divat fn 3A10

1. (vmely korszakban és területen) tömegesen követett, általánosan elterjedt gyakorlat, szokás v. (ízlésbeli) irányzat (mint elvárás)’ ❖ Minél közelebb lép az asztalos a kor divatához és ízléséhez, annál becsesb míve, minél közelebb az író a régi görög és római ízléshez, annál jelesb (1825 Fáy András¹ 8139002, 330) | [a caracasi nők] öltözetükben rosz izléssel a franczia divatot majmolják (1861 Rosty Pál 8397005, 49) | Csabay még mindig a legutolsó divat szerint vala öltözve (1871 e. Eötvös József C1597, 373) | a lábra kapott bohemismus, egy otromba divat, mely szinte dogmává emeli, hogy az író könnyelmű, rendetlen életű fráter legyen (1906 Mikszáth Kálmán C3138, 54) | [az igazi vallásos szellem a] jövőben sem fogja alárendelni hitét a tudományos theoriák változásainak, époly kevéssé mint a társadalmi és világnézeti divatoknak (1933 Babits Mihály C0697, 293) | divatból lelkesednek (majd ugyanígy divatból lökik később félre) (1962 Veres Péter 9771014, 14) | Az aranygyűrű a századfordulón még a városi, polgári divathoz tartozott (1997 Magyar néprajz CD47) | Amikor valaki a divatot követi, az önérvényesítés iránti vágy motiválja (1999 Magyar Hírlap CD09).

1a. (rég) ’ilyen szokás v. irányzat által elterjesztett, népszerűvé tett tárgy’ ❖ [Lángayné] viselte a negyedévi divatot (1860 Jókai Mór C2253, 407) | a hadimilliomosok vásárolni kezdték a hamis és valódi antik tárgyakat, az elmúlt korok divatjait, ócska szekrényeit, oltárterítőit és krinolinrongyait (1917 Krúdy Gyula CD54).

2. ’az az állapot, helyzet, ill. annak az állapotnak, helyzetnek a mértéke, szintje, hogy általánosan használt, elterjedt vmi, v. hogy népszerű, széles körben érdeklődést, megbecsülést vált ki vki, vmi’ ❖ a – ſzép Tudománjok – is itten ſzéjjel az – Országban ledjenek dîvatban egéſzen (1778 Kalmár György C2484, 6) | a’ magyar nyelv eddig nem tapasztalt divatra emelkedett (1837 Figyelmező C6730, 140) | a butoroknak ujonnan divatba jött rendezése (1857 Eötvös József 8126016, 125) | A lapszerkesztők … nem voltak irigy emberek, szívesen hoztak divatba írónőket (1925–1927 Krúdy Gyula C2840, 331) | Az utolsó évtizedekben az emancipáció eufóriája kiszorította a divatból a nőies öltözködést (1982 Lux Elvira 1099002, 114).

2a. (birtokszóként) ’vkinek v. vminek a sokak által felismert értékéből v. a kor uralkodó (ízlés)irányzatából fakadóan elterjedt, általánosan haszn., népszerű volta, ill. annak mértéke’ ❖ Nevezz óh Charites avagy-tsak egy ollyan gyönyörüséget énnékem, a’melly leg-nagyobb divatjában vagyon e’ Világon (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer C3751, 6) | Az én divatomnak vége, mint a czopfokénak, a salaváriknak (1838 Szemere Pál C3950, 282) | az álommagyarázatnak divatja veszett (1878 Bodon József C1128, 207) | A tisztességnek és önfeláldozásnak divata van (1936 Illyés Gyula 9274067, 159) | gondoljunk például a magyar nóta felívelő divatjára (1992 Gerő András 2027022, 10).

2b. ’〈annak kif-ére, hogy vmi divatos, általánosan haszn., szokásos és kedvelt〉’ ❖ oda kell jőni a dolognak, hogy divattá legyen dicsőségnek tartani a honi gyártmányt, avagy kézművet (1842 Kossuth Lajos CD32) | angolnál divat a különczség (1860 Tatár Péter 8303004, 31) | Akkoriban kampósvégű sétapálca volt a divat (1933 Csathó Kálmán 9086004, 79) | Villany még nem volt divat Gádoroson (1937 Babits Mihály 9014129, 31) | A kollégiumban nem volt eddig divat, hogy a tanárok foglalkozzanak a gyerekekkel (1956 Németh László² 9485043, 392) | megint divat a vitrin (1981 Gergely Ágnes 9186012, 38) | divat-e a jótékonyság (2000 Magyar Hírlap CD09).

2c. (kissé rég) ’〈annak kif-ére, hogy vki közmegbecsülésnek örvendő, népszerű személy〉’ ❖ – Csilyné szeret. – Igen, ha divat volnék (1847 Degré Alajos C1399, 5) | Ezután egész divattá lettem. Napirenden volt engem minden nagy uri házakhoz ebédre meghivni (1869–1872 Déryné Széppataki Róza C1411, 50) | [A szofisták] nem csak szükséget pótoltak, lassankint divattá is váltak. A gazdagabb, szabad ifjak köréjük csoportosultak, ünnepelték, fizették őket (1893 Péterfy Jenő 8363004, 180) | van egy neokonzervatív áramlat, egy posztmodern légkör a levegőben, amely másokat tett divattá. Annak idején, amikor Lukács még tiltott gyümölcs volt, akkor ugyancsak volt egy divatmozzanata olvasásának (1989 Eörsi István 9125032, 64).

3. (rég) ’mennyiségi, kül. pénzben kifejezett érték’ ❖ Meg-eſmért divattya e’ harmadiknak, a’ z-nek, téteſsék az elbbeni meg-lelt két divatokban eſmeretlen z helyett; így meg eſmértetik: mind az elsnek, mind a’ máſadiknak divattya (1784 Dugonics András C1462, 168) | [az ilyen arany] a’ maga divatjából […] 5 grajtzárt veſzt el (1786 Magyar Hírmondó C0274, 663) | A’ Fillér fele-vólt a’ Kis-pénznek. A’ kis-pénznek pedig éppen annyi divattya vólt, mint mostanában (1795 Dugonics András C1473, 104).

3a. (3. sz-ű birt szjeles alakban, gyakr. -ban raggal) (rég) ’〈vmely anyag, jelenség〉 nagy mennyisége, bősége, 〈vmely tevékenység végzésének〉(leg)intenzív(ebb) szakasza, 〈vmely érzés, állapot〉(leg)erőteljes(ebb) foka’ ❖ A’ Magyar a hartznak leg-jobb divatjában Meg-szalad, Hunyadit otthagyja magában (1787 Pálóczi Horváth Ádám C2116, 170) | Még az ütközet divattyába állott, a’ midn tet [ti. Epaminondast] a’ táborba bé-hozták (1795 Gvadányi József ford. 7125024, 288) | Vázsony’ szent Omladékában A’ Napra heveredém, ’S még reményem divatjában A’ violákat szedém (1802 Csokonai Vitéz Mihály C1334, 8) | Soká laktam Peſten Soroksár úttzában, Vóltam is a’ sárnak elég divattjában (1810 Farkas András 7041007, 29).

4. (gyakr. 3. sz-ű birt szjellel) (rég) ’〈cselekvés〉 folyamata, ill. 〈eljárás, szerződés v. szabály〉 érvényessége’ ❖ A Frantziákkal való szövetség még divatjábann van (1780 Magyar Hírmondó C0268, 162) | ha az Atya ellen indított per már divatjában vólna, midőn meghalálozna (1808 Georch Illés C1874, 319) | az 1827-re megállított ló-futtatási törvények 1828-ra is divatban maradnak (1827 Széchenyi István CD1501) | a’ szegények tartási adójának divatba jöhetése (1832 Jelenkor C0223, 49).

Ö: kor~; a -divat címszó alatt: bútor~, cipő~, férfi~, fürdőruha~, gyermek~, hölgy~, kalap~, név~, ruha~, szín~, szoknya~.

ÖE: ~árus, ~kereskedés.

Sz: divatú.

Vö. CzF. ~, divatszerénti; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

divat főnév 3A10
1.
(vmely korszakban és területen) tömegesen követett, általánosan elterjedt gyakorlat, szokás v. (ízlésbeli) irányzat (mint elvárás)
Minél közelebb lép az asztalos a kor divatához és ízléséhez, annál becsesb míve, minél közelebb az író a régi görög és római ízléshez, annál jelesb
(1825 Fáy András¹)
[a caracasi nők] öltözetükben rosz izléssel a franczia divatot majmolják
(1861 Rosty Pál)
Csabay még mindig a legutolsó divat szerint vala öltözve
(1871 e. Eötvös József)
a lábra kapott bohemismus, egy otromba divat, mely szinte dogmává emeli, hogy az író könnyelmű, rendetlen életű fráter legyen
(1906 Mikszáth Kálmán)
[az igazi vallásos szellem a] jövőben sem fogja alárendelni hitét a tudományos theoriák változásainak, époly kevéssé mint a társadalmi és világnézeti divatoknak
(1933 Babits Mihály)
divatból lelkesednek (majd ugyanígy divatból lökik később félre)
(1962 Veres Péter)
Az aranygyűrű a századfordulón még a városi, polgári divathoz tartozott
(1997 Magyar néprajz)
Amikor valaki a divatot követi, az önérvényesítés iránti vágy motiválja
(1999 Magyar Hírlap)
1a. (rég)
ilyen szokás v. irányzat által elterjesztett, népszerűvé tett tárgy
[Lángayné] viselte a negyedévi divatot
(1860 Jókai Mór)
a hadimilliomosok vásárolni kezdték a hamis és valódi antik tárgyakat, az elmúlt korok divatjait, ócska szekrényeit, oltárterítőit és krinolinrongyait
(1917 Krúdy Gyula)
2.
az az állapot, helyzet, ill. annak az állapotnak, helyzetnek a mértéke, szintje, hogy általánosan használt, elterjedt vmi, v. hogy népszerű, széles körben érdeklődést, megbecsülést vált ki vki, vmi
a – ſzép Tudománjok – is itten ſzéjjel az – Országban ledjenek dîvatban egéſzen
(1778 Kalmár György)
a’ magyar nyelv eddig nem tapasztalt divatra emelkedett
(1837 Figyelmező)
a butoroknak ujonnan divatba jött rendezése
(1857 Eötvös József)
A lapszerkesztők … nem voltak irigy emberek, szívesen hoztak divatba írónőket
(1925–1927 Krúdy Gyula)
Az utolsó évtizedekben az emancipáció eufóriája kiszorította a divatból a nőies öltözködést
(1982 Lux Elvira)
2a. (birtokszóként)
vkinek v. vminek a sokak által felismert értékéből v. a kor uralkodó (ízlés)irányzatából fakadóan elterjedt, általánosan haszn., népszerű volta, ill. annak mértéke
Nevezz óh Charites avagy-tsak egy ollyan gyönyörüséget énnékem, a’melly leg-nagyobb divatjában vagyon e’ Világon
(1775 Sófalvi József ford.Sulzer)
Az én divatomnak vége, mint a czopfokénak, a salaváriknak
(1838 Szemere Pál)
az álommagyarázatnak divatja veszett
(1878 Bodon József)
A tisztességnek és önfeláldozásnak divata van
(1936 Illyés Gyula)
gondoljunk például a magyar nóta felívelő divatjára
(1992 Gerő András)
2b.
