dogmatizmus fn 4A
1. (pejor is) ’meg nem vizsgált tanokhoz, megkövesedett elvekhez és képzetekhez makacsul és kritikátlanul ragaszkodó merev gondolkodás(mód), beállítódás, magatartás’ ❖ A’ hol szava nints az észnek, ott tagadni valamit szintén olj vakmerőség, mint erősítni: mindenik esetben dogmatismusba esik az ember (1813 Kazinczy Ferenc C2564, 155) | [Simonyi Zsigmond] távol áll minden dogmatizmustól, […] mindig többre becsüli a tényeket a mondva csinált rendszereknél (1897 PallasLex. CD02) | Csak az avas dogmatizmus keresheti azt, hogy mi turániak, vagy árják vagyunk-e, és hogy hány százalékban ezek, vagy amazok (1936 Veres Péter 9771011, 14) | a korai frankfurtiak kiinduló problémáinak és elméleti megoldásainak kritikátlan alkalmazása a 21. század világára így legalábbis magában rejti a dogmatizmus veszélyét (2009 Huszár Ákos 3158001, 13).
1a. (Pol is) ’〈Magyarországon kb. 1949 és 1956 között:〉 a marxista–leninista ideológia ilyen felfogásán alapuló, a politikai és művészeti életet meghatározó szemlélet (időszaka)’ ❖ valószínű, hogy a dogmatizmus bajnokai darwinista elméleti alapokra helyezkedve egymást fogják felfalni: te voltál a dogmatikus, én már 1952 nyara, 1953 tavasza, 1955 ősze óta nem (1956 Abody Béla 2051064, 53) | a marxizmus torzulásai, a szektás kispolgáriság szülője lehet a nacionalizmusnak, a revizionizmusnak, az álforradalmiságnak, a dogmatizmusnak (1972 Hegyi Béla 2057034, 345) | [Révai József] az osztályharc éleződésének elméletére, vagyis a dogmatizmus egyik tévesnek bizonyult teóriájára hivatkozott (1990 Pomogáts Béla CD53) | [Kassák Lajost] a dogmatizmus éveiben háttérbe szorítják, egy időre el is hallgat (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).
2. (rég, Fil) ’az a filozófiai eljárás v. módszer, amely a kétellyel, a tagadással, a kritikával szemben a bizonyosságra, az állításra, ill. bizonyos kétségbevonhatatlannak tekintett alapelvekre támaszkodik’ ❖ lehet-é valamit bizonyosann tudnunk? erre vagy állítva felelünk így: lehet; a’ mikor tehát Dogmaticusoknak – Hivőknek mondatunk – Dogmatismus; vagy pedig kételkedünk benne, hogy lehetne, kétségbe hozzuk az Emberi esméret bizonyos vóltát, annál fogva […] Scepticusoknak – Kételkedőknek mondatunk – Scepticismus (1816 Ercsei Dániel 8128001, 13) | A dogmatismus tudniillik állító módszer, a scepticismus tagadó (1839 Szontagh Gusztáv C4062, 51) | Dogmatizmus v. dogmaticizmus: a szónak modern filozofiai értelmét Kant állapította meg mint ellentétét a kritikai eljárásnak, melyet ő maga követett (1893 PallasLex. CD02).
3. (vál) ’az a vallási felfogás, amely elfogadja a dogmák tekintélyét’ ❖ A dogmatizmus nem tudja a vallási igazságokat bizonyítani (1896 PallasLex. CD02) | Az ortodox kálvinisták a régebbi századok helvét hitvallásának szigorú dogmatizmusát követték (1932 Pintér Jenő CD44) | Franz von Baader ostorozza a „Pápizmus” visszásságait, a más hiten lévők rágalmazását és kiközösítését, a kúria hatalmi törekvéseit és a túlzott dogmatizmust (1972 Hegyi Béla 2057022, 309) | Minden korban minden hierarchiának adott lehetőségeit kell kihasználnia, s a pápaság számára ez általában a világi befolyás megszerzését, megtartását jelentette, éppen a dogmákhoz való ragaszkodás, az „állandóság” képviselete révén. Az egyház dogmatizmusa ennyiben tehát hibáztatható is lehetne (2000 Magyar Hírlap CD09).
Vö. ÉrtSz.; TESz. dogma; ÉKsz.; IdSz.