diktum-faktum msz 0 (rég, biz)

1. ’〈annak kif-ére, hogy az előzőekben kifejtett cselekvés, történés megvalósul〉’ ❖ jelentette kivánságát a’ két zsivány, hogy ſzeretné meg-futtatni a’ ſzürkéket. Diktum faktum tsak fel-kapnak biz ök egyſzer a’ ſzürkékre, ’s úgy el-lódúltak (1792 Magyar Hírmondó C5809, 118) | „Hát az angyalát is, vitéz Háry bácsit Egy sem látja? mindjárt parolát és pácsit.” Dictum factum, a kis urfik rendre jöttek, Vas markomba pompás parolát ütöttek (1843 Garay János 8154020, 289) | Ugye tetszik [a választottam]? Annyira tetszik felelte Pál úr kurtán, hogy én veszem el helyetted. S diktum-faktum, elvette (1892 Mikszáth Kálmán CD04) | Hagyja hát ezt a kölyköt. […] Majd én beszélek az őrnagy úrral. Diktum-faktum. Ott maradtunk (1925 Tersánszky Józsi Jenő CD10).

2. ’〈az előzőekben mondottak összegzésére〉’ ❖ Kaczor! te felséges fiú vagy. Dictum factum! most nincs egyéb hátra, mint hogy mind ezeket [ti. a leánykérés feltételeit] irásba foglald, aztán aláírjuk; most pedig egyenesen leánylesre menjünk (1834 Vörösmarty Mihály 8524401, 23) | tollamat hébehóba tintába mártom […] nehogy a dohányültetés mellett a betüvetés mesterségét elfelejtsem egészen; különben talán az sem volna nagy baj, hisz az irás mondja, hogy: „boldogok az együgyüek” bár nem teszi ki világosan, hogy ez alatt az irni nem tudókat érti-e? Dictum, factum én mint irásttudó is boldog vagyok (1864 Vajda János 8503094, 239) | Diktum faktum, minek nyújtanám hosszabbra, megtörtént a paktum (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | Sam-Sam életet adott egy leánynak, s aztán meg akarta a kis kínai képű csecsemőt fojtani. Mert neki csak fiú kell. […] Diktum-faktum, meg kellett menteni a gyilkos szándékú anyától a gyermeket, s bevitték egy menházba (1905 Ady Endre CD0801).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz. dictum-factum

diktum-faktum mondatszó 0 (rég, biz)
1.
〈annak kif-ére, hogy az előzőekben kifejtett cselekvés, történés megvalósul〉
jelentette kivánságát a’ két zsivány, hogy ſzeretné meg-futtatni a’ ſzürkéket. Diktum faktum tsak fel-kapnak biz ök egyſzer a’ ſzürkékre, ’s úgy el-lódúltak
(1792 Magyar Hírmondó)
„Hát az angyalát is, vitéz Háry bácsit Egy sem látja? mindjárt parolát és pácsit.” Dictum factum, a kis urfik rendre jöttek, Vas markomba pompás parolát ütöttek
(1843 Garay János)
Ugye tetszik [a választottam]? Annyira tetszik felelte Pál úr kurtán, hogy én veszem el helyetted. S diktum-faktum, elvette
(1892 Mikszáth Kálmán)
Hagyja hát ezt a kölyköt. […] Majd én beszélek az őrnagy úrral. Diktum-faktum. Ott maradtunk
(1925 Tersánszky Józsi Jenő)
2.
〈az előzőekben mondottak összegzésére〉
Kaczor! te felséges fiú vagy. Dictum factum! most nincs egyéb hátra, mint hogy mind ezeket [ti. a leánykérés feltételeit] irásba foglald, aztán aláírjuk; most pedig egyenesen leánylesre menjünk
(1834 Vörösmarty Mihály)
tollamat hébehóba tintába mártom […] nehogy a dohányültetés mellett a betüvetés mesterségét elfelejtsem egészen; különben talán az sem volna nagy baj, hisz az irás mondja, hogy: „boldogok az együgyüek” bár nem teszi ki világosan, hogy ez alatt az irni nem tudókat érti-e? Dictum, factum én mint irásttudó is boldog vagyok
(1864 Vajda János)
Diktum faktum, minek nyújtanám hosszabbra, megtörtént a paktum
(1883 Mikszáth Kálmán)
Sam-Sam életet adott egy leánynak, s aztán meg akarta a kis kínai képű csecsemőt fojtani. Mert neki csak fiú kell. […] Diktum-faktum, meg kellett menteni a gyilkos szándékú anyától a gyermeket, s bevitték egy menházba
(1905 Ady Endre)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz. dictum-factum

Beállítások