acélos mn 15A 

1. (rég) ’acélból készült, ill. acélréteggel bevont 〈eszköz, szerszám〉’ ❖ A kivánt aczélos kard iránt Nagysád parancsolatját […] teljesiteni is el nem mulatom (1785 Daniel család újabb adattára 7404007, 378) | Elttem vonſzolja atzélos baltáját (1789 Barcsay Ábrahám 7019009, 115) | [Báta a bolgár Hircsut] torkába veré az aczélos kardot (1825 Vörösmarty Mihály C4534, 99) | acélos bicskáját senki sem hagyta otthon (1900 Mikszáth Kálmán CD04).

1a. (rég) ’(erősen) vastartalmú 〈fürdő, ill. (gyógy)víz〉’ ❖ Ennek az atzélyos, és lúgos frdnek ereje […] ersit (1783 A magyarországi orvosvizekről ford. C2880, 139) | A’ leg jobb itala a’ hideg friss kút viz, a’ mellyben elöször egy darab tüzes-vas meg-óltatott (atzélos viz) (1791 Lange Márton C2884, 48) | abból [az orvosságból] veres borba, vagy atzélos vízbe [téve] gyakran igyál (1795 Veszelszki Antal C2040, 167).

1b. (rég) ’erős, testes 〈bor〉’ ❖ keser szereket egynéhány tsepp atzélas borral bé-vegyenek (1791 Benkő Sámuel ford. C0965, 252) | Adnak néki […] atzélos bort (1794 Domby Sámuel ford.–Rosenstein C1430, 105).

2. ’Az acél vmely tulajdonságával bíró.’

2a. ’kemény, tömör 〈anyag, tárgy〉’ ❖ Phoebus notájára Nymphák bámulának […] atzélos ksziklák attól lágyulának (1777 Jeles gondolatok C2220, 42) | egy nap alatt készen lenne a negyvenezer vályog; mind első minőségű, aczélos (1887 Baksay Sándor C0730, 49) | A jégvágók […] jobban örülnének a hidegebb időnek, amikor úgymond acélosabb a jég, jobban pattan, könnyebb összezúzni (1997 Magyar Hírlap CD09).

2b. (Mezőg) ’üveges törésű, telt 〈gabona(szem)〉’ ❖ A’ Gyep, Köves, Agyagos, és magas helyen termett Búza mindenkor aczélosabb […] és a’ Lisztje sikeresebb (1819 e. Nagyváthy János C3297, 66) | Acélos buza, az olyan buza, melynek élénk a fénye és sikos a fogása (1893 PallasLex. CD02) | A sziken termett rizs legalább olyan acélos is, mint az olasz rizs (1947 Szabad Föld aug. 3. C1538, 2) | A búzaszem metszési felületén vagy fehérszínű, azaz lisztes, avagy pedig kovaszerűen áttetsző, üveges, azaz acélos (1949 Áruismeret C5268, 94).

2c. ’kékes v. szürkés árnyalatú, fémes színű’ ❖ e csöndes, zöld természet fölött kifeszül az acélos égbolt (1894 Kóbor Tamás C2713, 168) | a zöld moha közt rengeteg tavacska csillog mindenfelé, acélos és szürkés kékséggel (1962 Lengyel József 9395001, 211).

2d. ’éles, kemény csengésű 〈hang〉’ ❖ e nyilvesszők gyanánt szerte pattogó, aczélos hangok hallatára, azt az észrevételt tette magában, hogy ebben a komoly, szikár, kemény aggastyánban valójában két ember lakozik (1889 Iványi Ödön 8201001, 35) | – Ime, mondotta acélos, de keserü hangon [Dobó István], ez az első és utolsó levél, amely töröktől jött ebbe a várba, s el is olvasódott (1901 Gárdonyi Géza C8719, 49) | Egyik hang [a zongorán] acélosabban zeng, mint valaha, a másik meg kicsit erőtlen és hamis (1994 Magyar Hírlap CD09).

3. (vál) ’edzett, erős 〈test(rész)〉, ill. ilyen testű 〈ember v. állat〉’ ❖ egy nagy repedett kszálat atzéllos Karjaival meg-ölel (1786 Baróti Szabó Dávid C0824, 48) | most érzem acélos Öklödnek súlyját (1789–1790 Fazekas Mihály 8138037, 20) | [a lónak] a training alatt […] izmai, ínai erősödnek, véredényei tágulnak, tüdeje, lélekző szervei igen kitisztulnak, szívósokká válnak. Egy szóval az egész állat fürgébb, acélosabb lesz (1895 PallasLex. CD02) | [Ahala eddig] sohasem törődött az évek múlásával, hiszen olyan ép, acélos és ruganyos maradt, mint a fiatal párduc (1931 Herczeg Ferenc 9241006, 76) | [a kutyáknak] annyira acélosak az izmaik, […] hogy az ilyen nem túl magas kerítést helyből átugorják (1986 Nádas Péter 9466003, 209).

3a. ’nagy tűrőképességű, rendkívül ellenálló 〈idegzet〉’ ❖ Mi béke, csönd itt lenn a mélyben! Mi nyugalom, acélos idegek! A lélek nem háborg magával, épen Csak az övé gyógyíthatlan, beteg! (1892 Vajda János CD01) | [László] lassanként acélosabbra edzette idegzetét (1914 Oláh Gábor 9487063, 135) | úgy tűnik fel a dolog, mintha itt most már nem azzal a vasakaratú és acélos idegzetű Badeni Lajossal volna dolgunk, aki a szalánkeméni csata előestéjén mindent képes volt a bizonytalanság mérlegének serpenyőjébe bele dobni (1940 Bánlaky József CD16).

4. (vál) ’határozott, megingathatatlan 〈jellem(beli tulajdonság), ill. magatartás〉’ ❖ atzélos […] lelki isméret (1803 Baróti Szabó Dávid C0813, 295) | A ház fejének jelleme aczélos és tiszta (1895 Ágai Adolf C0545, 247) | A szenvedések közt egyre mélyülő vallásosság adott erőt ennek a törékeny léleknek, hogy mindenkinél acélosabban viselje el a ránehezedő gyötrelmeket (1941 Szerb Antal 9668021, 162) | Mi porózus, ritka szövetű nemzet vagyunk […], csak függetlenségünk szeretetében acélosak (1960 Bernáth Aurél 9052001, 354) | Lesz-e [a tízéves ifjú sportolónak] acélos akaratereje, kitartása, bírja-e a szenvedést? (1997 Magyar Hírlap CD09).

ÖE: ~kék.

Sz: acélosít, acélosság.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.