dömöcsköl (1c) l. dömöcköl
dömöcköl ts ige 1c (rég v. nyj) dömöcsköl (rég)
1. ’〈kül. birkózás, verekedés közben〉 üt-ver, püföl vkit; dögönyöz’ ❖ Dömötskölni: […] gyomrozni valakit (1792 Kisded szótár C0816, 35) | lábaival dömötzkölte a’ hasát (1808 Farkas Ferenc C1692, 99) | [Látta a] földre gyűrt alakokat, kiknek testét egy vad társa dömöcköli, egy öreg, ősz hajú embert, aki kezét összetéve könyörög életéért s nyújtja feléjök pénzét (1871 Mikszáth Kálmán 8312001, 20) | lerántotta a földre, s ott dömöczkölte (1896 Irodalomtörténeti Közlemények C0213, 106).
2. ’〈személyt v. testrészt〉 az izmok ellazítása, ill. vmilyen fájdalomérzet megszüntetése céljából ököllel v. tenyérrel nyomogat, gyúr, ütöget; masszíroz’ ❖ [a lázálmoktól szenvedő beteget a leány] elkezdte a válláról a derekáig végig zsurolni azzal a levágott párduczfarkkal, s ökleivel dömöczkölni, dagasztani (1877 Jókai Mór C2303, 70) | A rómaiaknál az aliptae [= kenést végző] szolgák voltak, akik uraikat a fürdőben dömöckölték és bekenték (1893 PallasLex. CD02) | igazán próbálja meg egyszer, hogy micsoda élvezet az, ha az embernek a hátát dömöckölik (1900 Mikszáth Kálmán CD04) | csiklandozó-dömöckölő, táncoltató Ringatók (1998 Új Könyvek CD29).
3. ’〈gyümölcsöt, ételt stb.〉 nyomkodva összezúz, présel, ill. dagaszt’ ❖ Dömötskölni: tsomoszolni, p. o. a’ szllt a’ kádban (1792 Kisded szótár C0816, 35) | egy kosárba kell rakni ezt a’ papirospépet és fojóvízre kell vinni; ott a’ vízbe kavargatni, mosni, dömötzkölni (1797 Vizsgálódó Magyar Gazda C0437, 79) | [a bolgár gazdasszony] egy piszkafával kavarja, dömöczköli a bogrács tartalmát (1851 Nagyenyedi album C3295, 142) | Nézi, hogyan dagaszt, nézi, hogyan rángatózik a Julcsa teste, nézi, hogyan rezzen meg minden dömöckölő mozdulatra a nem túldús, de annál édesebb mellecskéje (1954 Irodalmi Újság júl. 17. C5288, 2).
4. ’begyömöszöl, betöm vhova vmit’ ❖ minden-ném ringy-rongyát Háti-tariſznyájába dömöcskölte (1786 Dugonics András 7087012, 124) | a dugacsokat […] a gyermekek szájába dömöckölé (1844 Nagy Ignác C3254, 58) | A kisbiró fojtást dömöckölt a tarackba (1916 Budapesti Hírlap szept. 30. C4704, 1).
Ö: meg~.
ÖU: ki~, össze~.
Sz: dömöckölés, dömöckölő.
Vö. CzF. dömöcsköl, dömöczköl; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. dömököl; ÚMTsz.