dolomit fn 3A1

(Ásv) ’kalcium-magnézium-karbonát összetételű, áttetsző kristályú, kitűnő hasadású kőzetalkotó ásvány, CaMg(CO3 ) 2’ ❖ A kesreny [= magnézium] élenynyel [= oxigénnel] vegyülve adja a keseréleget [= magnézium-oxidot], melly keserföld név alatt is ismeretes, minthogy savvali minden vegyületei igen keserü izüek, honnan magyar kesreny nevét is nyeré. Mint lényeges alkatrész fordul elő több ásványban, mint a Simlában (Talk, honnan német Talkerde neve), a szalonakőben (Speckstein), tajtékban (Meerschaum), dolomitban, kigylában (Serpentin) stb. (1844 Nendtvich Károly 8330006, 189) | [a kénsav] a dolomitot, mely szénsavas calciumból és szénsavas magnesiumból áll, kénsavas calciummá és kénsavas magnesiummá változtatja (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Karbonátos kőzetekből felépülő hegységeink jellegzetes ásványai: kalcit, dolomit, agyagásványok (1997 Magyarország földje CD05).

a. (Föld) ’zömében ilyen ásványt tartalmazó, könnyen aprózódó kőzet’ ❖ Szabó a Dolomit 3 válfaját különbözteti meg, még pedig 1. a pezsgő-, 2. a tömött nem pezsgő és nem málló-, 3. a nem pezsgő és porló Dolomitot (1871 Hantken Miksa C0276, 14) | [A teknősleletet] Laczkó Dezső fedezte fel a Veszprém melletti Jeruzsálem-hegy felső-triászkori dolomitjában (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [Az Alacsony-Tátra] kristályos alapkőzetét sok helyütt mészkő s dolomit takarja (1980 Szombathy Viktor 1149001, 12) | Karbonátos kőzetek, uralkodóan dolomitok csak kb. 1,5 milliárd évtől képződtek nagyobb tömegben (1995 Természet Világa CD50).

b. (rendsz. tbsz-ban) ’jellemzően ilyen kőzetből kialakult természeti képződmény, kül. hegy(ség)’ ❖ Ezen kis városkából tehetők a legszebb kirándulások ... a Sextenthal körül tornyosuló dolomitokra (1877 Wohl Stefánia C4560, 240) | a velenczei Alpeseken túl elláthatunk a déltiroli havasok dolomitjáig (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | a Fertő tavi dolomitok keletkezésének kulcsát a tókörnyéki dolomitok, dolomitos üledékek rejtik (1969 Kotsis Tivadar CD52).

ÖE: ~fal, ~hegy.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

dolomit főnév 3A1
(Ásv)
kalcium-magnézium-karbonát összetételű, áttetsző kristályú, kitűnő hasadású kőzetalkotó ásvány, CaMg(CO3)2
A kesreny [= magnézium] élenynyel [= oxigénnel] vegyülve adja a keseréleget [= magnézium-oxidot], melly keserföld név alatt is ismeretes, minthogy savvali minden vegyületei igen keserü izüek, honnan magyar kesreny nevét is nyeré. Mint lényeges alkatrész fordul elő több ásványban, mint a Simlában (Talk, honnan német Talkerde neve), a szalonakőben (Speckstein), tajtékban (Meerschaum), dolomitban, kigylában (Serpentin) stb.
(1844 Nendtvich Károly)
[a kénsav] a dolomitot, mely szénsavas calciumból és szénsavas magnesiumból áll, kénsavas calciummá és kénsavas magnesiummá változtatja
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Karbonátos kőzetekből felépülő hegységeink jellegzetes ásványai: kalcit, dolomit, agyagásványok
(1997 Magyarország földje)
a. (Föld)
zömében ilyen ásványt tartalmazó, könnyen aprózódó kőzet
Szabó a Dolomit 3 válfaját különbözteti meg, még pedig 1. a pezsgő-, 2. a tömött nem pezsgő és nem málló-, 3. a nem pezsgő és porló Dolomitot
(1871 Hantken Miksa)
[A teknősleletet] Laczkó Dezső fedezte fel a Veszprém melletti Jeruzsálem-hegy felső-triászkori dolomitjában
(1933 Az állatok világa ford.)
[Az Alacsony-Tátra] kristályos alapkőzetét sok helyütt mészkő s dolomit takarja
(1980 Szombathy Viktor)
Karbonátos kőzetek, uralkodóan dolomitok csak kb. 1,5 milliárd évtől képződtek nagyobb tömegben
(1995 Természet Világa)
b. (rendsz. tbsz-ban)
jellemzően ilyen kőzetből kialakult természeti képződmény, kül. hegy(ség)
Ezen kis városkából tehetők a legszebb kirándulások ... a Sextenthal körül tornyosuló dolomitokra
(1877 Wohl Stefánia)
a velenczei Alpeseken túl elláthatunk a déltiroli havasok dolomitjáig
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
a Fertő tavi dolomitok keletkezésének kulcsát a tókörnyéki dolomitok, dolomitos üledékek rejtik
(1969 Kotsis Tivadar)
ÖE: dolomitfal, dolomithegy
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások