dilúvium fn 3A (rég)

1. (Föld v. Tört) ’a földtörténeti negyedidőszak első, lehűlések és felmelegedések váltakozásával jellemezhető szakasza; pleisztocén’ ❖ a dilúvium előtt még ember nem is élt (1870 Jókai Mór CD18) | A diluvium korába sorozható képződmények a hegységekbe magasan fölterjednek (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | már a dilúvium utolsó jégkorszakát megelőző időkben is éltek a műveltség magasabb fokán álló emberek és kultúrák (1943–1944 Hóman Bálint CD42) | A földtörténetnek ezt a legutóbbi katasztrofikus szakaszát [ti. a pleisztocént] korábban a bibliai özönvízzel hozták kapcsolatba és a vízözön latin nevéről diluviumnak nevezték (1997 Magyarország földje CD05).

1a. (jelzőként is) (Tud) ’ebben az időszakban kialakult kőzet(réteg)’ ❖ Fedője e dombnak a diluvium sárga agyag (1870 Orbán Balázs CD22) | Az É. sz. 50°-án tul megkezdődnek a jégárak s a benső fensíkokat harmadkori édesvizi lerakodások és diluvium töltik meg (1893 PallasLex. CD02) | A diluvium alatt nagyobb mélységben vízmosta homok van (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [Herman Ottó] 1893-ban a miskolci diluviumból kimutatta a pleisztocénkori ősember első magyarországi kőszerszámait (1971 Farkas Gyula CD30).

2. (átv is) ’〈a Bibliában:〉 a bűnös világot elpusztító nagy árvíz, vízözön, özönvíz’ ❖ [a dilúvium szó geológiai értelmű használata] előitéleteket táplál; Noé diluviumjára emlékeztet, s azon olvasókat, a kik nem avatott szaktudósok, felkiáltani ösztönzi: „mit? hát mégis hisznek a tudósok a világot elborított vizözönben?” (1882 Kossuth Lajos CD32) | Nincs olyan szociológus, aki meg tudná mondani, mi lesz a vége annak a diluviumnak, amely ebben a felfordult világban elmossa a földet az úgynevezett művelt társadalom alól (1934 Móra Ferenc C3204, 129).

Vö. ÉKsz.; IdSz.

dilúvium főnév 3A (rég)
1. (Föld v. Tört)
a földtörténeti negyedidőszak első, lehűlések és felmelegedések váltakozásával jellemezhető szakasza; pleisztocén
a dilúvium előtt még ember nem is élt
(1870 Jókai Mór)
A diluvium korába sorozható képződmények a hegységekbe magasan fölterjednek
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
már a dilúvium utolsó jégkorszakát megelőző időkben is éltek a műveltség magasabb fokán álló emberek és kultúrák
(1943–1944 Hóman Bálint)
A földtörténetnek ezt a legutóbbi katasztrofikus szakaszát [ti. a pleisztocént] korábban a bibliai özönvízzel hozták kapcsolatba és a vízözön latin nevéről diluviumnak nevezték
(1997 Magyarország földje)
1a. (jelzőként is) (Tud)
ebben az időszakban kialakult kőzet(réteg)
Fedője e dombnak a diluvium sárga agyag
(1870 Orbán Balázs)
Az É.északi sz.szélesség 50°-án tul megkezdődnek a jégárak s a benső fensíkokat harmadkori édesvizi lerakodások és diluvium töltik meg
(1893 PallasLex.)
A diluvium alatt nagyobb mélységben vízmosta homok van
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[Herman Ottó] 1893-ban a miskolci diluviumból kimutatta a pleisztocénkori ősember első magyarországi kőszerszámait
(1971 Farkas Gyula)
2. (átv is)
〈a Bibliában:〉 a bűnös világot elpusztító nagy árvíz, vízözön, özönvíz
[a dilúvium szó geológiai értelmű használata] előitéleteket táplál; Noé diluviumjára emlékeztet, s azon olvasókat, a kik nem avatott szaktudósok, felkiáltani ösztönzi: „mit? hát mégis hisznek a tudósok a világot elborított vizözönben?”
(1882 Kossuth Lajos)
Nincs olyan szociológus, aki meg tudná mondani, mi lesz a vége annak a diluviumnak, amely ebben a felfordult világban elmossa a földet az úgynevezett művelt társadalom alól
(1934 Móra Ferenc)
Vö. ÉKsz.; IdSz.

Beállítások