dráma- (előtagként)
1. ’színművet alkotó, drámai művel foglalkozó 〈személy〉’ ❖ ‖ drámafordító fn 1A | Tudva van, hogy a Kossuth Lajos neve is előfordúlt a nemzeti színház régi műsorában, mint drámafordítóé (1896 Vadnay Károly CD44) | Drámafordítóink sorát Teleki Ádám (1740–1792) nyitotta meg (1965 Solt Andor CD53) | [Csorba Győzőnek] elsősorban természetesen versfordításai képviselnek maradandó értéket, de jelentős volt drámafordítóként is (1998 Új Könyvek CD29) ‖ drámaköltő fn 1C | A’ régi drámaköltők’ Medeája minden iszonyai mellett is bámulatra méltó asszony maradt (1823 Toldy Ferenc ford.–Schiller C4182, 8) | A dráma földje a színpad, s az neméppen véletlen szüleménye, hogy az újkor legnagyobb drámaköltői, Shakespeare és Molière színészek voltak (1873 Gyulai Pál 8173012, 512) | A drámaköltő [ti. Vörösmarty Mihály] következő befejezett alkotása, a Czillei és a Hunyadiak (1844) már az Elméleti töredékek szellemében választ [témát] (1981 Kerényi Ferenc 1077002, 279) ‖ drámaszerző fn 1C | az ügyes Drámaszerző a’ legpusztábbnak tetsző tárgyat is úgy kikészítheti, ’s olly kedvező szempontra irányozhatja, hogy az tökéletes drámai behatást csinálhat (1826 Kölcsey Ferenc C5247, 193) | többen vállalkoztak klasszikus és korabeli külföldi drámaszerzők magyarul való megszólaltatására (1965 Solt Andor CD53) | Kornis Mihály (1949–) szigorú ítélőerővel és remek nyelvi humorral bíró drámaszerző (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).
2. ’vmely drámára v. drámai művekre irányuló 〈tevékenység( eredményeként létrejövő mű)〉’ ❖ ‖ drámabírálat fn 3A | [Gyulai Pálnak] a nyelvújítás, Vörösmarty, Petőfi és Arany nyelvéről adott elemzései majdnem végérvényesek. Itt, a drámabírálatokban nem igen nyílik alkalma ilyesmire; de azért akad néhány kitűnő, néhány rendkívül találó jellemzés (1908 Hatvany Lajos CD10) | [Kölcsey] Körner-bírálatával, hosszú ideig a legjobb magyar dramaturgiai tanulmánnyal, megvetette a hazai drámabírálat alapját (1932 Pintér Jenő CD44) | Drámabírálataiban Péterfy is elengedhetetlennek, központi elemnek tartotta a szilárd cselekményt (1988 Németh G. Béla CD30) ‖ drámaelemzés fn 4B | A beható drámaelemzés szerzője: Gyurmán Adolf pesti hírlapíró (1932 Pintér Jenő CD44) | [Arany] a Bánk bán tanulmányokat csak 1879-ben adta közre, a Prózai dolgozatokban; azóta töredékességében is a legfontosabb magyar dráma-elemzések közé sorolják, s joggal (1971 Keresztury Dezső CD30) | utazó közművelődési színház vagyunk, nemcsak előadásokat tartunk, hanem például rendhagyó órákat, drámaelemzéseket [is] (1998 Magyar Hírlap CD09) ‖ drámakritika fn 6A | [Lewes] visszatérve hazájába igen élénk, széleskörü irodalmi tevékenységbe merült, irván novellákat, drámakritikákat, természettudományi dolgozatokat, politikai tanulmányokat stb. (1895 PallasLex. CD02) | A Jeruzsálem pusztulása nem hibátlan mű, de olyan rangú, hogy a nagy tehetség jelentkezésének kijáró örömmel kellett volna fogadnia drámakritikánknak, ha lett volna ilyen (1965 Orosz László CD53).
3. ’drámai művek írására meghirdetett 〈versengés〉’ ❖ ‖ drámapályázat fn 3A | Az utolsó Péczely-féle drámapályázatról szóló akadémiai jelentésből (1888 Beöthy Zsolt C1020, 90) | Mikor kiszabadul Nagy István, évekig nem merik közölni az írásait, míg 1936 nyarán drámapályázatot nem hirdet a Szépmíves Céh (1943 Juhász Géza¹ 9283010, 111) | A televízió által meghirdetett drámapályázat első díjait Karinthy Ferenc Lacrimosa és Vészi Endre Nem indít és nem fogad című forgatókönyvének ítélik (1987 Lévai Béla 1094001, 13) ‖ drámaverseny fn 4B | 1815-ben a Döbrentei szerkesztése alatti „Erdélyi Muzeum” czimű folyóiratban az alakuló félben levő kolozsvári szinigazgatóság egy felhivást bocsátott közre, mellyben drámaversenyre buzditá mind azokat, kik magukban e térre hivatást éreznek (1858 Vasárnapi Újság CD56) | [Az ókori görög világban] a színészek anyagot gyűjtöttek a drámaversenyekhez az íróknak (1998 Magyar Hírlap CD09).