díszeskedik tn ige 12b

1. (kissé rég) ’〈vmely (tetszetős, ill. értékes, becses) tárgy v. dolog〉 díszként, ékességként, ill. feltűnően, jól látható módon van vhol’ ❖ Fejét diſzeſiti egy alatsony frizsura [!], mellyen egy Brilliántokkal tündökl kis Korona diſzeskedik (1789 Magyar Kurír C0315, 292) | [az ünnepnapon] egész városunk fel szokott menni azon gyönyörű kápolnához, melly városunk felett díszeskedik bortermő szép helyeink legszebbikén (1841 Pesti Hírlap CD61) | köz-zászlókon Magyarország czímere díszeskedett (1903 Takáts Sándor C5961, 428) | megvásárolta a legnagyobb, a leghatalmasabb bábszívet, amelynek közepében pompás kis tükör díszeskedett (1917 Cholnoky László CD10).

2. (-val/-vel ragos bővítménnyel) (kissé rég) ’〈vmely tetszetős tulajdonsága, rész(let)e által〉 kellemes látványt nyújt, ill. ilyen benyomást kelt vmi’ ❖ minden ékesſégekkel diſzesked méltóſágos, de egyſzersmind igen kegyes tekintet ſzép Dáma (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0170, 381) | helybeli ref. anyaszentegyházunk három csinos öntetű haranggal gyarapodott s nem sokára szép toronynyal is diszeskedend (1856 Vasárnapi Újság CD56) | a hímes rétek mezei virágokkal diszeskedtek (1857 Fáy András¹ C1705, 53) | [Gyöngyösi István művei] pompás, sőt néha művészi leírásokkal díszeskednek (1913 RévaiNagyLex. C5705, 210).

2a. (-val/-vel ragos bővítménnyel is) (rég) ’〈személy, csoport v. dolog〉(vmi v. vki általi) kiválóságával kitűnik, kiemelkedik (vmiben)’ ❖ Hogy a’ tudomány a’ tudatlanság felett mennyire diszeskedjen (1785 Magyar Hírmondó C0273, 434) | Azoknak egyik része a’ pompában, a’ masika pedig a’ harczban akart díszeskedni (1817 Verseghy Ferenc C4421, 410) | Díszeskednek a’ Németek több felséges Költőkkel, de még ezek közzül is legtöbben tsinált költők inkább, hogy sem születtettek (1818 Kazinczy Ferenc C2569, 190) | Ha szerelemmel nem diszeskedik, Mit ér az élet, ifjuság nekem? (1845 Petőfi Sándor C3501, 228) | [ideálja] magas férfialak volt, hősi erényekkel diszeskedő (1879 Németh Ignác C3322, 79).

3. (rég) ’tetszetős, szép öltözékben mutatkozik, pompázik vki vhol’ ❖ [gyönyörködhet] a’ külömbnél külömbb, ’s ſzebbnél ſzebb Magyar Öltözetekben, mellyekben mind kedves Hazánk’ Fijai, mind Leányai díſzeskednek (1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0171, 772) | [a méltóságok] jobbára tiſzta arany, vagy ezüst matériákból kéſzültt öltözetekben díſzeskedtek (1792 Magyar Hírmondó C5808, 2) | Jósef F Hertzeg Palatínus tulajdon Regementyének forma ruhájában diszeskedett (1800 Molnár János C0302, 222) | ez a Konzuli bársony, mellyben díszeskedel (1811 Döme Károly ford.–Metastasio C1452, 213).

3a. (rég) ’olyan állapotban v. helyzetben van, hogy szépsége, díszessége megmutatkozik’ ❖ [a virágok] a’ harmattól ’s lanyha essőktől gyakran megfrissíttetvén, kellemes eleven színekben díszeskedtek (1825 Fáy András¹ C1716, 19) | A szoknyák ezer ráncban diszeskednek (1865 Asbóth János C0670, 94).

J: ékeskedik.

díszeskedik tárgyatlan ige 12b
1. (kissé rég)
〈vmely (tetszetős, ill. értékes, becses) tárgy v. dolog〉 díszként, ékességként, ill. feltűnően, jól látható módon van vhol
Fejét diſzeſiti egy alatsony frizsura [!], mellyen egy Brilliántokkal tündökl kis Korona diſzeskedik
(1789 Magyar Kurír)
[az ünnepnapon] egész városunk fel szokott menni azon gyönyörű kápolnához, melly városunk felett díszeskedik bortermő szép helyeink legszebbikén
(1841 Pesti Hírlap)
köz-zászlókon Magyarország czímere díszeskedett
(1903 Takáts Sándor)
megvásárolta a legnagyobb, a leghatalmasabb bábszívet, amelynek közepében pompás kis tükör díszeskedett
(1917 Cholnoky László)
2. (-val/-vel ragos bővítménnyel) (kissé rég)
〈vmely tetszetős tulajdonsága, rész(let)e által〉 kellemes látványt nyújt, ill. ilyen benyomást kelt vmi
minden ékesſégekkel diſzesked méltóſágos, de egyſzersmind igen kegyes tekintet ſzép Dáma
(1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek)
helybeli ref.református anyaszentegyházunk három csinos öntetű haranggal gyarapodott s nem sokára szép toronynyal is diszeskedend
(1856 Vasárnapi Újság)
a hímes rétek mezei virágokkal diszeskedtek
(1857 Fáy András¹)
[Gyöngyösi István művei] pompás, sőt néha művészi leírásokkal díszeskednek
(1913 RévaiNagyLex.)
2a. (-val/-vel ragos bővítménnyel is) (rég)
〈személy, csoport v. dolog〉 (vmi v. vki általi) kiválóságával kitűnik, kiemelkedik (vmiben)
Hogy a’ tudomány a’ tudatlanság felett mennyire diszeskedjen
(1785 Magyar Hírmondó)
Azoknak egyik része a’ pompában, a’ masika pedig a’ harczban akart díszeskedni
(1817 Verseghy Ferenc)
Díszeskednek a’ Németek több felséges Költőkkel, de még ezek közzül is legtöbben tsinált költők inkább, hogy sem születtettek
(1818 Kazinczy Ferenc)
Ha szerelemmel nem diszeskedik, Mit ér az élet, ifjuság nekem?
(1845 Petőfi Sándor)
[ideálja] magas férfialak volt, hősi erényekkel diszeskedő
(1879 Németh Ignác)
3. (rég)
tetszetős, szép öltözékben mutatkozik, pompázik vki vhol
[gyönyörködhet] a’ külömbnél külömbb, ’s ſzebbnél ſzebb Magyar Öltözetekben, mellyekben mind kedves Hazánk’ Fijai, mind Leányai díſzeskednek
(1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek)
[a méltóságok] jobbára tiſzta arany, vagy ezüst matériákból kéſzültt öltözetekben díſzeskedtek
(1792 Magyar Hírmondó)
Jósef F Hertzeg Palatínus tulajdon Regementyének forma ruhájában diszeskedett
(1800 Molnár János)
ez a Konzuli bársony, mellyben díszeskedel
(1811 Döme Károly ford.Metastasio)
3a. (rég)
olyan állapotban v. helyzetben van, hogy szépsége, díszessége megmutatkozik
[a virágok] a’ harmattól ’s lanyha essőktől gyakran megfrissíttetvén, kellemes eleven színekben díszeskedtek
(1825 Fáy András¹)
A szoknyák ezer ráncban diszeskednek
(1865 Asbóth János)

Beállítások