〈annak kif-ére, hogy vmi divatos, általánosan haszn., szokásos és kedvelt〉
oda kell jőni a dolognak, hogy divattá legyen dicsőségnek tartani a honi gyártmányt, avagy kézművet
(1842 Kossuth Lajos)
angolnál divat a különczség
(1860 Tatár Péter)
Akkoriban kampósvégű sétapálca volt a divat
(1933 Csathó Kálmán)
Villany még nem volt divat Gádoroson
(1937 Babits Mihály)
A kollégiumban nem volt eddig divat, hogy a tanárok foglalkozzanak a gyerekekkel
(1956 Németh László²)
megint divat a vitrin
(1981 Gergely Ágnes)
divat-e a jótékonyság
(2000 Magyar Hírlap)
2c. (kissé rég)
〈annak kif-ére, hogy vki közmegbecsülésnek örvendő, népszerű személy〉
– Csilyné szeret. – Igen, ha divat volnék
(1847 Degré Alajos)
Ezután egész divattá lettem. Napirenden volt engem minden nagy uri házakhoz ebédre meghivni
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
[A szofisták] nem csak szükséget pótoltak, lassankint divattá is váltak. A gazdagabb, szabad ifjak köréjük csoportosultak, ünnepelték, fizették őket
(1893 Péterfy Jenő)
van egy neokonzervatív áramlat, egy posztmodern légkör a levegőben, amely másokat tett divattá. Annak idején, amikor Lukács még tiltott gyümölcs volt, akkor ugyancsak volt egy divatmozzanata olvasásának
(1989 Eörsi István)
3. (rég)
mennyiségi, kül. pénzben kifejezett érték
Meg-eſmért divattya e’ harmadiknak, a’ z-nek, téteſsék az elbbeni meg-lelt két divatokban eſmeretlen z helyett; így meg eſmértetik: mind az elsnek, mind a’ máſadiknak divattya
(1784 Dugonics András)
[az ilyen arany] a’ maga divatjából […] 5 grajtzárt veſzt el
(1786 Magyar Hírmondó)
A’ Fillér fele-vólt a’ Kis-pénznek. A’ kis-pénznek pedig éppen annyi divattya vólt, mint mostanában
(1795 Dugonics András)
3a. (3. sz-ű birt szjeles alakban, gyakr. -ban raggal) (rég)
〈vmely anyag, jelenség〉 nagy mennyisége, bősége, 〈vmely tevékenység végzésének〉 (leg)intenzív(ebb) szakasza, 〈vmely érzés, állapot〉 (leg)erőteljes(ebb) foka
A’ Magyar a hartznak leg-jobb divatjában Meg-szalad, Hunyadit otthagyja magában
(1787 Pálóczi Horváth Ádám)
Még az ütközet divattyába állott, a’ midn tet [ti. Epaminondast] a’ táborba bé-hozták
(1795 Gvadányi József ford.)
Vázsony’ szent Omladékában A’ Napra heveredém, ’S még reményem divatjában A’ violákat szedém
(1802 Csokonai Vitéz Mihály)
Soká laktam Peſten Soroksár úttzában, Vóltam is a’ sárnak elég divattjában
(1810 Farkas András)
4. (gyakr. 3. sz-ű birt szjellel) (rég)
〈cselekvés〉 folyamata, ill. 〈eljárás, szerződés v. szabály〉 érvényessége
A Frantziákkal való szövetség még divatjábann van
(1780 Magyar Hírmondó)
ha az Atya ellen indított per már divatjában vólna, midőn meghalálozna
(1808 Georch Illés)
az 1827-re megállított ló-futtatási törvények 1828-ra is divatban maradnak
(1827 Széchenyi István)
a’ szegények tartási adójának divatba jöhetése
(1832 Jelenkor)
ÖE: divatárus, divatkereskedés
Sz: divatú
Vö. CzF. ~, divatszerénti; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások