diadalmaskodik tn ige 12a (vál)

1. ’vmely küzdelemben, versenyben fényes győzelmet arat, győzedelmeskedik’ ❖ ha mikor az emberi Nemzetnek ama leg haláloſabb ellenségi, az rdg, teſt, és világ rajtunk diadalmaskodnának is, és Töled leg-meſzſzebb el-vetemednénk; Te mint Irgalmasságnak Attya, mútasd mindenkor Atyai kegyességedet mi hozzánk (1782 Ama keresztény katona C0589, 42) | Prónay inditványa került még csak voxolásra, s 26 Megye […] voxával 19 megyei vox ellen diadalmaskodván elfogadtatott (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Sokáig küzdött a két tábor, mig végre a nyelvujitók diadalmaskodtak, s ma már mindenki széltében használ uj szavakat (1854 Vasárnapi Újság CD56) | az angolok a kafferek és lázadó hottentották fölött diadalmaskodtak (1911 RévaiNagyLex. C5698, 738) | [a történelmi vetélkedőben] Végvári László ismét magabiztosan diadalmaskodott ellenfelével szemben (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’úrrá lesz, felülkerekedik (vmin) vmi’ ❖ a’ világosság mind jobban kezde diadalmaskodni a’ sötétségen (1831 Széchenyi István 8429008, 255) | [Pázmány Péter] buzgalma és kötelességérzete diadalmaskodott a nehézségeken (1886 Fraknói Vilmos CD55) | a megvetés diadalmaskodott benne az öröm felett (1961 Füst Milán 9161044, 73).

1b. ’diadalát fitogtatva bántóan érezteti vkivel, hogy legyőzte, felülkerekedett rajta’ ❖ ki is kell, hogy fizessétek – mondá a király diadalmaskodva –, mert nem szabad cserben hagynotok! Csakhogy valahára már egyszer én is sarokba szoríthatlak! (1875 Mikszáth Kálmán CD04) | Na látja – diadalmaskodott Aurélia. – Ezt kellett volna mindjárt kinyögnie (1942 Németh Andor 9480001, 42) | Az irodalomtörténészek diadalmaskodva olvassák rá Jókaira, hogy egy-egy emlékét Petőfiről egyszer így mondja el, aztán úgy (1974 Illyés Gyula 2025050, 9).

2. ’〈eszme, irányzat stb.〉 vmi ellenében sikeresen érvényre jut (és elterjed), ill. sikere teljében van’ ❖ diadalmaskodik végre az Igazság (1811 Döme Károly ford.–Metastasio C1452, 122) | mivel a’ franczia izlés itt [ti. Németországban] is diadalmaskodott, […] évenkint 1,600,000 tallér értékű franczia bor vitetik be (1842 Pesti Hírlap CD61) | Az új vallási tanok [1560-ban] diadalmaskodtak a városban [ti. Kassán], úgy a polgárság, mint a magyar katonaság között (1885 Thallóczy Lajos CD55) | A pozitivista irány a nyelvtudományban is diadalmaskodott, a tekintélyes tudósok itt is azt az alapelvet vallották, hogy a biztos megismerés a tapasztalati igazságokból ered (1934 Pintér Jenő CD44) | Az 1896-os, millenniumi ünnepségeken még az úgynevezett historizmus diadalmaskodott (1997 Lakáskultúra CD39).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. diadal; ÉKsz.

diadalmaskodik tárgyatlan ige 12a (vál)
1.
vmely küzdelemben, versenyben fényes győzelmet arat, győzedelmeskedik
ha mikor az emberi Nemzetnek ama leg haláloſabb ellenségi, az rdg, teſt, és világ rajtunk diadalmaskodnának is, és Töled leg-meſzſzebb el-vetemednénk; Te mint Irgalmasságnak Attya, mútasd mindenkor Atyai kegyességedet mi hozzánk
(1782 Ama keresztény katona)
Prónay inditványa került még csak voxolásra, s 26 Megye […] voxával 19 megyei vox ellen diadalmaskodván elfogadtatott
(1834 Kossuth Lajos összes munkái)
Sokáig küzdött a két tábor, mig végre a nyelvujitók diadalmaskodtak, s ma már mindenki széltében használ uj szavakat
(1854 Vasárnapi Újság)
az angolok a kafferek és lázadó hottentották fölött diadalmaskodtak
(1911 RévaiNagyLex.)
[a történelmi vetélkedőben] Végvári László ismét magabiztosan diadalmaskodott ellenfelével szemben
(2000 Magyar Hírlap)
1a.
úrrá lesz, felülkerekedik (vmin) vmi
a’ világosság mind jobban kezde diadalmaskodni a’ sötétségen
(1831 Széchenyi István)
[Pázmány Péter] buzgalma és kötelességérzete diadalmaskodott a nehézségeken
(1886 Fraknói Vilmos)
a megvetés diadalmaskodott benne az öröm felett
(1961 Füst Milán)
1b.
diadalát fitogtatva bántóan érezteti vkivel, hogy legyőzte, felülkerekedett rajta
ki is kell, hogy fizessétek – mondá a király diadalmaskodva –, mert nem szabad cserben hagynotok! Csakhogy valahára már egyszer én is sarokba szoríthatlak!
(1875 Mikszáth Kálmán)
Na látja – diadalmaskodott Aurélia. – Ezt kellett volna mindjárt kinyögnie
(1942 Németh Andor)
Az irodalomtörténészek diadalmaskodva olvassák rá Jókaira, hogy egy-egy emlékét Petőfiről egyszer így mondja el, aztán úgy
(1974 Illyés Gyula)
2.
〈eszme, irányzat stb.〉 vmi ellenében sikeresen érvényre jut (és elterjed), ill. sikere teljében van
diadalmaskodik végre az Igazság
(1811 Döme Károly ford.Metastasio)
mivel a’ franczia izlés itt [ti. Németországban] is diadalmaskodott, […] évenkint 1,600,000 tallér értékű franczia bor vitetik be
(1842 Pesti Hírlap)
Az új vallási tanok [1560-ban] diadalmaskodtak a városban [ti. Kassán], úgy a polgárság, mint a magyar katonaság között
(1885 Thallóczy Lajos)
A pozitivista irány a nyelvtudományban is diadalmaskodott, a tekintélyes tudósok itt is azt az alapelvet vallották, hogy a biztos megismerés a tapasztalati igazságokból ered
(1934 Pintér Jenő)
Az 1896-os, millenniumi ünnepségeken még az úgynevezett historizmus diadalmaskodott
(1997 Lakáskultúra)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. diadal; ÉKsz.

Beállítások