álisten fn 4B (rég)

’nem egyistenhívő, pogány vallás istensége, bálványa’ ❖ minekutánna a’ Római iga alá estek … ezek legottan azon valának, hogy az Álisteneik tiszteletétt  hozzájok is behozhassák (1808 Sándor István C1534, 102) | a szent király, István, szétszóratta a napimádók oltárait, s amely helyen annyi megbukott álisten imádtatta magát, roppant templomot építtetett (1851 Jókai Mór CD18) | Nehogy szövetséget köss az ország lakóival, akik tévúton járnak álisteneik után és áldoznak isteneiknek (1939 Hertz-Biblia ford. CD1204).

a. ’magát isteni hatalommal rendelkezőnek képzelő személy’ ❖ Most nem akadna-e új tizenkét apostol, ki az újabb kor álisteneit kiverje trónusaikból? Nem jött-e el hazátok Messiása? (1848 Jókai Mór CD18).

Vö. CzF.

álisten főnév 4B (rég)
nem egyistenhívő, pogány vallás istensége, bálványa
minekutánna a’ Római iga alá estek … ezek legottan azon valának, hogy az Álisteneik tiszteletétt  hozzájok is behozhassák
(1808 Sándor István)
a szent király, István, szétszóratta a napimádók oltárait, s amely helyen annyi megbukott álisten imádtatta magát, roppant templomot építtetett
(1851 Jókai Mór)
Nehogy szövetséget köss az ország lakóival, akik tévúton járnak álisteneik után és áldoznak isteneiknek
(1939 Hertz-Biblia ford.)
a.
magát isteni hatalommal rendelkezőnek képzelő személy
Most nem akadna-e új tizenkét apostol, ki az újabb kor álisteneit kiverje trónusaikból? Nem jött-e el hazátok Messiása?
(1848 Jókai Mór)
Vö. CzF.

Beállítások