doktori mn és fn 1A3

I. mn

1. (tiszteletbeli) egyetemi v. akadémiai doktorhoz tartozó 〈tudományos fokozat, cím〉, ill. ezzel járó 〈jelvény, oklevél, anyagi juttatás〉’ ❖ doktori süvegek (1783 Győrffy József¹ ford.–Holberg C1967, 45) | A kik a szabályszerü tanfolyamot elvégezték, azok baccalaureusi, – a kik pedig azonfelül még egy tanfolyamot végeznek és a szigorlatot kiállják, azok doctori diplomát kapnak (1871 Illésy György 8194002, 20) | A doktori cím elnyeréséhez szükséges értekezések között […] gyakoriak a régebbi magyar művészekkel foglalkozók (1939 Farkas Zoltán CD10) | [Apáczai Csere János] teológiai doktori fokozatát Harderwijk újonnan alapított egyetemén szerezte meg: első felavatottja volt a friss univerzitásnak (1964 Bán Imre CD53) | az új akadémiai törvény előírásaiból az akadémikusok juttatásainak rendezésére készséget mutat a kormány, a doktori pótlékok esetében viszont elzárkózik ettől (1994 Országgyűlési Napló CD62).

1a. ’ilyen címmel rendelkező személyre jellemző 〈tulajdonság〉’ ❖ Tudósság ragyog ki kántor ruhájábúl, doctori méltóság nagy frizúrájábúl (1804 Verseghy Ferenc CD01) | a doktori komolyság színpadi jelvénye: feketekeretes pápaszem (1938 Schöpflin Aladár CD10) | doktori pedantériával játszani (1964 Szentkuthy Miklós 9664012, 302).

2. ’egyetemi v. akadémiai doktorátus megszerzéséhez v. odaítéléséhez szükséges 〈vizsga v. értekezés〉, ill. e célból létrehozott 〈testület〉’ ❖ Most készülök Doctori súllyos Examenre (1788 Főldi János C2554, 216) | [Bánóczi József] első műve Lipcsében irt doktori értekezése volt Kant tér és idő elméletéről német nyelven (1893 PallasLex. CD02) | az Akadémia rendes közgyűlése megválasztja doktori tanácsát (1994 Magyar Hírlap CD09).

3. (irod) ’orvoshoz tartozó, tőle származó, ill. rá valló, rá jellemző v. neki tulajdonítható’ ❖ Oh örökös gyászba borult árva sereg! Most rá nehezedvén a sulyos falydalmak Kik ellen nintsenek Doktori hatalmak Nints semmi orvosság (1786 Kovács József¹ 7503003, 26) | Doctori módonn Harmadik újjával meg-bökvén homloka búbját: Förd-víz szaporánn, úgymond, és fvek! (1814 Fazekas Mihály 8138030, 13) | a doktori pályán vár szép jövendő hősünkre (1921 Krúdy Gyula CD54) | Az illetékes döntés egyértelmű!… Mert itt egyedül a doktori szó az illetékes – vigyorogtam vissza az orvosra (1974 Munkácsi Miklós 2025025, 598).

II. fn (biz)

’a legmagasabb egyetemi v. akadémiai tudományos fokozat’ ❖ a felsőoktatásban, az egyetemeken a „doktori” az egy tudományos fokozat, de olyan tudományos fokozat, amelynél magasabb törvényi szinten nincsen (1993 Országgyűlési Napló CD62) | megvan az akadémiai doktorija (2000 Országgyűlési Napló CD62).

a. ’az ennek megszerzéséhez elkészítendő tudományos értekezés’ ❖ Megírtam a doktorimat Robert Bolt Egy ember az örökkévalóságnak című drámájából (1995 Magyar Hírlap CD09) | [Szegő Gábor matematikus] húszévesen a lövészárokban írta a doktoriját (1998 Természet Világa ford. CD50).

Ö: orvos~.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

doktori melléknév és főnév 1A3
I. melléknév
1.
(tiszteletbeli) egyetemi v. akadémiai doktorhoz tartozó 〈tudományos fokozat, cím〉, ill. ezzel járó 〈jelvény, oklevél, anyagi juttatás〉
doktori süvegek
(1783 Győrffy József¹ ford.Holberg)
A kik a szabályszerü tanfolyamot elvégezték, azok baccalaureusi, – a kik pedig azonfelül még egy tanfolyamot végeznek és a szigorlatot kiállják, azok doctori diplomát kapnak
(1871 Illésy György)
A doktori cím elnyeréséhez szükséges értekezések között […] gyakoriak a régebbi magyar művészekkel foglalkozók
(1939 Farkas Zoltán)
[Apáczai Csere János] teológiai doktori fokozatát Harderwijk újonnan alapított egyetemén szerezte meg: első felavatottja volt a friss univerzitásnak
(1964 Bán Imre)
az új akadémiai törvény előírásaiból az akadémikusok juttatásainak rendezésére készséget mutat a kormány, a doktori pótlékok esetében viszont elzárkózik ettől
(1994 Országgyűlési Napló)
1a.
ilyen címmel rendelkező személyre jellemző 〈tulajdonság〉
Tudósság ragyog ki kántor ruhájábúl, doctori méltóság nagy frizúrájábúl
(1804 Verseghy Ferenc)
a doktori komolyság színpadi jelvénye: feketekeretes pápaszem
(1938 Schöpflin Aladár)
doktori pedantériával játszani
(1964 Szentkuthy Miklós)
2.
egyetemi v. akadémiai doktorátus megszerzéséhez v. odaítéléséhez szükséges 〈vizsga v. értekezés〉, ill. e célból létrehozott 〈testület〉
Most készülök Doctori súllyos Examenre
(1788 Főldi János)
[Bánóczi József] első műve Lipcsében irt doktori értekezése volt Kant tér és idő elméletéről német nyelven
(1893 PallasLex.)
az Akadémia rendes közgyűlése megválasztja doktori tanácsát
(1994 Magyar Hírlap)
3. (irod)
orvoshoz tartozó, tőle származó, ill. rá valló, rá jellemző v. neki tulajdonítható
Oh örökös gyászba borult árva sereg! Most rá nehezedvén a sulyos falydalmak Kik ellen nintsenek Doktori hatalmak Nints semmi orvosság
(1786 Kovács József¹)
Doctori módonn Harmadik újjával meg-bökvén homloka búbját: Förd-víz szaporánn, úgymond, és fvek!
(1814 Fazekas Mihály)
a doktori pályán vár szép jövendő hősünkre
(1921 Krúdy Gyula)
Az illetékes döntés egyértelmű!… Mert itt egyedül a doktori szó az illetékes – vigyorogtam vissza az orvosra
(1974 Munkácsi Miklós)
II. főnév (biz)
a legmagasabb egyetemi v. akadémiai tudományos fokozat
a felsőoktatásban, az egyetemeken a „doktori” az egy tudományos fokozat, de olyan tudományos fokozat, amelynél magasabb törvényi szinten nincsen
(1993 Országgyűlési Napló)
megvan az akadémiai doktorija
(2000 Országgyűlési Napló)
a.
az ennek megszerzéséhez elkészítendő tudományos értekezés
Megírtam a doktorimat Robert Bolt Egy ember az örökkévalóságnak című drámájából
(1995 Magyar Hírlap)
[Szegő Gábor matematikus] húszévesen a lövészárokban írta a doktoriját
(1998 Természet Világa ford.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások