drámaiság fn 3A8

1. (birtokszóként is) ’a drámai műnemre jellemző lényegi sajátosság(ok összessége), drámai jelleg, ill. vmely mű(részlet)nek v. előadásnak a drámai sajátosságokat, drámai hatást érvényesítő v. drámai műhöz hasonló, drámai műbe illő volta’ ❖ [A párizsi rongyszedő című, franciából fordított darabot] drámának bérmálni kár volt, – mert legkevésbbé sem az. Mi legalább nem látók benne a drámaiságot (1847 Pesti Divatlap C5841, 1087) | az emberek nem ismerik, nem ismerhetik egymást soha […]. Ennek melancholikus átérzése (a mi legszebben látszik az öreg Weiringben) a darab legfőbb szépsége és drámaisága (1911 Lukács György² 9405025, 210) | nem az emberek egymást formáló harca, a konfliktus „csinálása” adja a drámaiságot, hanem a hatásos, markáns motívumok, intrikák, – a cselekmények külsőleges kellékei (1969 Almási Miklós 1002001, 50) | Az objektív líra sok és összetett elemmel dolgozik, például bizonyos epikum vagy drámaiság beszivárogtatásával a versbe (1982 Nemes Nagy Ágnes 9479032, 49) | Peeter Mudist festészete–szobrászata a szocialista realizmus idején a „tűrt” kategóriába tartozott. Művészetének drámaisága személyes sorsából is táplálkozik (1996 Magyar Hírlap CD09).

2. (birtokszóként) ’〈esemény, állapot, helyzet〉 megrendítő, megrázó(, konfliktusokat előidéző) volta’ ❖ nem akarom részletesen, a maga drámaiságában ecsetelni, hogy mit is jelent a munkanélküliség (1993 Országgyűlési Napló CD62) | A természeti katasztrófák drámaisága messze túltesz minden kitalált történeten (1994 Új Könyvek CD29) | [ami] az észak-koreai helyzet drámaiságát illeti (1997 Magyar Hírlap CD09) | a magasabb civilizáció homlokterébe vont archaikus társadalmak történelmi sorsának drámaisága (1999 Szvák Gyula CD58).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

drámaiság főnév 3A8
1. (birtokszóként is)
a drámai műnemre jellemző lényegi sajátosság(ok összessége), drámai jelleg, ill. vmely mű(részlet)nek v. előadásnak a drámai sajátosságokat, drámai hatást érvényesítő v. drámai műhöz hasonló, drámai műbe illő volta
[A párizsi rongyszedő című, franciából fordított darabot] drámának bérmálni kár volt, – mert legkevésbbé sem az. Mi legalább nem látók benne a drámaiságot
(1847 Pesti Divatlap)
az emberek nem ismerik, nem ismerhetik egymást soha […]. Ennek melancholikus átérzése (a mi legszebben látszik az öreg Weiringben) a darab legfőbb szépsége és drámaisága
(1911 Lukács György²)
nem az emberek egymást formáló harca, a konfliktus „csinálása” adja a drámaiságot, hanem a hatásos, markáns motívumok, intrikák, – a cselekmények külsőleges kellékei
(1969 Almási Miklós)
Az objektív líra sok és összetett elemmel dolgozik, például bizonyos epikum vagy drámaiság beszivárogtatásával a versbe
(1982 Nemes Nagy Ágnes)
Peeter Mudist festészete–szobrászata a szocialista realizmus idején a „tűrt” kategóriába tartozott. Művészetének drámaisága személyes sorsából is táplálkozik
(1996 Magyar Hírlap)
2. (birtokszóként)
〈esemény, állapot, helyzet〉 megrendítő, megrázó(, konfliktusokat előidéző) volta
nem akarom részletesen, a maga drámaiságában ecsetelni, hogy mit is jelent a munkanélküliség
(1993 Országgyűlési Napló)
A természeti katasztrófák drámaisága messze túltesz minden kitalált történeten
(1994 Új Könyvek)
[ami] az észak-koreai helyzet drámaiságát illeti
(1997 Magyar Hírlap)
a magasabb civilizáció homlokterébe vont archaikus társadalmak történelmi sorsának drámaisága
(1999 Szvák Gyula)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások