dóka fn 6A (rég, nyj)

’〈a magyar népi viselet részeként:〉 rendsz. fekete posztóból készült, rövid v. félhosszú, dolmányféle (prémes) kabát’ ❖ Ksántus fel emelvén Köntösét, menése Között vizellik vala, melly diſztelenségèt midn Ézópus észre venné, hátulrul fel emelt dókájánál fogva magához viſzſza rántya (1777 Németh Antal¹ ford.–Morvan de Bellegarde C3321, 31) | meg nem állhatá, hogy kijövet a templomból egyik másik embernek tekintetes Sebestyén uram dókájára nézve azon tréfás megjegyzést ne tegye, hogy az idő a perémről a rókát ugyan lerágta, de helyette a posztó rókát fogott (1857 Szegfi Mór 8430006, 126) | A dóka a közép tiszavidéki magyarságnál, Halas és Szeged népénél, a Nagy-Kunságban és Nagy-Szalonta vidékén van elterjedve s általában egyszerű, gombos, kurta dolmányt értenek alatta (1900 Nagy Géza CD20) | Ha [a kanászt legeltetés közben] kint érte az eső, akkor ázott takarosan, vagy valaki kivitte neki a dókáját (1934 Kiss Lajos¹ C5226, 18).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

dóka főnév 6A (rég, nyj)
〈a magyar népi viselet részeként:〉 rendsz. fekete posztóból készült, rövid v. félhosszú, dolmányféle (prémes) kabát
Ksántus fel emelvén Köntösét, menése Között vizellik vala, melly diſztelenségèt midn Ézópus észre venné, hátulrul fel emelt dókájánál fogva magához viſzſza rántya
(1777 Németh Antal¹ ford.Morvan de Bellegarde)
meg nem állhatá, hogy kijövet a templomból egyik másik embernek tekintetes Sebestyén uram dókájára nézve azon tréfás megjegyzést ne tegye, hogy az idő a perémről a rókát ugyan lerágta, de helyette a posztó rókát fogott
(1857 Szegfi Mór)
A dóka a közép tiszavidéki magyarságnál, Halas és Szeged népénél, a Nagy-Kunságban és Nagy-Szalonta vidékén van elterjedve s általában egyszerű, gombos, kurta dolmányt értenek alatta
(1900 Nagy Géza)
Ha [a kanászt legeltetés közben] kint érte az eső, akkor ázott takarosan, vagy valaki kivitte neki a dókáját
(1934 Kiss Lajos¹)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások