen balesetbiztosításnak nevezett – járulék (1995 Magyar Hírlap CD09) | a kamatadó meg az ingatlanadó meg a többi tervezett új dézsma (1999 Magyar Hírlap CD09).

3. ’vmely ellenszolgáltatás címén beszedett pénzösszeg v. bizonyos mennyiségű termény’ ❖ Általános szokás volt, hogy mesterséghez értő rabszolgáknak csekély dézsma (apophora) fizetésének kötelezettsége mellett önálló keresetet engedtek; ezek tényleg szabadok voltak, s takarékosság mellett egészen meg is válthatták szabadságukat (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | Az újabb időben dézsmának nevezik a földtulajdonos által részes (feles, harmados, negyedes) művelésre kiadott föld természetbeni bérét (1977 NéprajziLex. CD47) | [1945–1956 között] úgyszólván állandósult paraszti teher volt pl. a földadó, a megyei és községi pótadók, az útadó, a kamarai illeték, az őrlési dézsma, a zsírdézsma (1994 Erdmann Gyula CD58).

4. (átv is) ’vmiből az a mennyiség, amelyet vki, es. vmi önkényesen v. erőszakkal (a maga számára) elvesz’ ❖ 3 Danlját [= dalát] Anakreonnak a’ Censor kihúzta, a’ magaméiból többet, mindenikből pedig igazán dézmát vett (1803 Kazinczy Ferenc C2556, 81) | [a patkány] még a ló és ökör szánja elől is elhordván dézmáját (1857 Vasárnapi Újság CD56) | A fiú lehet, hogy maga is lopkodott, de ez elenyésző volt főnöke dézsmáihoz képest (1921 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | A nagyobb tőkehal-félék a kisebbtermetű fajokat tizedelik, de egy-egy mély alábukással még bizonyos sirályfajok is dézsmát szednek belőlük (1933 Az állatok világa ford. CD46).

ÖU: bor~, szőlő~.

ÖE: ~adó, ~árendás, ~bárány, ~búza, ~csűr, ~ebéd, ~fizető, ~ház, ~hivatal, ~jog, ~jövedelem, ~kamat, ~könyv, ~lajstrom, ~mentes, ~mező, ~rendelet, ~rendszer, ~rozs, ~törvény, ~váltság.

Sz: dézsmácska, dézsmás, dézsmáz.

Vö. CzF. dézma; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. dézma; ÚMTsz.

dézma lásd dézsma
dézsma főnév 6A
dézma 6A (rég)
1. (/Tört)
a jobbágynak bizonyos terményeiből, állataiból az egyház, ill. a földesura számára adóként évente beszolgáltatandó meghatározott mennyiség, rendsz. tizedrész, es. ennek megfelelő pénzösszeg
méntából, kaporból, és köményböl ki-adván a’ désmát
(1774 Vajda Sámuel)
[az orosz herceg a szerzeteseknek] két falut ajándékozott, úgymint, Probomiset és Lankát, mellyekből minden jövedelem, gabona és borbeli dézma, azoknak járjon
(1802 e. Budai Ferenc)
[a levellerek] vallásszabadságot követeltek, független biróságot, a dézsma és más adók megszünését
(1901 Nagy képes világtörténet)
a borkészlet legnagyobb része a jobbágyszőlők dézsmájából származik
(1940 Juhász Lajos)
a Gömör megyei juhászok, akik húsz faluban laktak, kiváltságként a bárányok és a vetés után dézsmát nem fizettek
(1979 NéprajziLex.)
[a hüvelyeseknek és a káposztának a] terméséből […] a földesúr kilencedet, olykor az egyház dézsmát szedett
(1999 Magyar néprajz)
1a. (/Tört)
ennek az adófajtának a fizetése, ill. fizetési kötelezettsége
[a juhnyáj] után ſétálgatni kevesebb munka, és arról való kevés Adón és Dézmán kívl, mind a Királynak, mind a Vármegyének és a Fldes Uraknak marhával való ſzolgálásától meg-menekedik
(1782 Magyar Hírmondó)
bizonyos dézsma eltörlése felett nagy vitákat tartanak
(1834 Ormós Zsigmond)
[Brassó] a kormányszék segélyével miként igázta le e szabad népet, miként rótt azokra taxát, dézmát
(1873 Orbán Balázs)
[Báthory Kristóf nemes Kakas Andrásnét és családját] élethossziglan felmenté minden, bármi névvel nevezendő dézsma alól
(1905 Veress Endre)
Habár a gyümölcs nem esett dézsma alá, voltak olyan időszakok amikor a törökök a gabona kiesése miatt éppen a gyümölcs adójával kárpótolták magukat
(2000 Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka)
2. (túlzó)
önkényesnek v. igazságtalannak tartott adó- v. járulék(fizetési kötelezettség)
A Kormány hosszú távon adómentességet ígér, biztosít a külföldi vállalkozóknak; az állampolgáraiknak – akiknek még semmit sem adott, esetleg egy kárpótlási jegyet – benyújtja a számlát, mi több, dézsmát vesz
(1991 Országgyűlési Napló)
dézsma a – szemérmesen balesetbiztosításnak nevezett – járulék
(1995 Magyar Hírlap)
a kamatadó meg az ingatlanadó meg a többi tervezett új dézsma
(1999 Magyar Hírlap)
3.
vmely ellenszolgáltatás címén beszedett pénzösszeg v. bizonyos mennyiségű termény
Általános szokás volt, hogy mesterséghez értő rabszolgáknak csekély dézsma (apophora) fizetésének kötelezettsége mellett önálló keresetet engedtek; ezek tényleg szabadok voltak, s takarékosság mellett egészen meg is válthatták szabadságukat
(1899 Nagy képes világtörténet)
Az újabb időben dézsmának nevezik a földtulajdonos által részes (feles, harmados, negyedes) művelésre kiadott föld természetbeni bérét
(1977 NéprajziLex.)
[1945–1956 között] úgyszólván állandósult paraszti teher volt pl.például a földadó, a megyei és községi pótadók, az útadó, a kamarai illeték, az őrlési dézsma, a zsírdézsma
(1994 Erdmann Gyula)
4. (átv is)
vmiből az a mennyiség, amelyet vki, es. vmi önkényesen v. erőszakkal (a maga számára) elvesz
3 Danlját [= dalát] Anakreonnak a’ Censor kihúzta, a’ magaméiból többet, mindenikből pedig igazán dézmát vett
(1803 Kazinczy Ferenc)
[a patkány] még a ló és ökör szánja elől is elhordván dézmáját
(1857 Vasárnapi Újság)
A fiú lehet, hogy maga is lopkodott, de ez elenyésző volt főnöke dézsmáihoz képest
(1921 Tersánszky Józsi Jenő)
A nagyobb tőkehal-félék a kisebbtermetű fajokat tizedelik, de egy-egy mély alábukással még bizonyos sirályfajok is dézsmát szednek belőlük
(1933 Az állatok világa ford.)
ÖU: bordézsma, szőlődézsma
ÖE: dézsmaadó, dézsmaárendás, dézsmabárány, dézsmabúza, dézsmacsűr, dézsmaebéd, dézsmafizető, dézsmaház, dézsmahivatal, dézsmajog, dézsmajövedelem, dézsmakamat, dézsmakönyv, dézsmalajstrom, dézsmamentes, dézsmamező, dézsmarendelet, dézsmarendszer, dézsmarozs, dézsmatörvény, dézsmaváltság
Sz: dézsmácska, dézsmás, dézsmáz
Vö. CzF. dézma; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. dézma; ÚMTsz.

Beállítások