dikció fn 1A

1. (/vál v. gúny) ’élőszóban előadott, rendsz. nagyobb közönséghez intézett, a hallgatóságot vmiről meggyőzni, vmire rábeszélni szándékozó v. vkit ünnepélyes keretek között üdvözlő szónoki beszéd, szónoklat, ill. ennek írott v. nyomtatott formája’ ❖ a’ Méltóságos F Ispány Gróf Teleky Sámuel Ur  Excellentziája […] egy Dictiót mondott, melyben Magyar Hazánk’ védelmezése gyorsaságára, ’s-Össeinknek ditséretes nyomdoki’ követésére serkengetvén a’ Sereget, leg fképen Felséges Királyunkhoz való hüségnek meg tartását hathatósann óltotta Szivekbe (1797 Bécsi Magyar Merkurius 7396048, 623) | Sógorodnak levelét találtam itt, mellyben fijának Dictióját méltóztatott velem megolvastatni (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 154) | felszólítottak, hogy menjünk át az öreget megköszönteni s én legyek mint pap a szónok. […] Elmondtam a dictiót (1858 Tompa Mihály C0642, 450) | izgató dikciót tart a kaszásoknak (1884 Mikszáth Kálmán 8312238, 88) | igaza van annak az egyszeri felszólalónak, aki ezzel a megállapítással fejezte be dikcióját: „Ideje, hogy tiszta vizet öntsünk a – fejekbe.” (1968 Lőrincze Lajos 9403004, 214).

2. (Szính) ’〈színész v. énekes produkciójával kapcs.-an:〉 a szövegmondás, az előadás módja’ ❖ Molnár a festő alakját eltalálta, de dictiója szaggatott volt, affectált. Több természetességet ajánlunk neki. A III-ik felvonás végén kimenete nagyszerű volt (1871–1873 Jámbor Pál C2210, 121) | Odry Árpád verseket mondott el szépen, a dikciója nemes és értelmes, de meggyőző ereje, őszintesége, közvetlensége nincsen (1910 Füst Milán CD10) | Jászai [Mari] ezúttal sokat foglalkozott velünk. Szöveggel és mozgással kellett kísérnünk játékát, dikcióját (1956 Péchy Blanka 2005087, 801) | [a] rockballada előadásának bökkenője is az, hogy bajos találni hozzá mindentudó, tökéletesen éneklő és gáncsoló, egyszersmind átütő erejű tehetségeket. Marad az öszvérmegoldás, hogy a kart zömmel dikcióban járatlan, sőt, olykor beszédhibás táncosok alkotják (1992 Bogácsi Erzsébet 2027041, 43).

3. (Irodt) ’költő, ill. irodalmi mű kifejezésmódja, stílusa’ ❖ A’ particula elesett verbumától. […] Úgy látszik, hogy az utóbb tett particula erőt ád a’ dictiónak, ’s szembe tünőbbé teszi a’ verbum jelentését (1809 Kölcsey Ferenc C2560, 132) | [Szőnyi Benjámin] harmoniátlan verselését, darabos dikcióját már Toldy hibáztatta (1896 Négyesy László CD44) | [Szabó Lőrinc] dikciója harsány, tobzódik a retorika tipikus eszközeiben: a felkiáltásban, szóhalmozásban, megszakított és hiányos mondatban (1966 Rába György CD53).

Sz: dikciós.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

dikció ❖ főnév ◦ 1A ◦
permalink
1. (/vál v. gúny)
élőszóban előadott, rendsz. nagyobb közönséghez intézett, a hallgatóságot vmiről meggyőzni, vmire rábeszélni szándékozó v. vkit ünnepélyes keretek között üdvözlő szónoki beszéd, szónoklat, ill. ennek írott v. nyomtatott formája
a’ Méltóságos F Ispány Gróf Teleky Sámuel Ur  Excellentziája […] egy Dictiót mondott, melyben Magyar Hazánk’ védelmezése gyorsaságára, ’s-Össeinknek ditséretes nyomdoki’ követésére serkengetvén a’ Sereget, leg fképen Felséges Királyunkhoz való hüségnek meg tartását hathatósann óltotta Szivekbe
(1797 Bécsi Magyar Merkurius)
Sógorodnak levelét találtam itt, mellyben fijának Dictióját méltóztatott velem megolvastatni
(1806 Kazinczy Ferenc)
felszólítottak, hogy menjünk át az öreget megköszönteni s én legyek mint pap a szónok. […] Elmondtam a dictiót
(1858 Tompa Mihály)
izgató dikciót tart a kaszásoknak
(1884 Mikszáth Kálmán)
igaza van annak az egyszeri felszólalónak, aki ezzel a megállapítással fejezte be dikcióját: „Ideje, hogy tiszta vizet öntsünk a – fejekbe.”
(1968 Lőrincze Lajos)
2. (Szính)
〈színész v. énekes produkciójával kapcs.-an:〉 a szövegmondás, az előadás módja
Molnár a festő alakját eltalálta, de dictiója szaggatott volt, affectált. Több természetességet ajánlunk neki. A III-ik felvonás végén kimenete nagyszerű volt
(1871–1873 Jámbor Pál)
Odry Árpád verseket mondott el szépen, a dikciója nemes és értelmes, de meggyőző ereje, őszintesége, közvetlensége nincsen
(1910 Füst Milán)
Jászai [Mari] ezúttal sokat foglalkozott velünk. Szöveggel és mozgással kellett kísérnünk játékát, dikcióját
(1956 Péchy Blanka)
[a] rockballada előadásának bökkenője is az, hogy bajos találni hozzá mindentudó, tökéletesen éneklő és gáncsoló, egyszersmind átütő erejű tehetségeket. Marad az öszvérmegoldás, hogy a kart zömmel dikcióban járatlan, sőt, olykor beszédhibás táncosok alkotják
(1992 Bogácsi Erzsébet)
3. (Irodt)
költő, ill. irodalmi mű kifejezésmódja, stílusa
A’ particula elesett verbumától. […] Úgy látszik, hogy az utóbb tett particula erőt ád a’ dictiónak, ’s szembe tünőbbé teszi a’ verbum jelentését
(1809 Kölcsey Ferenc)
[Szőnyi Benjámin] harmoniátlan verselését, darabos dikcióját már Toldy hibáztatta
(1896 Négyesy László)
[Szabó Lőrinc] dikciója harsány, tobzódik a retorika tipikus eszközeiben: a felkiáltásban, szóhalmozásban, megszakított és hiányos mondatban
(1966 Rába György)
Sz: dikciós
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások