dicstelen mn és hsz  dicsetlen (rég)

I. mn 14B

1. (rég) ’tiszteletre, megbecsülésre érdemes tett, teljesítmény v. helyzet nélküli’ ❖ Krathmó’ fejedelme […] nem térsz te meg dicsetlenül a’ csatából (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Macpherson 7163065, 148) | magányban állok a világon, […] érdem- s dicstelenül (1840 Garay János C5747, 421) | A hátráló Görgei Arthur e város [ti. Miskolc] mellett egymás után két ütközetet vívott a muszkákkal, éppen nem dicsteleneket (1876 Vadnay Károly 8501003, 69) | A 19. századnak egész első fele dicstelenül múlik el a spanyol zene felett (1931 ZeneiLex. CD49) | Nemes Durjódhana, királyi rangot ajándékozol nekem, ám mit adhatnék cserébe én, a szegény és dicstelen származású harcos? (1960 Baktay Ervin ford. 9018002, 422).

1a. ’vkihez nem illő, méltatlan, megalázó 〈helyzet, esemény stb.〉’ ❖ [a kínai császár a hadseregével] már hétszáz mérföldnyire volt a sivatag közepében, még sem tudta elleneit ütközetre bírni. Itt megelégelte e dicstelen fáradságot (1851 Jókai Mór CD18) | mióta harczias szellem hatotta át őket, dicstelennek is tartották veritékkel keresni az olly kézműczikkeket, mellyek hadjáratokban fegyverrel valának szerezhetők (1855 Vasárnapi Újság CD56) | Nem egy hősi halálra készülő vitéz hullott el dicstelenül ebben az utálatos betegségben [ti. a kolerában] (1898 Ezernyolcszáznegyvennyolc CD45) | amint Puhl Antal kivájatta háza alapját, majdani uszodája gödrét, máris följelentették. […] A dicstelen kezdet dacára az építész megépítette otthonát (1999 Lakáskultúra CD39).

2. ’szégyenletes, erkölcsileg elítélendő 〈érzés, szándék, magatartás stb.〉’ ❖ Elég a harcz, elég a vér, Nem dicstelen, ha pihenünk, – A munka végbevíve már, Most halljon hálát istenünk! (1841–1847 Garay János CD01) | IV. István mehetett vissza Bizáncba pártfogójához, kinek nagy terveit helytelen viselkedésével és dicstelen bukásával halomra döntötte (1928 Hóman Bálint CD42) | oly hosszú és dicstelen gyávaság után emberség nélkül nem is tudnánk tovább magyarok lenni (1945 Tamási Áron 9701024, 245) | Jahner Bakos vállalta a dicstelen szerepet [ti. a statárium végrehajtását] (1990 …én nem vállaltam a statáriumot! 1086001, 74).

2a. ’becstelen, erkölcsileg megvetendő 〈személy v. csoport〉’ ❖ az aradiak b. Wesselényit, a 2-ik huszárezred egyik érdemetlen kapitányát, […] nevének dicstelen viselőjét [elfogták] (1848 Kossuth Hírlapja C0235, 465) | Hallom a hangot mely nevem kiáltja? Éretlen, dicstelen néptömegét? (1875 Gáspár Imre C1854, 19) | az ország fontosabb ügyei iránt támadt érdeklődéssel magyarázhatjuk, hogy a Tillinger-házban gyülekező egyetemi ifjúság tettleg fellépésre nem szánta el magát az utolsó rendi gyűlés dicstelen főurai ellen (1993 Horváth Pál¹ CD30).

II. hsz 0 (kissé rég, ritk)

’dicsőség nélkül v. méltatlanul’ ❖ Meghalni illy dicsetlen (1843 Garay János C1812, 210) | Láthatta legjobb hőseit elesni […] dicstelen (1860 Jókai Mór C2348, 46) | Hódítni, ragyogni, tündökölni vágyol, S dicstelen elhervadsz fénykörödtől távol (1895 Palágyi Lajos 8348024, 81) | meghalni, szégyenemben, bánatomban, dicstelen és pucéran (1925 Tersánszky Józsi Jenő CD10).

Sz: dicstelenkedik, dicstelenség.

Vö. CzF. ~, dicstelenül; ÉrtSz.; TESz. dicső; ÉKsz.

dicstelen melléknév és határozószó
dicsetlen I. 14B II. 0 (rég)
I. melléknév 14B
1. (rég)
tiszteletre, megbecsülésre érdemes tett, teljesítmény v. helyzet nélküli
Krathmó’ fejedelme […] nem térsz te meg dicsetlenül a’ csatából
(1815 Kazinczy Ferenc ford.Macpherson)
magányban állok a világon, […] érdem- s dicstelenül
(1840 Garay János)
A hátráló Görgei Arthur e város [ti. Miskolc] mellett egymás után két ütközetet vívott a muszkákkal, éppen nem dicsteleneket
(1876 Vadnay Károly)
A 19. századnak egész első fele dicstelenül múlik el a spanyol zene felett
(1931 ZeneiLex.)
Nemes Durjódhana, királyi rangot ajándékozol nekem, ám mit adhatnék cserébe én, a szegény és dicstelen származású harcos?
(1960 Baktay Ervin ford.)
1a.
vkihez nem illő, méltatlan, megalázó 〈helyzet, esemény stb.〉
[a kínai császár a hadseregével] már hétszáz mérföldnyire volt a sivatag közepében, még sem tudta elleneit ütközetre bírni. Itt megelégelte e dicstelen fáradságot
(1851 Jókai Mór)
mióta harczias szellem hatotta át őket, dicstelennek is tartották veritékkel keresni az olly kézműczikkeket, mellyek hadjáratokban fegyverrel valának szerezhetők
(1855 Vasárnapi Újság)
Nem egy hősi halálra készülő vitéz hullott el dicstelenül ebben az utálatos betegségben [ti. a kolerában]
(1898 Ezernyolcszáznegyvennyolc)
amint Puhl Antal kivájatta háza alapját, majdani uszodája gödrét, máris följelentették. […] A dicstelen kezdet dacára az építész megépítette otthonát
(1999 Lakáskultúra)
2.
szégyenletes, erkölcsileg elítélendő 〈érzés, szándék, magatartás stb.〉
Elég a harcz, elég a vér, Nem dicstelen, ha pihenünk, – A munka végbevíve már, Most halljon hálát istenünk!
(1841–1847 Garay János)
IV. István mehetett vissza Bizáncba pártfogójához, kinek nagy terveit helytelen viselkedésével és dicstelen bukásával halomra döntötte
(1928 Hóman Bálint)
oly hosszú és dicstelen gyávaság után emberség nélkül nem is tudnánk tovább magyarok lenni
(1945 Tamási Áron)
Jahner Bakos vállalta a dicstelen szerepet [ti. a statárium végrehajtását]
(1990 …én nem vállaltam a statáriumot!)
2a.
becstelen, erkölcsileg megvetendő 〈személy v. csoport〉
az aradiak b.báró Wesselényit, a 2-ik huszárezred egyik érdemetlen kapitányát, […] nevének dicstelen viselőjét [elfogták]
(1848 Kossuth Hírlapja)
Hallom a hangot mely nevem kiáltja? Éretlen, dicstelen néptömegét?
(1875 Gáspár Imre)
az ország fontosabb ügyei iránt támadt érdeklődéssel magyarázhatjuk, hogy a Tillinger-házban gyülekező egyetemi ifjúság tettleg fellépésre nem szánta el magát az utolsó rendi gyűlés dicstelen főurai ellen
(1993 Horváth Pál¹)
II. határozószó 0 (kissé rég, ritk)
dicsőség nélkül v. méltatlanul
Meghalni illy dicsetlen
(1843 Garay János)
Láthatta legjobb hőseit elesni […] dicstelen
(1860 Jókai Mór)
Hódítni, ragyogni, tündökölni vágyol, S dicstelen elhervadsz fénykörödtől távol
(1895 Palágyi Lajos)
meghalni, szégyenemben, bánatomban, dicstelen és pucéran
(1925 Tersánszky Józsi Jenő)
Sz: dicstelenkedik, dicstelenség
Vö. CzF. ~, dicstelenül; ÉrtSz.; TESz. dicső; ÉKsz.

Beállítások