dőlős mn 15C (rég v. nyj)

’a függőlegestől v. a vízszintestől eltérő helyzetű, ferde 〈tárgy, dolog〉’ ❖ állagaſsál egy kötés rendet egyik réſze felé a’ gödörnek hegyével fel felé […] dölöſen (1789 Mitterpacher Lajos C0578, 22) | Láthatni ugyan tet [ti. a sáfrányt] felesen termeni a’ Manhart-hegy dülsebb oldalainn (1801 A Mezei Gazdaságot Tárgyazó Jegyzések C6089, 20) | mellyek [ti. szavak] dűlős betűvel vagynak [nyomtatva] (1821 Karap Péter C2491, 6) | őszszel, és tavaszszal, még elég dülősen esvén délben is a’ napsugár, nem fejthet ki annyi meleget (1843 Athenaeum C0027, 277) | Hányféle vonalokat ismértek hát már? négy félét: egyenesen fűggő, viz állásút, dűlöst, és görbét (1844 Kiss Bálint 8244003, 44) | Dőlős helyen a vonószíj küszködlővel [= közküllővel, közszeggel] a rúd után enged és fordul (1942 Ébner Sándor C6982, 274).

Vö. CzF. dülős; SzT.; ÚMTsz. dűlős

dőlős melléknév 15C (rég v. nyj)
a függőlegestől v. a vízszintestől eltérő helyzetű, ferde 〈tárgy, dolog〉
állagaſsál egy kötés rendet egyik réſze felé a’ gödörnek hegyével fel felé […] dölöſen
(1789 Mitterpacher Lajos)
Láthatni ugyan tet [ti. a sáfrányt] felesen termeni a’ Manhart-hegy dülsebb oldalainn
(1801 A Mezei Gazdaságot Tárgyazó Jegyzések)
mellyek [ti. szavak] dűlős betűvel vagynak [nyomtatva]
(1821 Karap Péter)
őszszel, és tavaszszal, még elég dülősen esvén délben is a’ napsugár, nem fejthet ki annyi meleget
(1843 Athenaeum)
Hányféle vonalokat ismértek hát már? négy félét: egyenesen fűggő, viz állásút, dűlöst, és görbét
(1844 Kiss Bálint)
Dőlős helyen a vonószíj küszködlővel [= közküllővel, közszeggel] a rúd után enged és fordul
(1942 Ébner Sándor)
Vö. CzF. dülős; SzT.; ÚMTsz. dűlős

Beállítások