dinka³ mn és fn 

I. mn 16A4

1. ’a Fehér-Nílus keleti partja mentén lakó, nílusi nyelvet beszélő, főleg szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó afrikai 〈nép(törzs)〉, ill. e néphez tartozó 〈személy, csoport〉’ ❖ Bongo- v. dor-négerek […] bőre a szomszédjaikétól, t. i. a sötét feketés bőrü dinka, silúk és núer négerekétől elütő rézvörös v. vörösbarna szinével tünik fel (1893 PallasLex. CD02) | 1894-ben Budapesten is mutogattak az állatkertben 50 főből álló dinka csoportot (1912 RévaiNagyLex. C5701, 574) | A dinka és schillup törzsek marháinál a zsírpúp nagysága egyedenkint igen eltérő (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Etnikai csoportok [Szudánban]: arab 40%; hamita és nilota (dinka, nuer) 30%; núbiai 10%; fehér (1988 Tények könyve CD37) | Dinka nő (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

2. ’e nép által létrehozott, készített, ill. művelt, folytatott’ ❖ Az egyetlen kellemetlen dolog az idegenre nézve a dinka-házakban – mondja Schweinfurth – a kígyók sokasága, mely az alvó feje fölött, a házfedél szalmájában nyüzsög (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A pare bőrpajzsnak […] szinte kivehetetlenül rossz rajza és homályos leírása mintha a dinka pajzstípusra emlékeztetne (1954 Vajda László² C6708, 230) | [Benjamin Ray] a dinka és dogon rítusok példájával igyekszik megvilágítani, mit is tesznek az emberek valójában a szavak kimondása által (1999 Lovász Irén CD48).

3. (Nyelvt is) ’e nép által beszélt 〈nyelv〉’ ❖ [Giovanni Beltrame] 1862. óta hazájában a nilusvidéki nyelvekkel foglalkozott és a dinka-nyelv szótárát adta ki (1893 PallasLex. CD02) | Nilusi nyelvek (nilóta nyelvek). Tulajdonképen csak földrajzi beosztás, szorosabb nyelvészeti alap nélkül. Ide tartoznak a kunamai, bareai és núbiai, erős hamita hatásra valló nyelvek, […] továbbá külön csoportban a dinka, silluk és bari nyelvek (1916 RévaiNagyLex. C5710, 481) | a szudáni dinka nyelvben a -ke rag, amely az élőlényeket jelentő csoporthoz járul, önállóan mutatónévmásként is előfordul (1958 Fodor István C5261, 177).

II. fn 6A

1. (hat ne-vel, tbsz-ban) ’a Fehér-Nílus keleti partja mentén lakó, nílusi nyelvet beszélő, főleg szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó afrikai nép’ ❖ Bongo- v. dor-négerek, kik K-i Afrikában a dinkák és a nyám-nyámok közt laknak (1893 PallasLex. CD02) | A dinkáknak ma is a régi egyiptomiakéhoz hasonló marhakultuszuk van (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A dinkák jelentős része a 19–20. sz. fordulóján ker. hitre tért, ennek köszönhetően van korlátozott írásbeliségük (1998 MagyarNagyLex. C5819, 612).

1a. ’e néphez tartozó személy, kül. férfi’ ❖ 18. Abissziniai nő. – 19. Niam-niam. – 20. Becsuána leány. – 21. Dinka (1893 PallasLex. CD02).

