domborul tn ige 1a3

1. ’dombszerű, gömbölyded alakban áll, domborúan (ki)emelkedik’ ❖ Domborúlok […] Turgeo (1810 Végtagokra szedett szótár C3748, Toldalék 4) | Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket (1848 Petőfi Sándor 8366342, 38) | Tiéd, e régi fapohár, Rajt’ vidám ábrák domborúlnak (1861 Szemere Miklós 8438001, 4) | Treszka keblei domborultak, és a szél libegtette piros ruháját (1913 Krúdy Gyula CD54) | A Berlintől Hannoveren át egészen Dortmundig végtelenül unalmas síkság csak a német–holland határ felé közeledve kezd élénkülni, domborulni (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. (átv is) ’folyamatosan domborúvá válik, gömbölyded alakot ölt’ ❖ Domborodni: fel-kelni. Domborodik, domborúl p. o. a kenyér (1792 Kisded szótár C0816, 32) | [a gazdag ember] Kenyere is, mint egy halom, Olyanná domborúl csudásan (1854 Tompa Mihály CD01) | Tizenhét éves volt és a szíve alatt egy háromhónapos kis magzatot hordott. A hasa már enyhén domborult (1911 Nagy Lajos CD10) | a vágyam égig domborul (1942–1946 Nemes Nagy Ágnes 9479055, 28) | az izmok domborulnak (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég) ’〈téma, tulajdonság, vonás〉 szemléletesen, hangsúlyosan megjelenik, jól érzékelhetővé válik’ ❖ [az iránymű,] ha az érzelmek kohójában ki nem olvad, és a phantasia zománcát magára nem lopta: pusztán csak reflexio eredménye és költői igazsággal biró alapeszmévé nem domborul (1861 Zilahy Károly 8539020, 168) | [Dániel prófétának] jó tulajdonai mind domborulva kiemelkedtek (1876 Löw Immánuel 8278002, 84).

J: domborodik.

Sz: domborulás.

Vö. CzF. domborúl · domborul; ÉrtSz.; TESz. domború; ÉKsz.

domborul tárgyatlan ige 1a3
1.
dombszerű, gömbölyded alakban áll, domborúan (ki)emelkedik
Domborúlok […] Turgeo
(1810 Végtagokra szedett szótár)
Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket
(1848 Petőfi Sándor)
Tiéd, e régi fapohár, Rajt’ vidám ábrák domborúlnak
(1861 Szemere Miklós)
Treszka keblei domborultak, és a szél libegtette piros ruháját
(1913 Krúdy Gyula)
A Berlintől Hannoveren át egészen Dortmundig végtelenül unalmas síkság csak a német–holland határ felé közeledve kezd élénkülni, domborulni
(1998 Magyar Hírlap)
2. (átv is)
folyamatosan domborúvá válik, gömbölyded alakot ölt
Domborodni: fel-kelni. Domborodik, domborúl p. o.példának okáért a kenyér
(1792 Kisded szótár)
[a gazdag ember] Kenyere is, mint egy halom, Olyanná domborúl csudásan
(1854 Tompa Mihály)
Tizenhét éves volt és a szíve alatt egy háromhónapos kis magzatot hordott. A hasa már enyhén domborult
(1911 Nagy Lajos)
a vágyam égig domborul
(1942–1946 Nemes Nagy Ágnes)
az izmok domborulnak
(1995 Magyar Hírlap)
3. (rég)
〈téma, tulajdonság, vonás〉 szemléletesen, hangsúlyosan megjelenik, jól érzékelhetővé válik
[az iránymű,] ha az érzelmek kohójában ki nem olvad, és a phantasia zománcát magára nem lopta: pusztán csak reflexio eredménye és költői igazsággal biró alapeszmévé nem domborul
(1861 Zilahy Károly)
[Dániel prófétának] jó tulajdonai mind domborulva kiemelkedtek
(1876 Löw Immánuel)
Sz: domborulás
Vö. CzF. domborúl · domborul; ÉrtSz.; TESz. domború; ÉKsz.

Beállítások