diribdarab fn és mn 3D12
I. fn
1. ’vmely szilárd halmazállapotú anyag, ill. tárgy, dolog levált, leválasztott v. annak széteséséből keletkezett kisebb-nagyobb darabja(inak), része(inek sokasága)’ ❖ diribbé darabbá vagdalta ellent állojit (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0807, 75) | [az évszázados fát] a belecsattant Ég ropogó tüze pukkantotta diribre-darabra (1814–1815 Fazekas Mihály 8138051, 95) | Mielőtt a mentét posztóból szabnánk ki, sokkal inkább ajánlom azt papirból leszabni a szabásrajz után; mert az által igen sok kelmét gazdálkodunk meg, s nem esik el belőle annyi sok diribdarab, mintha azt mingyárt a kelméből szabjuk ki (1861 Kostyál Ádám 8620002, 7) | a külső telek rendesen nem összefüggő egészet alkotott, hanem a határ különböző részeiben fekvő kisebb-nagyobb dirib-darabból állt (1906 Acsády Ignác 8004001, 20) | Szertelen dühbe gurult Méz király, s koronáját úgy földhöz csapta, hogy dirib-darabba tört (1927 Benedek Elek 1015001, 37) | Mátyás nem felelt semmit, hanem szétnyitotta a jobbik tenyerét s hát ott van a fakanál, dirib-darabokra törve (1934 Tamási Áron 9701011, 60) | Kisebb-nagyobb kalandjainkból, életünk fordulataiból, találkozásainkból ha nem is törött, de mindenképpen csak számunkra értékes, egyébként hasznavehetetlen diribdarabokat őrzünk (1997 Magyar Hírlap CD09).
2. (rég) ’több önálló egészből álló egységnek kisebb-nagyobb darabja’ ❖ Ki urának nadrágával, S’ egyéb dirib-darabjával, S’ mennykövivel parancsol (1833 Áltöltöztetett Aeneis ford. C4640, 4) | az ékszerek, fegyverzetek, és azután a háztartáshoz tartozó mindennemű dirib-darab (1887 Jókai Mór CD18).
II. mn
1. ’kisebb-nagyobb darabban levő, kicsi résznyi’ ❖ dirib darab ſzines poſztótskákból, Vagy el-hányott vetett pappirosatskákból, Gallért kötſz a’ nyakára (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225013, 66) | [a forrást] némely juhászok rakják néha körül dirib darab téglával (1803 Csokonai Vitéz Mihály C1328, 761) | most csak dirib-darab költészetünk van; kiki magának tartja a részecskét, melyre kezét rátette (1861 Arany János C6505, 309) | Paklifa, így hívják az ácsmunkában azokat a dirib-darab fákat, deszkákat, melyeket a szaruzatok megtoldására [használnak] (1922 RévaiNagyLex. C5711, 91) | nem hagyva hátra csak dirib-darab csontokat (1968 Illyés Gyula 9274248, 56) | szétszórt, diribdarab földek (2000 Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka CD36).
1a. (rég) ’nem teljes, nem egész, töredékes’ ❖ Imhol azért Mária Terézia halálának dirib darab históriája (1780 Magyar Hírmondó C0268, 842) | [Históriánk] még nincs több magyarúl a’ Losonczi István Kis Tűkörénél, kivévén némelly dirib-darab, megszűkült kronikákat (1789 Kazinczy Ferenc C2554, 360).
2. (kissé rég) ’apró, jelentéktelen, ill. hitvány, értéktelen’ ❖ Hozzá képest tetſzik finger-kalendernek [ti. lapozható naptárnak], Vagy Etuisbe [= tokba] ill dirib-darab ſzernek (1799 Csokonai Vitéz Mihály 7069016, 19) | Ha diribdarab munkálatban figyelembe nem venném a hőskölteménynek észrevehető részeit, joggal mondhatnám, hogy e szó gunykint használtatott (1844 Petőfi napjai C1573, 27) | [a színházban] afféle kis kusza jelenetkéket játszottak, mert a nagy tragédia ideje már lejárt. Dirib-darab bohózatok voltak ezek, melyek a népet röhögésre késztetik (1921 Kosztolányi Dezső CD10) | a dirib-darab nyelvek be-nem-látható időn belül, előbb-utóbb meg fognak szünni (1926 Kosztolányi Dezső 9359110, 72).
Sz: diribdarabka, diribdarabol, diribel-darabol, diribes-darabos.
Vö. CzF. ~, diribbe-darabba, diribre-darabra; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.