díj fn 2A 

1. ’(munkaviszonyban végzett) munkáért járó pénzbeli ellenszolgáltatás (összege)’ ❖ Nyóltz krajtzár! ez fél nap-ſzám díjja (1791 Szentjóbi Szabó László 7320001, 17) | A könyvek másodszori nyomtatása ivenként legalább is az első dij egy negyedére jogosithatná a szerzőt, mert most a szerző semmit sem huz könyve ujabb kinyomatása után (1858 Erdélyi János² 8131119, 182) | a „kapitalisztikus” termelés uralma alatt a munka mint árú kerül a vásárra, mint olyan a kereslet és kinálat, azaz a verseny törvényei szerint határoztatik meg, dija a – munkabér (1894 Mezőfi Vilmos 8309003, 47) | A középkori iparossegéd munkadiját meghatározta a hatóságilag megállapitott bértarifa; ha a mester nem fizette ki diját, akkor a hatósághoz fordulhatott (1903 Prohászka Ottokár 8378005, 302) | A helyettesi minőségben alkalmazott dolgozót csak a helyettesítés negyedik hónapjától kezdődően illeti meg a helyettesítési díj (1988 Ferencz Győző²–Lugosy Andor 1050001, 13).

2. (rendsz. birtokszóként) (vál) ’(önzetlen) fáradozás, szolgálat jutalma, ill. eredménye, gyümölcse; bér’ ❖ Ditsőséges Tselekedeteidnek Ez a díja? (1781 Magyar Hírmondó C0269, 4) | Nemzetemért e szív tettel bizonyíta szerelmet, Szól keserűn, s a díj könny leszen érte csupán? (1832 Kölcsey Ferenc 8253040, 164) | [egy elővigyázatos vén őzbak] megtévesztése, a fáradozás és ügyesség, aminek díja talán egy ritka szép agancs, mind olyan csalétek, mely még a deresfejű vadászembert is kicsalja az erdőbe (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132004, 55) | [A gonoszok] nem ismerik Isten titkos szándékait. Ezért sem az erény jutalmát nem remélik, sem a tiszta lelkek díját nem tudják becsülni (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

2a. (egysz 3. sz-ű birtokszóként -ba v. -ban raggal, nu-szerűen) (rég) ’vmiért viszonzásul, vminek fejében’ ❖ Paripámat a’ Szendrői történetnek Díjjába ’s emlékére vedd el tőlem (1814 Kisfaludy Sándor 8243048, 47) | megfogattatásának esetére az elkövetett vétkek díjában legkeményebb büntetés várakozott reá (1830 Deák Ferenc CD51) | [Az osztrák politikusok] a győztes Napóleonnak a béke díjában még a császár-király leányának a kezét is odaadták (1860 Jókai Mór CD18) | [a császár és udvaroncai Zrínyi Miklóst] becsületes hűsége és igaz hősisége díjában mellőzték és üldözték (1902 Széchy Károly CD55).

2b. ’nyomravezető v. kézre kerítő, ill. megtaláló jutalmazására kitűzött pénzösszeg’ ❖ fejeinkre 10000 forint díj van téve (1842 Egressy Béni ford.–Dumas père C5769, 716) | tiz forint díjt fizettek minden agyonütött forradalmárért, s e díj a nőkért s a gyermekekért sem tagadtatott meg (1880–1882 Pulszky Ferenc 8381002, 212) | A gunyoló Pasquino azt írta […], hogy a császári sereg elveszett az Alpokban, a becsületes megtaláló adja vissza jó díjért (1901 Nagy képes világtörténet CD03) | az utolsó gyilkosságod óta az bánhat el veled, aki akar; díj van a fejedre tűzve (1956 Németh László² ford.–Lessing 9485063, 24).

