differenciálódik tn ige 12a5 (vál)

1. ’〈vmely többé-kevésbé egységes dolog, jelenség, folyamat, tevékenység stb. bizonyos szempontok szerint〉 egymástól funkciójában, fajtájában, jellegében stb. elkülönülő v. eltérő részekre, részterületekre bomlik, ill. (új elemekkel) gazdagabbá, árnyaltabbá válik’ ❖ [a stílus] folytonos fejlődésben van, még pedig egyrészt tökéletesedik, másrészt differenciálódik, azaz új alakokat hoz létre (1897 PallasLex. CD02) | a kezdetleges egység közönség és előadó között akkor kezd differenciálódni, mikor a chorusból kiemelkedik az egyes ember és mint szóvivő a chorus vezetését magához ragadja (1927–1930 Thienemann Tivadar 9707002, 58) | A városok egyre differenciálódó szervezete (1973 Entz Géza² 9124002, 134) | prózánk nyelvhasználata erősen differenciálódott, beléptek a csoport-, rétegnyelvek (1981 Szabolcsi Miklós CD53) | A 20-as években azután még tovább differenciálódik a kép. Husserl ekkor már határozottan a transzcendentális fenomenológia útját járja (1982 Rózsahegyi Edit 2029001, 437).

2. ’elkülönül, eltérő voltával különválik vmitől, kiválik vmiből vmi’ ❖ a látásunk differenciálódott az övékétől (1908 Schöpflin Aladár CD10) | [Bethlen Gábor fejedelemsége idején] Erdély protestáns politikai iránya nagyban hozzájárult a Magyarországtól differenciálódó mozgalom gyorsításához (1929 Szekfű Gyula CD42) | Nagyon messzire kellene visszamennünk, egészen addig, ahol a színház a kultuszból, az istentiszteletből differenciálódott, hogy az igazi színház egész fejlődési útját kinyomozhassuk (1933 Márkus László CD10) | A blasztoderma „sorstérkép” azt jelzi, hogy kb. hatezer sejt közül melyikből milyen sejtek fognak differenciálódni (1996 Természet Világa CD50).

Sz: differenciálódás.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

differenciálódik tárgyatlan ige 12a5 (vál)
1.
〈vmely többé-kevésbé egységes dolog, jelenség, folyamat, tevékenység stb. bizonyos szempontok szerint〉 egymástól funkciójában, fajtájában, jellegében stb. elkülönülő v. eltérő részekre, részterületekre bomlik, ill. (új elemekkel) gazdagabbá, árnyaltabbá válik
[a stílus] folytonos fejlődésben van, még pedig egyrészt tökéletesedik, másrészt differenciálódik, azaz új alakokat hoz létre
(1897 PallasLex.)
a kezdetleges egység közönség és előadó között akkor kezd differenciálódni, mikor a chorusból kiemelkedik az egyes ember és mint szóvivő a chorus vezetését magához ragadja
(1927–1930 Thienemann Tivadar)
A városok egyre differenciálódó szervezete
(1973 Entz Géza²)
prózánk nyelvhasználata erősen differenciálódott, beléptek a csoport-, rétegnyelvek
(1981 Szabolcsi Miklós)
A 20-as években azután még tovább differenciálódik a kép. Husserl ekkor már határozottan a transzcendentális fenomenológia útját járja
(1982 Rózsahegyi Edit)
2.
elkülönül, eltérő voltával különválik vmitől, kiválik vmiből vmi
a látásunk differenciálódott az övékétől
(1908 Schöpflin Aladár)
[Bethlen Gábor fejedelemsége idején] Erdély protestáns politikai iránya nagyban hozzájárult a Magyarországtól differenciálódó mozgalom gyorsításához
(1929 Szekfű Gyula)
Nagyon messzire kellene visszamennünk, egészen addig, ahol a színház a kultuszból, az istentiszteletből differenciálódott, hogy az igazi színház egész fejlődési útját kinyomozhassuk
(1933 Márkus László)
A blasztoderma „sorstérkép” azt jelzi, hogy kb.körülbelül hatezer sejt közül melyikből milyen sejtek fognak differenciálódni
(1996 Természet Világa)
Sz: differenciálódás
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások