dohány fn 4A

1. (Növ is) ’az amerikai kontinensen őshonos, a meleg és csapadékos területeket kedvelő lágy szárú növény, es. cserje v. kisebb fa, amelynek finom szőrökkel borított, nagy levelei és cső v. harang alakú, rendsz. fehér virágai vannak, kül. az ún. közönséges dohány fajba (Nicotiana tabacum) tartozó, egyéves lágy szárú növény, amelynek leveleit a bennük levő nikotin miatt élvezeti cikké dolgozzák fel’ ❖ Dohányt haſznos termeſzteni (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, [240]) | A’ Dohány ollyan telhetetlen plánta, hogy az minden kövérséget egyedűl maga szeret a’ földből kiszívni (1818 Nagyváthy János 8328005, 81) | Dohány (növ., Nicotiana Tourn., Nicotidendron Gris., Tabacus Mœnch), a burgonyafélék egynyári, ritkábban többnyári, gyakran mirigyesen ragadós kórói, félcserjéi, ritkán cserje v. faalaku növénye (1893 PallasLex. CD02) | 1830-ban a holland kormányzó erőszakkal bevezette Jáva szigetén az ún. kényszerművelési rendszert, amely arra szorította rá a parasztokat, hogy adócsökkentés ellenében egy sor – Közép- és Kelet-Jáván a rizzsel vetésforgóban előállítható – haszonnövényt (pl. cukornádat, dohányt, indigót) termeljenek (2008 Bernek Ágnes–Szabó Pál⁴ 3154003, 595).

1a. (egysz-ban, rendsz. kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Növ) ’〈az ilyen lágy szárú növények, es. cserjék v. kisebb fák fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Nicotiana paniculata, a’ mi nyelvünk szerént Fürtös Dohány (1790 Benkő József C0963, 6) | Magyar dohány (növ.), a Nicotiana rustica (1915 RévaiNagyLex. C5709, 144) | dohány (Nicotiana), […] rendszertanilag a burgonyafélék családjának nemzetsége mintegy 70 fajjal (1998 MagyarNagyLex. C5819, 696).

1b. ’az ilyen lágy szárú növények, es. cserjék v. kisebb fák vmelyikének, kül. az ún. közönséges dohánynak egy területre ültetett, egy területen növő összessége’ ❖ A jég […] ismét nagy dulást tett a gabonában, a dohányban (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [A bagolylepkék] hernyói ősszel a vetést, áttelelve a cukorrépát s a dohányt pusztítják (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 9) | A dohány másodszori kapálását követő fontos munkamozzanat a tetejezés (1999 Magyar néprajz CD47).

2. ’az ilyen lágy szárú növények, es. cserjék v. kisebb fák vmelyikének, kül. az ún. közönséges dohánynak a levele, dohánylevél’ ❖ Dohányt fűzök: Nicotianam filo consero (1810 Végtagokra szedett szótár C3748, 62) | felfüzött dohány száritás és sárgulás végett szellős, száraz, fedél alatti helyen kevéssé kifeszítve felfüggesztetik (1844 Kecskeméthy Csapó Dániel 8232028, 58) | Dohányt kellett vágnom, mégpedig finom szálakra, leányhaj vékonyságúra, mint az öregúr mondta, mert végül rákapott a cigarettára (1925 Krúdy Gyula CD54) | A dohány szárítása tulajdonképpen a fűzéssel kezdődött (1999 Magyar néprajz CD47).

2a. ’ez vágott, (élvezeti cikké) feldolgozott állapotban, ill. az ebből előállított dohánytermék’ ❖ egy pipa fejére papiroſt buritnak, mellyen tövel [= tűvel] ſok lyikatskákat bknek, a’ pipa ſzár’ végit, vég hurkájába tolják, ’s a’ dohány füſtit a’ papiroſon által al felibe eröſen belé fújják (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 414) | szeretek itthon lenni, szeretem otthonkámban fel s le járni szobámat, havannai vagy virginiai dohányra gyújtani pipámat (1834 Ormós Zsigmond 8341008, 106) | a csárdás bagót kért, de dohányt kapott (1904 Rákosi Viktor 8387013, 12) | A cigarettatöltés – a dohány bepréselése a hosszú, finom papírcsövekbe – egyik legkedvesebb szórakozásom lehetett volna (1974 Galsai Pongrác 9171002, 77) | csaknem 700 millió forint értékű csempészett cigarettát foglaltak le a vámosok. Az elkobzott dohány nagyobbik része márkás csempészáru (2000 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’dohányzás mint szokás’ ❖ A Dohány a Németeknél nem volt még szokásban a 30 Eszt. háború (1618–1648) előtt (1818 Kazinczy Ferenc C2569, 172) | szenvedély, mint a dohány, a szesz (1981 e. Hegedüs Géza 9233014, 25).

3. (ritk) ’e növény szárított levelének színéhez hasonló (sárgás)barna szín; dohánybarna, dohányszín¹’ ❖ Az ott, az a sárga levél is dohányszínű mint a gesztenyelevelek legtöbben, csak ez világosabb fakó dohány (1919 Szép Ernő CD10).

4. (argó/biz) ’(nagyobb) pénz(összeg)’ ❖ Dohány Bankópénz vagy Papirospénz (1862 A rablóknak, tolvajoknak és kozákoknak beszédeik C4247, 29) | Már nem emlékezett a leütött úriember arcára […]! El kellett volna emelni a dohányát, gondolta (1933–1938 Déry Tibor 9107007, 148) | ami dohány ebben a cuccban [ti. ruhában] van, mind a maguké. De ebben egy fillér sincs (1967 Csurka István 9096001, 16) | A nagyon agilis titkár […] hatalmas dohányt markol fel, amit a közösség boldogítása helyett a maga hasznára fordít (1991 Havas Gábor 2003035, 16).

Ö: bagó~, basa~, cigaretta~, kapa~, pipa~, szűz~.

UB: -bolt, -bűz, -ellátás, -föld, -gyár, -termelés, -termesztés, -ültetvény.

ÖU: szivar~.

ÖE: ~hamu, ~ipar, ~kisárus, ~kóró, ~mag, ~palánta, ~szár, ~tartó.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

