diszkrecionális mn 15A2 (vál)
1. (Jog is) ’olyan 〈jog v. hatalom〉, amellyel vki kizárólagosan rendelkezik, és szabad mérlegelésen alapuló belátása, ítélete szerint él, ill. olyan 〈jogkör v. hatáskör〉, amelyben ezt a jogot v. hatalmat így gyakorolhatja vki’ ❖ a kir. ügyésztől bizonyos diskrecionális hatáskör meg nem tagadható (1895 PallasLex. CD02) | A legjobb ügyvédek tehetetlenül állottak a rendőrséggel szemben, amikor valakiről az, diszkrecionális jogánál fogva, az „alkalmatlanságot” megállapította (1932 Krúdy Gyula CD54) | [az angol uralkodó a 16–17. században a kiváltságos törvényszékeken keresztül] érvényesíthette a számára fenntartott előjogokat, immunitásokat, diszkrecionális hatalmat (1994 Kontler László CD17) | A kegyelmi kérvényekről a köztársasági elnök diszkrecionális jogkörben dönt, tehát nem kell tartania magát az IM ajánlásához, és nem kell indokolnia sem döntését (1998 Magyar Hírlap CD09).
1a. ’olyan 〈tevékenység, eljárás stb.〉, amely ilyen jogon v. hatalmon alapul, ill. amely ilyen joggal ruház fel vkit’ ❖ [a végrehajtó hatalom] tartalmi vonatkozásban is alá van vetve a jognak, s nem jellemző rá a korlátlan felhatalmazáson alapuló diszkrecionális mérlegelés (1989 Tények könyve CD37) | keretjellegű, diszkrecionális szabályozás (1993 Országgyűlési Napló CD62) | értelmes stratégiai cél lehet a diszkrecionális adózás törvényesítése, vagyis az a gyakorlat, hogy a polgárok adójuk egy meghatározott hányadát saját belátásuk szerint fordíthassák kulturális tevékenységek és intézmények javára (1995 Magyar Hírlap CD09) | [a privatizációs folyamat lebonyolítását] egy átláthatatlan, és így nehezen ellenőrizhető, diszkrecionális döntéseiben azonban nem korlátozott apparátusra bízták (1996 Magyar Hírlap CD09).
1b. ’olyan 〈pénzösszeg, kül. jövedelem(rész)〉, amelynek felhasználásáról vki kizárólagosan, saját belátása, ítélete szerint dönthet’ ❖ [a magyar társadalom többsége] a jelenlegi energiaárak megfizetésére is alig képes, hiszen diszkrecionális jövedelemhányada egyáltalán nincs már, tartalékai szintén nincsenek (1995 Országgyűlési Napló CD62) | a nem diszkrecionális kiadások lefaragásán (1997 Figyelő CD2601) | az alacsonyabb jövedelműek jövedelmük nagyobb hányadát költik a megélhetést szolgáló alapvető javakra, így a diszkrecionális jövedelem arányában is kisebb, mint a magasabb jövedelműek esetében (1998 MagyarNagyLex. C5819, 648) | Pozitív irányt jelentene továbbá az önkormányzat számára a diszkrecionális források növekedése (1999 Figyelő CD2601).
2. (rég, ritk) ’diszkrécióból, tapintatból eredő, azzal összefüggő’ ❖ A jellemrajz különösen élő íróról, keveset olvaszthat magába az illető életrajzából […], annyival inkább […], mert az író életében az életrajzi adatok nem igen lehetnek ismeretesek, vagy ha azok is, diszkrécionális okokból nem használhatók elég szabadon (1866 Gyulai Pál C1989, 220).
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.