2. (Nyelvt is) ’e nép által beszélt nyelv’ ❖ Bári nyelv; a dinkával és még egy-két nyelvvel együtt az u. n. nilusi néger nyelvek csoportjába tartozik (1893 PallasLex. CD02) | Nilusi nyelvek, a Nilus felső folyásánál dívó néger nyelvek: a bári, dinka, (l. o.), nuer, silluk (1896 PallasLex. CD02) | Nílusi [nyelvek]: silluk, nuer, dinka, bari, lango, luo, maszai (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

dinka³ ❖ melléknév és főnév
permalink
I. melléknév ◦ 16A4
1.
a Fehér-Nílus keleti partja mentén lakó, nílusi nyelvet beszélő, főleg szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó afrikai 〈nép(törzs)〉, ill. e néphez tartozó 〈személy, csoport〉
Bongo- v.vagy dor-négerek […] bőre a szomszédjaikétól, t. i.tudniillik a sötét feketés bőrü dinka, silúk és núer négerekétől elütő rézvörös v.vagy vörösbarna szinével tünik fel
(1893 PallasLex.)
1894-ben Budapesten is mutogattak az állatkertben 50 főből álló dinka csoportot
(1912 RévaiNagyLex.)
A dinka és schillup törzsek marháinál a zsírpúp nagysága egyedenkint igen eltérő
(1929 Az állatok világa ford.)
Etnikai csoportok [Szudánban]: arab 40%; hamita és nilota (dinka, nuer) 30%; núbiai 10%; fehér
(1988 Tények könyve)
Dinka nő
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
2.
e nép által létrehozott, készített, ill. művelt, folytatott
Az egyetlen kellemetlen dolog az idegenre nézve a dinka-házakban – mondja Schweinfurth – a kígyók sokasága, mely az alvó feje fölött, a házfedél szalmájában nyüzsög
(1929 Az állatok világa ford.)
A pare bőrpajzsnak […] szinte kivehetetlenül rossz rajza és homályos leírása mintha a dinka pajzstípusra emlékeztetne
(1954 Vajda László²)
[Benjamin Ray] a dinka és dogon rítusok példájával igyekszik megvilágítani, mit is tesznek az emberek valójában a szavak kimondása által
(1999 Lovász Irén)
3. (Nyelvt is)
e nép által beszélt 〈nyelv〉
[Giovanni Beltrame] 1862. óta hazájában a nilusvidéki nyelvekkel foglalkozott és a dinka-nyelv szótárát adta ki
(1893 PallasLex.)
Nilusi nyelvek (nilóta nyelvek). Tulajdonképen csak földrajzi beosztás, szorosabb nyelvészeti alap nélkül. Ide tartoznak a kunamai, bareai és núbiai, erős hamita hatásra valló nyelvek, […] továbbá külön csoportban a dinka, silluk és bari nyelvek
(1916 RévaiNagyLex.)
a szudáni dinka nyelvben a -ke rag, amely az élőlényeket jelentő csoporthoz járul, önállóan mutatónévmásként is előfordul
(1958 Fodor István)
II. főnév ◦ 6A
1. (hat ne-vel, tbsz-ban)
a Fehér-Nílus keleti partja mentén lakó, nílusi nyelvet beszélő, főleg szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó afrikai nép
Bongo- v.vagy dor-négerek, kik K-ikeleti Afrikában a dinkák és a nyám-nyámok közt laknak
(1893 PallasLex.)
A dinkáknak ma is a régi egyiptomiakéhoz hasonló marhakultuszuk van
(1929 Az állatok világa ford.)
A dinkák jelentős része a 19–20. sz.század fordulóján ker.keresztény hitre tért, ennek köszönhetően van korlátozott írásbeliségük
(1998 MagyarNagyLex.)
1a.
e néphez tartozó személy, kül. férfi
18. Abissziniai nő. – 19. Niam-niam. – 20. Becsuána leány. – 21. Dinka
(1893 PallasLex.)
2. (Nyelvt is)
e nép által beszélt nyelv
Bári nyelv; a dinkával és még egy-két nyelvvel együtt az u. n.úgynevezett nilusi néger nyelvek csoportjába tartozik
(1893 PallasLex.)
Nilusi nyelvek, a Nilus felső folyásánál dívó néger nyelvek: a bári, dinka, (l. o.lásd ott), nuer, silluk
(1896 PallasLex.)
Nílusi [nyelvek]: silluk, nuer, dinka, bari, lango, luo, maszai
(1997 Magyar nyelv és irodalom)

Beállítások