dilettantizmus fn 4A

1. (rég, ritk) ’kedvtelés(ből végzett tevékenység)’ ❖ Dilettantismus: műkedvelés; műgyönyör (1835 Kunoss Endre C2852, 27) | ha olykor esetleg még fát is talált vágni, s a kertben a dohánycsemetéket megkapálgatta, azt bizonyosan önként, dilettantizmusból s testgyakorlat végett cselekedhette (1846 Jókai Mór CD18) | a lichtwarki [ti. a Lichtwark felfogása szerinti] dilettantizmus […] a magasabbrendű művészet megértésének eszköze (1908 Bárdos Artúr CD10) | Nem is volt neki [ti. Dukai Takách Juditnak] a költészet, csak kedves mulatság – ma azt mondanák dilettantizmus – amely segített betölteni üres óráit (1910 Schöpflin Aladár CD10).

1a. (rég, ritk) ’kedvelésből, nem hivatásszerűen létrehozott mű, kül. szöveg’ ❖ megtiszteltetésnek tekintendem ha egy tudományos szaklap az én dilettantismusomat közlésre méltatja (1883 Kossuth Lajos CD32).

2. (pejor is) ’kellő szakértelem v. tehetség nélkül végzett cselekedet v. tevékenység’ ❖ Parliamentaris kormány nélkül nincs és nem lehet status-politica, hanem csupán dilettantismus, foltozgatás, provincialis érdekek’ küzdelme (1844 Pesti Hírlap CD61) | [a kritika hiánya miatt] a dilettantizmus, s ezzel a kontárkodás és ízléstelenség, mindjobban elharapódzott irodalmunkban, különösen az egyre szaporodó folyóiratokban találva bő talajt a burjánzásra (1896 Kelemen Béla CD44) | Oly tökéletes pusztítást vittünk véghez [a magyar kultúrában], melyhez képest a barbárok rémtettei ártatlan dilettantizmusok (1921 Vaszary János CD10) | dilettantizmus, avagy visszaélés történt (1994 Magyar Hírlap CD09).

2a. (gyakr. birtokszóként) (pejor is) ’vkinek az a tulajdonsága, hogy vmivel kellő szakértelem v. tehetség nélkül foglalkozik’ ❖ Kende […] dilettantizmusát sem nem volt képes (s dicséretére legyen mondva), sem nem akarta takarni (1879 Mikszáth Kálmán C3153, 8) | [Kalivoda Kata] jó megfigyelő, ment minden dilettantizmustól (1911 Lengyel Géza CD10) | [Kaffka Margit] az első magyar írónő, akiben nyoma sincs az írónők megszokott dilettantizmusának (1935 Schöpflin Aladár CD10) | [Károlyi Mihályt] későbbi ellenségei a tapasztalatok és ismeretek hiányával, vagyis dilettantizmussal vádolták (1999 Hajdu Tibor CD17).

2b. (gyakr. birtokszóként) (pejor is) ’vminek az a tulajdonsága, hogy kellő szakértelem v. tehetség nélkül hozták létre v. foglalkoznak vele’ ❖ [bizonyos német drámák] az írás-reformálás hangos jelszavai mögé rejtik sokszor kétségtelenül észrevehető dilettantizmusukat (1924 Földi Mihály CD10) | A „reformokat” nagyfokú inkompetencia és dilettantizmus jellemezte (1992 Kiss Károly² 2017005, 35) | Eltekintve az eljárás dilettantizmusától és felelőtlenségétől (1998 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz.; TESz. dilettáns; ÉKsz.; IdSz.

dilettantizmus főnév 4A
1. (rég, ritk)
kedvtelés(ből végzett tevékenység)
Dilettantismus: műkedvelés; műgyönyör
(1835 Kunoss Endre)
ha olykor esetleg még fát is talált vágni, s a kertben a dohánycsemetéket megkapálgatta, azt bizonyosan önként, dilettantizmusból s testgyakorlat végett cselekedhette
(1846 Jókai Mór)
a lichtwarki [ti. a Lichtwark felfogása szerinti] dilettantizmus […] a magasabbrendű művészet megértésének eszköze
(1908 Bárdos Artúr)
Nem is volt neki [ti. Dukai Takách Juditnak] a költészet, csak kedves mulatság – ma azt mondanák dilettantizmus – amely segített betölteni üres óráit
(1910 Schöpflin Aladár)
1a. (rég, ritk)
kedvelésből, nem hivatásszerűen létrehozott mű, kül. szöveg
megtiszteltetésnek tekintendem ha egy tudományos szaklap az én dilettantismusomat közlésre méltatja
(1883 Kossuth Lajos)
2. (pejor is)
kellő szakértelem v. tehetség nélkül végzett cselekedet v. tevékenység
Parliamentaris kormány nélkül nincs és nem lehet status-politica, hanem csupán dilettantismus, foltozgatás, provincialis érdekek’ küzdelme
(1844 Pesti Hírlap)
[a kritika hiánya miatt] a dilettantizmus, s ezzel a kontárkodás és ízléstelenség, mindjobban elharapódzott irodalmunkban, különösen az egyre szaporodó folyóiratokban találva bő talajt a burjánzásra
(1896 Kelemen Béla)
Oly tökéletes pusztítást vittünk véghez [a magyar kultúrában], melyhez képest a barbárok rémtettei ártatlan dilettantizmusok
(1921 Vaszary János)
dilettantizmus, avagy visszaélés történt
(1994 Magyar Hírlap)
2a. (gyakr. birtokszóként) (pejor is)
vkinek az a tulajdonsága, hogy vmivel kellő szakértelem v. tehetség nélkül foglalkozik
Kende […] dilettantizmusát sem nem volt képes (s dicséretére legyen mondva), sem nem akarta takarni
(1879 Mikszáth Kálmán)
[Kalivoda Kata] jó megfigyelő, ment minden dilettantizmustól
(1911 Lengyel Géza)
[Kaffka Margit] az első magyar írónő, akiben nyoma sincs az írónők megszokott dilettantizmusának
(1935 Schöpflin Aladár)
[Károlyi Mihályt] későbbi ellenségei a tapasztalatok és ismeretek hiányával, vagyis dilettantizmussal vádolták
(1999 Hajdu Tibor)
2b. (gyakr. birtokszóként) (pejor is)
vminek az a tulajdonsága, hogy kellő szakértelem v. tehetség nélkül hozták létre v. foglalkoznak vele
[bizonyos német drámák] az írás-reformálás hangos jelszavai mögé rejtik sokszor kétségtelenül észrevehető dilettantizmusukat
(1924 Földi Mihály)
A „reformokat” nagyfokú inkompetencia és dilettantizmus jellemezte
(1992 Kiss Károly²)
Eltekintve az eljárás dilettantizmusától és felelőtlenségétől
(1998 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; TESz. dilettáns; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások