dologtevő mn és fn 1C
I. mn
1. (rég) ’(fizikai) munkát végző 〈személy〉’ ❖ [a nedves, mocsaras helyen épült lakás] a’ dolog tévö embernek nem mindjárt árthat; de idövel laſſan laſſan egéſſégét fogyaſztja (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 33) | A’ dolog tévö emberek […] a’ hoſzſzu nyári napokban, kivált a’ kik künn az ég alatt dólgoznak, háromſzori, négyſzeri ételt-is meg-kivánnak (1791 Mátyus István C3071, 700).
2. (rég) ’dolgos, munkával töltött 〈időszak〉, ill. az a 〈helyzet, állapot〉, hogy vki (szorgalmasan) dolgozik’ ❖ [a betegséget] el-lehet távoztatni, ha okaitól rizkednek úgy mint 1. ha dolog tév életre ſzoktatják a’ leányzókat (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 365) | Sokat tesz a parasztember otthon hideg essőbe, Amit tenni kellett volna dologtevő időbe (1799 Csokonai Vitéz Mihály ford.–Vergilius CD01) | Halvány az éj, a’ reggel közelít. Dologtevő nap kezdődik: reám Egy nagy de hitvány munka’ terhe vár (1844 Vörösmarty Mihály 8524413, 178) | Az háboritott fel anyámasszony, hogy ilyen dologtevő napon a menyecske munkátlanul őgyeleg a szomszéd kertben (1891 Gyarmathy Zsigáné C1950, 61) • dologtevő nap (rég v. nyj) ’hétköznap, munkanap, vagyis nem ünnepnap’ ❖ az örök kárhozatra itéltetik valamelly zsidó a’ dolog-tév napon el-követett bnéért (1783 Lethenyei János ford.–Rosthy C2910, 148) | mivel ő [ti. a zsidó ember] hetenként két szent napot ünnepelvén, azoknak elvesztett drága óráit serénységgel kell pótolni az öt dologtevő nap folytán, üzleteire az éji órákat is fölhasználja (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Doloktévő nap […] ’hétköznap’ (1951–1955 Kiskanizsai szótár C5830, 59).
II. fn (rég)
’(fizikai) munkát végző személy, munkás’ ❖ falu: a’ házi, mezei, erdei dologtévk helye (1800 Molnár János C0302, 162) | Ki maradt dologtevőnek? A rabszolga, a mór eredetű ember és azok, kik még nem tértek el az ősi szokásoktól (1901 Nagy képes világtörténet CD03) | Bizonyos típikus magyarok is kiváltak ez időkben [ti. 1848-ban], legmagyarja a magyarnak, kisebbek, nagyobbak, vezérek vagy dologtevők, örök nevek vagy mulandók (1937 Ignotus 2045030, 17).
Vö. CzF.; TESz. dolog; SzT. ~, dologtevő-nap; ÚMTsz.