dombtető fn 1C

’a domb legmagasabb része, teteje’ ❖ [az ellenséges csapatok] avantgárdámra vakmerőn ütöttek, Azon dombtetőkre már felszalasztották (1790 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | Kopár dombtetőn fent, Senki által meg nem látogatva, Áll egy régi kőszent (1847 Petőfi Sándor 8366317, 136) | [a csendőr őrmester] tudta, kié a lucernás itt balról, kinek a földje kezdődik amott az ákácfasornál, kinek a kútgémje látszik a messze dombtető felett (1933 Nagy Zoltán CD10) | [Tápszentmiklós környékén] a dombtetők magassága ritkán haladja meg a 200 m-t (1998 Természet Világa CD50).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

dombtető főnév 1C
a domb legmagasabb része, teteje
[az ellenséges csapatok] avantgárdámra vakmerőn ütöttek, Azon dombtetőkre már felszalasztották
(1790 Csokonai Vitéz Mihály)
Kopár dombtetőn fent, Senki által meg nem látogatva, Áll egy régi kőszent
(1847 Petőfi Sándor)
[a csendőr őrmester] tudta, kié a lucernás itt balról, kinek a földje kezdődik amott az ákácfasornál, kinek a kútgémje látszik a messze dombtető felett
(1933 Nagy Zoltán)
[Tápszentmiklós környékén] a dombtetők magassága ritkán haladja meg a 200 mméter-t
(1998 Természet Világa)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások