alföldi mn és fn 1B3 

I. mn

’vmely síkságon, alföldön, kül. a magyar Alföldön található, ahhoz tartozó’ ❖ Egy se találkozott közűlök, ki ezen al-földi várról hallott (1793 Dugonics András C1457, 121) | Lehetséges […], hogy ez a két faj vidékenként kizárja és helyettesíti egymást, s hogy az alföldi tájakon inkább a Pipistrellus nathusii, dombos-hegyes vidéken pedig a Pipistrellus pipistrellus honos (1929 Az állatok világa ford. CD46) | alföldi tanyás mezővárosokban (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153005, 527) | a Dunántúl alföldi peremén (1997 Magyar néprajz CD47).

a. ’itt élő, ill. innen származó, itt őshonos’ ❖ az al földi szilaj Tulkok tartózkodás nélkűl szaladnak mind lángnak, mind ár-vizeknek (1789 Gvadányi József C1925, 80) | az alföldi gulyás […] görbe botjára támaszkodva, órákon át bámul a nagy mindenségbe (1890 Varga Mihály 8511002, 60) | alföldi, alpesi, tavi flóra (1909 Laczkó Géza CD10) | az alföldi asszonyok összedrótoztatták az öreganyjuktól rájukmaradt cserepeket a vándorló drótosokkal (1935 Sellyei József 1140001, 26) | dunántúli, alföldi paraszt, matyó paraszt (1962 Veres Péter 9771014, 12) | Az ősi állatvilágot már csak a hellyel-közzel meglévő nyíltabb homoki gyepek között lehet tanulmányozni. Ez a fauna az alföldi állatvilág töredéke (1999 Természet Világa CD50).

b. ’itt zajló, itt történő, itt lefolyó’ ❖ alföldi vándorlásaiból (1836 Gaal József 8149003, 18) | Ily helyre vonni az ország alföldi egész kereskedését a legnagyobb könynyelmüség volna (1844 Kossuth Lajos CD32) | alföldi vízszabályozás (1939 Illyés Gyula 9274073, 69).

c. ’erre a vidékre v. az itt élő emberekre jellemző, ill. itt haszn.’ ❖ Perbe ereszkedik a szíjgyártónéval, s azt öszvekurvázza sok alföldi szitkoknak szórásával (1812 Kazinczy Ferenc 7163016, 325) | alföldi eső (1842 Erdélyi János² 8131102, 58) | Gyékényes, abroncsos alföldi szekér (1877 Arany János CD01) | [Moson vármegye] éghajlata igen szélsőséges, alföldi jellegű (1916 RévaiNagyLex. C5710, 50) | [a] Ponár-hegység szakítja meg [Lengyelország] alföldi egyhanguságát (1927 RévaiNagyLex. C5716, 556) | alföldi logikával (1936 Veres Péter 9771011, 23) | az alföldi dallamvilág jelentőségét mutatja, hogy sok pásztornóta innen hatol be az újabb időkben, szinte a szemünk láttára, Erdélybe, a székelységhez, s már korábban az északi palócvidékre (1990 Magyar néprajz CD47).

d. ’ezen a területen v. az itt élő emberek között szokásos, gyakorolt’ ❖ Az alföldi magyar valláson születtek között nincs ház, mely ennek [ti. a Bibliának] híjával volna (1846 Jókai Mór CD18) | Alföldi nyelvjárások. Első sorban azokat szokták igy nevezni, melyekben a zárt ë hang helyett ö-t ejtenek (1893 PallasLex. CD02) | Csak egészen kicsi falvakban, a kereskedelmi forgalomból kívül eső mezővárosokban és tanyákon van még igazi alföldi paraszti építkezés (1936 Veres Péter 9771011, 7) | Legerőteljesebb zsiradékfogyasztó nálunk az alföldi konyha (1982 NéprajziLex. CD47) | A múlt század derekáról származó tudósítások is említették az alföldi szokásokkal kapcsolatosan, hogy a lakodalmakra táncmestereket is választottak (1990 Magyar néprajz CD47).

II. fn

’az a személy, aki vmely alföldön, kül. a magyar Alföldön él, onnan származik’ ❖ káposztáját az alföldiek szokták megvenni (1799 Vályi András C4337, 170) | Az alföldi kérkedve emlegeti tiszta buzáját, repczéjét, gulyáját (1847 Pesti Divatlap C5841, 1361) | A hegyek közt sokkal gyakoribb a visszhang, mint az alföldön. A hegyi emberek még sem kívánják szavuk visszhangzását. Az alföldiek talán azért hangosabbak, mert a visszhangot szeretnék valahogy feléleszteni (1922 Falu Tamás CD10) | az alföldieknek van mit vásárra vinniök, a felföldieknek meg nincs (1936 Illyés Gyula 9274067, 128) | [Húsból az 1930-as években] az átlagnak megfelelt a birtokos parasztrétegek átlagfogyasztása, melynél magasabb volt az alföldieké (1979 NéprajziLex. CD47).

Sz: alföldies.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. alföld; ÉKsz.