dömöcki mn 1B3 (rég)

1. ’〈Szíria fővárosával, Damaszkusszal való vmilyen összefüggésnek, kapcsolatnak mint tulajdonságnak a kif-ére〉’ ❖ dömötzki [=] veres tafota, deák. Damascena materia (1784 Kisded szótár C0815, 18).

2. dömöcki acél a) (fn-i értékben) ’kemény és lágy, rugalmas rétegek összekovácsolásával készült, rendkívül kemény és hajlékony acél, amelynek jellegzetes, moarészerű felületi mintázata a savkezelés során keletkezik’ ❖ Cifra hüvely tömve dömöcki acéllal (1879 Arany János 8014003, 73) | a legjobb kardot itt őrizték épen, Dömöczki aczélból verve pengéje (1883 Inczédi László C2949, 19) | Hazai régi késeinket […] jó acélból egészen hegyesre v. csapott hegyűre kovácsolták; a dömöcki (damaszkuszi) acélból készülteknek Konstantinápoly volt a piaca (1927 TolnaiÚjLex. C5725, 253) b) (mn-i értékben) ’ilyen acélból készült 〈fegyver〉’ ❖ közönséges kard helyett éles dömöczki aczél pengét forgatnak (1875 Győry Vilmos ford.–Cervantes Saavedra C1977, 79) | Ment is a fejedelem, csak éppen a kardját kötötte fel, de nem az Attila-félét, hanem fényes dömöcki acélpengét, amivel rá lehetne ijeszteni a pogányra, ha úgy kivánná a szükség (1908 Móra Ferenc 9459051, 17).

2a. ’ebből az acélból készült 〈fegyver, kül. kard (pengéje)〉’ ❖ Dömötzki kard. Gladius damascenus (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 47) | fenyegető arnauták [= albánok], büszkén hordozva dömöczki fegyvereiket (1872 Berczik Árpád ford.–Laboulaye C1032, 40) | nagy bárdokon, egyenes pallosokon lovag-, hóhér és díszkardokon át, egész a kirakott művű ivorcsont s dömöczki puskák- és szablyákig (1876 Századok CD57) | igen sok volt a keleti penge, melyek közt a damaszkusiak vagy dömöczkiek voltak a legértékesebbek (1900 Nagy Géza CD20).

J: damaszkuszi.

Vö. CzF.; SzT.

dömöcki melléknév 1B3 (rég)
1.
〈Szíria fővárosával, Damaszkusszal való vmilyen összefüggésnek, kapcsolatnak mint tulajdonságnak a kif-ére〉
dömötzki [=] veres tafota, deák. Damascena materia
(1784 Kisded szótár)
2.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
dömöcki acél
a) (fn-i értékben)
kemény és lágy, rugalmas rétegek összekovácsolásával készült, rendkívül kemény és hajlékony acél, amelynek jellegzetes, moarészerű felületi mintázata a savkezelés során keletkezik
Cifra hüvely tömve dömöcki acéllal
(1879 Arany János)
a legjobb kardot itt őrizték épen, Dömöczki aczélból verve pengéje
(1883 Inczédi László)
Hazai régi késeinket […] jó acélból egészen hegyesre v.vagy csapott hegyűre kovácsolták; a dömöcki (damaszkuszi) acélból készülteknek Konstantinápoly volt a piaca
(1927 TolnaiÚjLex.)
b) (mn-i értékben)
ilyen acélból készült 〈fegyver〉
közönséges kard helyett éles dömöczki aczél pengét forgatnak
(1875 Győry Vilmos ford.Cervantes Saavedra)
Ment is a fejedelem, csak éppen a kardját kötötte fel, de nem az Attila-félét, hanem fényes dömöcki acélpengét, amivel rá lehetne ijeszteni a pogányra, ha úgy kivánná a szükség
(1908 Móra Ferenc)
2a.
ebből az acélból készült 〈fegyver, kül. kard (pengéje)
Dömötzki kard. Gladius damascenus
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
fenyegető arnauták [= albánok], büszkén hordozva dömöczki fegyvereiket
(1872 Berczik Árpád ford.Laboulaye)
nagy bárdokon, egyenes pallosokon lovag-, hóhér és díszkardokon át, egész a kirakott művű ivorcsont s dömöczki puskák- és szablyákig
(1876 Századok)
igen sok volt a keleti penge, melyek közt a damaszkusiak vagy dömöczkiek voltak a legértékesebbek
(1900 Nagy Géza)
Vö. CzF.; SzT.

Beállítások