dresszúra fn 6A
1. ’állatnak vmely viselkedésre, tevékenységre való betanítása, idomítása, ill. ennek eredménye’ ❖ Az az átkozott lovam ugy elkinzott, de nem csoda: […] semmi dresszurája sincs (1852 Kövér Lajos 8256004, 211) | a tegnapi szilaj dresszúra tette-e tönkre a lovat (1884 Kvassay Ede C2870, 129) | [a huszárlovaknak] egészen más a dresszúrájuk: a legtöbb csökönyös, kemény szájú, nem tűr más lovast a hátán, mint a régi gazdáját (1903 Jókai Mór CD18) | Mondják, hogy azok az állatok, amelyek dresszúra alá kerülnek: néhanapján végképpen elfelejtik az engedelmességet, amelyet az állatszelídítő iskolájában megtanulnak, és vadabbak tudnak lenni az őserdőben élő állatoknál (1929 Krúdy Gyula CD54) | [Carl Hagenbeck] nem tüzes vassal, hanem türelemmel és jutalommal idomította állatait, megteremtve ezzel az úgynevezett „szelíd dresszúrát” (2000 Természet Világa CD50).
2. (pejor is) ’(szigorú) fegyelmen és (feltétlen) engedelmességen alapuló nevelés(i), oktatás(i módszer), amely (kényszerű) gyakoroltatással, szoktatással sajátíttatja el az elvárásnak megfelelő magatartást, viselkedést, szerepet stb., ill. ennek eredménye’ ❖ A fiatal grófot tehát […] Felséged részére meg kell nyerni, – és ez, mennyire én ismerem az emberi gyengeségeket, tökéletesen reussirozni [= sikerülni] fog, ha Felséged saját maga veszi dressúra alá a fiatal grófot, magától értetődik a nélkűl, hogy azt észrevegye (1857 Széchenyi István CD1501) | A jezsuita, midőn a szerzetbe lép, valóságos lelki dressurán megy keresztül, hogy a társaság szellemét magába felvegye s jóban roszban feltétlen híve és szolgája legyen (1873 Toldy István 8482012, 38) | A tanítás ne legyen lélektelen dresszúra, – mert evvel ölhetjük meg legkönnyebben a gyermek élvező képességét (1923 Füst Milán CD10) | Bámulatos az inasok dresszúrája – szólt Szemere úr (1925 Krúdy Gyula CD54) | Kövessük most elsősorban a dresszúra gyűjtőnév alatt összefoglalható „nevelési” eljárásokat. Az ilyenfajta nevelés jelszava, hogy a gyermeknek félnie kell valakitől (1965 György Júlia 1062001, 58) | Nekem a hagyományosnál sokkal nagyobb segítség, dresszúra kell ahhoz, hogy ne ugyanazt csináljam, mint az előző szerepemben. Színészként nem látom át, ki kicsoda a darabban (1997 Magyar Hírlap CD09).
3. (pejor) ’(túlzottan) szigorú szabályokkal megteremtett fegyelem, rend’ ❖ az egykori cenzúrával és a mai bölcs lapszerkesztéssel beállott dresszúra alatt is azt tapasztalom, hogy minden újságolvasó egy-egy titokzatos forradalmár, aki mohón keresi a maga pártállású lapjaiban az – igazságot (1925 Krúdy Gyula CD54) | Az engedelmességet követelő légkörben […] a dresszúra akadályozza őket [ti. a gyermekeket] önálló társas tevékenységükben, a frusztráció romboló indulatokat kelt bennük, megrontja egymáshoz való viszonyukat, és eltorzult közösségi reakciókat hoz létre (1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes 9435003, 224) | A felszabadulás utáni évek irodalmi dresszúrájában ez a közvetlen, őszinte társadalmiság kötelező tendenciává és kijelölt irodalmi programmá merevedett (1982 Bori Imre–Szeli István CD53) | [Dsida Jenő] itt azt fejtegeti, hogyan próbálta Mussolini vasmarokkal átformálni az egész országot, a mindennapi szokásokat is. Éles szemre vall, amit a dresszúra légköréről ír (1989 Szörényi László 2024015, 60).
4. (ritk) ’kényszerítő ráhatás, nyomás’ ❖ A magyar hadaknak, oly vezérek alatt, kikben a haditanácsi dressura nem ölhette el a velök született tüzet és katonai tehetséget, […] kellett kivívniok nem csupán az európai szaktekintélyeknek elismerését, hanem saját előkelő honfitársaik bizalmát is (1891 Marczali Henrik CD55) | Mindent megvallottak a feleségükről bor mellett, lelki dresszúrában, elmélyedő beszélgetésben (1918 Krúdy Gyula CD54) | Ez az aktív környezetvédelem, s ezt nem helyettesíti semmilyen büntetőrendszer, semmilyen külső dresszúra (1991 Országgyűlési Napló CD62).
Sz: dresszúráz.
Vö. TESz. dresszíroz; ÉKsz.; IdSz.