3. ’(versenyen elért) kimagasló teljesítmény jutalmazására kitűzött pénzösszeg v. értékes (dísz)tárgy’ ❖ [A kormányzó a kozákok parancsnokával] schakot jádzott […]. Két ſzáz rubli vala egy Parthia díjja (1793 Gvadányi József 7125017, 259) | Csak ollyan nyeri […] e’ serkentő díjt, kinek eredeti magyar mívét a’ társaság […] remeknek hallhatja (1832 Jelenkor C0223, 187) | [a lóversenyeken] eleinte a’ legtehetősb gazdák, herczegek és grófok vitték a’ díjakat el (1838 Széchenyi István CD1501) | [A lövészversenyen] a versenyzők értékes dijakat kapnak; eddig már 2150 korona arany és számos disztárgy gyült össze (1902 Budapesti Hírlap 2102001, 9) | [a Grammy-díjak kiosztásakor] a legnagyobb sikert […] Eric Clapton aratta, aki egy dalért három díjat is átvehetett (1997 Magyar Hírlap CD09).

3a. (tulajdonnév részeként is) ’ez mint rendszeresen kiosztásra kerülő jutalom, kitüntetés’ ❖ Angliában a’ kormány alapítá a’ legelső díjakat, mellyek most évenként 1000 font sterlingnél többet tesznek (1838 Széchenyi István CD1501) | magunkénak valljuk József Attila és a többiek életművének felénk mutató részét, tereket nevezünk el róla, irodalmi díj viseli a nevét (1952 Új Hang 2051022, 66) | [Bárczi Géza] 1963-ban jelentette meg A magyar nyelv életrajza c. szintézisét […], amelyért 1970-ben az Állami Díj I. fokozatával jutalmazták (1995 Szathmári István CD30).

3b. (tulajdonnév részeként is) ’vmely kitűzött jutalom elnyeréséért rendezett verseny(sorozat)’ ❖ semmit czélirányosbnak nem tartánk, mint a’ Lóversenyfutást hazánk közepén alapított díjak által örökre megállapítni (1831 Széchenyi István CD1501) | a monarchia minden tartományából egybekerültek a Jockey Club Díjára (amint a Derbyt hivatalosan nevezni szokták) (1930 Krúdy Gyula CD54) | a Herendi Porcelánmanufaktúra 1997-ben már az Európai Minőségi Díjon indult (1997 Figyelő CD2601).

4. ’vmely (hatósági) szolgáltatás igénybevételéért, ill. vminek a megszerzéséért v. használatáért (szerződés v. jogszabály alapján) fizetendő ellenérték, ár’ ❖ Azok, kiknek újság leveleim eleitöl fogva járnak, de még eddig a’ díjját fel nem küldötték, tellyesitsék mostani kérésemet (1793 Magyar Kurír tudósítás C2994, 2) | Maszlaczky, a tanácsos jó barátja, rábeszélte ezt a gyönge fejű embert, hogy huszonnégyezer forint évi díjért adja át örökre a tanácsosnak a jószág iránti jogait (1854 Jókai Mór CD18) | Sámfai Béla csizmadia-mester […] a reá kivetett csekély kis adót és ipartestületi dijat nem fizette (1897 Nagy Sándor 8327004, 38) | A távfűtési díjakat a fűtési idény alatt havonta szedik be (1963 Magyar Nemzet szept. 10. C0356, 5) | A kölcsönzési díj a „kommersz” [videokazetta] kategóriában a feketepiaci díjtételek fele-harmada, napi 170 forint (1985 Révész Sándor 1133001, 12).

4a. (rég, ritk) ’fogságban levő személy szabadon bocsátásáért v. idegen kézbe került dolog kiváltásáért fizetett pénzösszeg v. más érték’ ❖ Dív: – váltság, díj (1784 Kisded szótár C0815, 17) | dí: Lsegeld (plur. díak (1805 Verseghy Ferenc C4436, 30).

