dilemma fn 6A
1. ’két, rendsz. egyaránt negatív kimenetelű lehetőség közti választási kényszer, ill. az a helyzet, amelyben így kell dönteni’ ❖ Legjobb leszen őtet megszorítani és elébe eggy dilemmát tenni, ha mingyárt hozzá nem kezd és Ígérete szerint nem folytatja a’ munkát [ti. a fordítást], vétesse-el a’ T. Úr az által, a’ ki kezébe adatta (1807 Kazinczy Ferenc C2558, 126) | egy catholicus, protestans személylyel akarván összekelni, azon kinos dilemmába jönne, hogy vagy isten és természet elleni bünt kövessen el, vagy visszalépjen a’ házasságtól (1843 Pesti Hírlap CD61) | Mit csináljon? Sürgönyözzön szegény édesanyjának pénzért? Vagy kérjen kölcsön valamely kollégától? A dilemmát Ilka néni oldotta meg, aki megsejtette zavarát (1937 Babits Mihály 9014129, 51) | [kezdetét vette Kun László] életének az a nagy dilemmája, amelyet holtáig nem tudott megoldani: a keresztény Magyar Királyság élén állt, ugyanakkor ereiben pogány kunok vére folyt (2000 Kristó Gyula CD17).
2. (Fil) ’kétféle lehetőséget feltüntető, de mindkettőből ugyanarra a következtetésre jutó érvelés; szarvasokoskodás’ ❖ Végre dilemmát állit fel a Majoratusok káros volta iránt, ha, ugymond, jó gazdák a majorescok, baj, mert végtére még az egész országot majoratussá teszik, ha pedig pazarlók, az is baj, mert ezerek csalásával külföldön vesztegetnek (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | kettős syllogismus, a melyben két egymással ellentétes praemissából (II. III.) kiindulva, ugyanazon eredményre jutunk. (IV.) A régiek az érvelésnek ezt a módját dilemmá-nak nevezték (1897 Riedl Frigyes 8393010, 31) | Dilemma (gör.), szarvasokoskodás, az a következtetési forma, amelynél valamely tétel igazságát úgy bizonyítjuk be, hogy kimutatjuk, miszerint a tételre nézve csak két, egymást kizáró eset lehetséges és a tétel mindkét esetben fennáll (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 301) | dilemma […]: 1. ókori görög filozófiai fogalom; logikai következtetés. Formája: ha A, akkor v. B, v. C. De sem B, sem C. tehát nem is A. (1998 MagyarNagyLex. C5819, 595).
ÖU: alap~, ál~.
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.