dörzsgyufa fn 6A (rég)

’gyújtásra való, gyúlékony anyaggal bevont végén dörzsölésre könnyen gyulladó (fa)pálcika; gyufa’ ❖ Rózsi, a csinos szobaleány, vevén a gyertyát, meggyujtá azt dörzsgyufával (1845 Pákh Albert 8347011, 31) | John Walker, a dörzsgyufa feltalálója (1859 Vasárnapi Újság CD56) | A dörzsgyufa még akkor nem volt kitalálva. De volt acél és kova (1891 Jókai Mór CD18) | [Irinyi János] ismerte fel 1836-ban, hogy az 1805 óta forgalomban lévő mártógyufa ugyanolyan veszélyes volt, mint utóda, az 1815-től elterjedt dörzsgyufa (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

ÖE: ~tartó.

dörzsgyufa főnév 6A (rég)
gyújtásra való, gyúlékony anyaggal bevont végén dörzsölésre könnyen gyulladó (fa)pálcika; gyufa
Rózsi, a csinos szobaleány, vevén a gyertyát, meggyujtá azt dörzsgyufával
(1845 Pákh Albert)
John Walker, a dörzsgyufa feltalálója
(1859 Vasárnapi Újság)
A dörzsgyufa még akkor nem volt kitalálva. De volt acél és kova
(1891 Jókai Mór)
[Irinyi János] ismerte fel 1836-ban, hogy az 1805 óta forgalomban lévő mártógyufa ugyanolyan veszélyes volt, mint utóda, az 1815-től elterjedt dörzsgyufa
(1993 A magyarság kézikönyve)
ÖE: dörzsgyufatartó

Beállítások