diakrónia fn 6A

1. (Tud) ’időbeli egymásutániság’ ❖ A történelmet konstituáló [= meghatározó, alkotó] küzdelem a különböző rétegek és képződmények között éppúgy zajlik a mában is, ahogy a történelem diakróniájában (1975 Könczöl Csaba ford.–Tinyanov 2056006, 67) | Az epikai előadás diakróniájának úgyszólván teljes hiányát s a prousti olvasmányemlékek hatását mutatja [Lőrinc Péter] emlékiratainak két könyve is (1982 Bori Imre–Szeli István CD53).

2. (Tud, kül. Nyelvt) ’történeti szemlélet, ill. a jelenségek, kül. a nyelvi jelenségek időbeli alakulásának, változásának vizsgálata’ ❖ [Budenz József] meghirdeti a szinkrónia és a diakrónia szétválasztásának szükségességét (1980 Lakó György CD30) | az irodalomtörténet paradox feladat előtt áll, mivel két szempontot kell egyesítenie: keresnie kell az esztétikai absztrakciókban megfogalmazott formák fejlődési útjait és egyszersmind az egyes irodalmi művek ezerfelé ágazó szövevényében az állandót, a törvényszerűt. A diakrónia és szinkrónia összefüggő és szemben álló, azóta is oly sokat tárgyalt, vitatott kapcsolata ez a paradoxon (1981 Béládi Miklós CD53) | Diakrónia […] a nyelvtudománynak azt az aspektusát jelöli meg, amelyik a nyelvet, ill. a nyelvészeti jelenségeket történetileg kutatja és fejlődésüket előtárja (ellentétpár: szinkrónia) (1993 BibliaiLex. CD1207) | Zsirai a nyelvészetet a szigorú módszeresség tudományaként művelte. De a módszer szabadsága mellett volt, s előnyben részesítette a komplex módszereket. […] A szinkrónia és a diakrónia szempontjainak összekeverését helytelenítette (1995 Kiss Jenő² CD30).

Vö. ÉKsz.; IdSz.

diakrónia főnév 6A
1. (Tud)
időbeli egymásutániság
A történelmet konstituáló [= meghatározó, alkotó] küzdelem a különböző rétegek és képződmények között éppúgy zajlik a mában is, ahogy a történelem diakróniájában
(1975 Könczöl Csaba ford.Tinyanov)
Az epikai előadás diakróniájának úgyszólván teljes hiányát s a prousti olvasmányemlékek hatását mutatja [Lőrinc Péter] emlékiratainak két könyve is
(1982 Bori Imre–Szeli István)
2. (Tud, kül. Nyelvt)
történeti szemlélet, ill. a jelenségek, kül. a nyelvi jelenségek időbeli alakulásának, változásának vizsgálata
[Budenz József] meghirdeti a szinkrónia és a diakrónia szétválasztásának szükségességét
(1980 Lakó György)
az irodalomtörténet paradox feladat előtt áll, mivel két szempontot kell egyesítenie: keresnie kell az esztétikai absztrakciókban megfogalmazott formák fejlődési útjait és egyszersmind az egyes irodalmi művek ezerfelé ágazó szövevényében az állandót, a törvényszerűt. A diakrónia és szinkrónia összefüggő és szemben álló, azóta is oly sokat tárgyalt, vitatott kapcsolata ez a paradoxon
(1981 Béládi Miklós)
Diakrónia […] a nyelvtudománynak azt az aspektusát jelöli meg, amelyik a nyelvet, ill.illetve a nyelvészeti jelenségeket történetileg kutatja és fejlődésüket előtárja (ellentétpár: szinkrónia)
(1993 BibliaiLex.)
Zsirai a nyelvészetet a szigorú módszeresség tudományaként művelte. De a módszer szabadsága mellett volt, s előnyben részesítette a komplex módszereket. […] A szinkrónia és a diakrónia szempontjainak összekeverését helytelenítette
(1995 Kiss Jenő²)
Vö. ÉKsz.; IdSz.

Beállítások