dohány ❖ főnév ◦ 4A ◦
permalink
1. (Növ is)
az amerikai kontinensen őshonos, a meleg és csapadékos területeket kedvelő lágy szárú növény, es. cserje v. kisebb fa, amelynek finom szőrökkel borított, nagy levelei és cső v. harang alakú, rendsz. fehér virágai vannak, kül. az ún. közönséges dohány fajba (Nicotiana tabacum) tartozó, egyéves lágy szárú növény, amelynek leveleit a bennük levő nikotin miatt élvezeti cikké dolgozzák fel
Dohányt haſznos termeſzteni
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand)
A’ Dohány ollyan telhetetlen plánta, hogy az minden kövérséget egyedűl maga szeret a’ földből kiszívni
(1818 Nagyváthy János)
Dohány (növ.növény, Nicotiana Tourn.Tournefort, Nicotidendron Gris.Grisebach, Tabacus MœnchMoench), a burgonyafélék egynyári, ritkábban többnyári, gyakran mirigyesen ragadós kórói, félcserjéi, ritkán cserje v.vagy faalaku növénye
(1893 PallasLex.)
1830-ban a holland kormányzó erőszakkal bevezette Jáva szigetén az ún.úgynevezett kényszerművelési rendszert, amely arra szorította rá a parasztokat, hogy adócsökkentés ellenében egy sor – Közép- és Kelet-Jáván a rizzsel vetésforgóban előállítható – haszonnövényt (pl.például cukornádat, dohányt, indigót) termeljenek
(2008 Bernek Ágnes–Szabó Pál⁴)
1a. (egysz-ban, rendsz. kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Növ)
〈az ilyen lágy szárú növények, es. cserjék v. kisebb fák fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉
Nicotiana paniculata, a’ mi nyelvünk szerént Fürtös Dohány
(1790 Benkő József)
Magyar dohány (növ.növény), a Nicotiana rustica
(1915 RévaiNagyLex.)
dohány (Nicotiana), […] rendszertanilag a burgonyafélék családjának nemzetsége mintegy 70 fajjal
(1998 MagyarNagyLex.)
1b.
az ilyen lágy szárú növények, es. cserjék v. kisebb fák vmelyikének, kül. az ún. közönséges dohánynak egy területre ültetett, egy területen növő összessége
A jég […] ismét nagy dulást tett a gabonában, a dohányban
(1860 Vasárnapi Újság)
[A bagolylepkék] hernyói ősszel a vetést, áttelelve a cukorrépát s a dohányt pusztítják
(1926 TolnaiÚjLex.)
A dohány másodszori kapálását követő fontos munkamozzanat a tetejezés
(1999 Magyar néprajz)
2.
az ilyen lágy szárú növények, es. cserjék v. kisebb fák vmelyikének, kül. az ún. közönséges dohánynak a levele, dohánylevél
Dohányt fűzök: Nicotianam filo consero
(1810 Végtagokra szedett szótár)
felfüzött dohány száritás és sárgulás végett szellős, száraz, fedél alatti helyen kevéssé kifeszítve felfüggesztetik
(1844 Kecskeméthy Csapó Dániel)
Dohányt kellett vágnom, mégpedig finom szálakra, leányhaj vékonyságúra, mint az öregúr mondta, mert végül rákapott a cigarettára
(1925 Krúdy Gyula)
A dohány szárítása tulajdonképpen a fűzéssel kezdődött
(1999 Magyar néprajz)
2a.
ez vágott, (élvezeti cikké) feldolgozott állapotban, ill. az ebből előállított dohánytermék
egy pipa fejére papiroſt buritnak, mellyen tövel [= tűvel] ſok lyikatskákat bknek, a’ pipa ſzár’ végit, vég hurkájába tolják, ’s a’ dohány füſtit a’ papiroſon által al felibe eröſen belé fújják
(1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot)
szeretek itthon lenni, szeretem otthonkámban fel s le járni szobámat, havannai vagy virginiai dohányra gyújtani pipámat
(1834 Ormós Zsigmond)
a csárdás bagót kért, de dohányt kapott
(1904 Rákosi Viktor)
A cigarettatöltés – a dohány bepréselése a hosszú, finom papírcsövekbe – egyik legkedvesebb szórakozásom lehetett volna
(1974 Galsai Pongrác)
csaknem 700 millió forint értékű csempészett cigarettát foglaltak le a vámosok. Az elkobzott dohány nagyobbik része márkás csempészáru
(2000 Magyar Hírlap)
2b.
dohányzás mint szokás
A Dohány a Németeknél nem volt még szokásban a 30 Eszt.esztendős háború (1618–1648) előtt
(1818 Kazinczy Ferenc)
szenvedély, mint a dohány, a szesz
(1981 e. Hegedüs Géza)
3. (ritk)
e növény szárított levelének színéhez hasonló (sárgás)barna szín; dohánybarna, dohányszín¹
Az ott, az a sárga levél is dohányszínű mint a gesztenyelevelek legtöbben, csak ez világosabb fakó dohány
(1919 Szép Ernő)
4. (argó/biz)
(nagyobb) pénz(összeg)
Dohány Bankópénz vagy Papirospénz
(1862 A rablóknak, tolvajoknak és kozákoknak beszédeik)
Már nem emlékezett a leütött úriember arcára […]! El kellett volna emelni a dohányát, gondolta
(1933–1938 Déry Tibor)
ami dohány ebben a cuccban [ti. ruhában] van, mind a maguké. De ebben egy fillér sincs
(1967 Csurka István)
A nagyon agilis titkár […] hatalmas dohányt markol fel, amit a közösség boldogítása helyett a maga hasznára fordít
(1991 Havas Gábor)
Ö: bagódohány, basadohány, cigarettadohány, kapadohány, pipadohány, szűzdohány
UB: -bolt, -bűz, -ellátás, -föld, -gyár, -termelés, -termesztés, -ültetvény
ÖU: szivardohány
ÖE: dohányhamu, dohányipar, dohánykisárus, dohánykóró, dohánymag, dohánypalánta, dohányszár, dohánytartó
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.
ÚESz: ↪dohány

Beállítások