5. (rég) ’(pénz)büntetés’ ❖ ezek-is [ti. a nemesek], az eröſzak’ nemeſi dijával: pénzel, és nem bottal büntettettek-meg (1785 Magyar Hírmondó 7444070, 487) | ezen törvény, és arra letett hitnek megszegése hazaárulási bün, melly dija becstelen halál, birája pedig személykülönbség nélkül a nemzet polgári törvény-széke (1848 Március Tizenötödike C3027, 266).

5a. • megadja a díját (rég) ’megfizet, megbűnhődik vmiért’ ❖ Várj méhetske roſz férgetske meg-tsípted a’ Júh Fiját Hordjon Fijának a’ Fetske, meg-adod ennek Díjját (1788 Ravazdy András 7276002, 256) | [a harangozás] a’ felhket és villámot a’ toronyhoz ’s közel való épletekhez hatalmaſabban vonnya. Ezen ſzokásnak ſzámtalan harangozó meg-adta már díját (1796 Sándor István 7287068, 11) | a szegődött árulás díját Árúló nyakszegéssel adva meg (1867 Arany János ford.–Shakespeare CD11).

5b. (birtokszóként) (rég, Jog) ’a gyilkos által az áldozat jogszabály által meghatározott hozzátartozóinak engesztelésül fizetett összeg’ ❖ Ha valaki elre el-tökéllett szándéka ’s akarattya ellen egy Nemes embert meg-öl az illyen Törvénybe idéztetett bnös, a’ meg-öletett Nemes ember díjját (Homagiumát) 200 fl. tartozik meg-fizetni (1799 Nánásy Benjámin C3300, 31) | [minthogy] hazánk törvényei a gyilkosokat hóhérpallosra ítéltetni, az agyonveretettnek pedig díját azok értékéből megfizettetni rendelnék, kéri a felpörös ügyész említett Török Mihály és Decsák István gyilkosokat a mondott törvények érdeméhez képest hóhér pallosára, s a megholt díjának, s tömlöci tartásnak megfizetésére ítéltetni (1824 Deák Ferenc CD51) | a székelyek Verbőczy szerint mind nemesek […]. Díjok (homagium) 25 frt volt (1897 PallasLex. CD02).

6. (egysz 3. sz-ű birtokszóként -ra raggal, a jut, kerül ige mellett) (rég) ’vkinek v. vminek kedvezőtlen, szerencsétlen sorsa, helyzete’ ❖ Egyéb épületek itt-is, a’ Rátzvárosban-is nagy részént, a Várbéliek dijjára jutottak (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0170, 458) | a’ Frantzia Orſzági zrzavar […] oda tzélzott, hogy […] más Orſzágokbéli Uralkodók is a’ Frantzia Király’ dijjára jussanak (1792 Magyar Hírmondó C5809, 78) | Szálljon le arról a fentjáró lóról, mig a bóldogtalan Bellerophon dijjára nem jutna (1804 Fazekas Mihály 8138025, 23) | Példányaim az alexándriai könyvtár díjára kerűltek (1853 Fáy András¹ C1713, 85).

Ö: alap~, átalány~, autópálya~, béke~, belépő~, bűn~, csatorna~, év~, fájdalom~, fő~, fuvar~, havi~, jog~, jutalom~, kegy~, kölcsön~, külön~, menet~, munka~, nagy~, napi~, nívó~, nyug~, óra~, ösztön~, pálya~, posta~, pót~, rádió~, siker~, sor~, szó~, tag~, tan~, tartás~, tisztelet~, túlóra~, válasz~, váltság~, vám~, vándor~, vér~, verseny~, vigasz~, vitel~, víz~, vizsga~, zene~.

ÖU: alkusz~, ember~, fesztivál~, gyógy~, nap~, segély~, táp~, telek~, tévé~.

ÖE: ~bokszoló, ~elengedés, ~emelés, ~felajánlás, ~fizetés, ~hivatal, ~jegyzék, ~kitűzés, ~lajstrom, ~megállapítás, ~mérséklés, ~osztás, ~pótlás, ~szedő, ~tábla, ~táblázat, ~tartalék.

Sz: díjas.

Vö. CzF. díj · dij; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.