dudál ige 1a 

1. tn ’bőrdudán, es. más fúvós hangszeren játszik, ill. ezzel tülkölő jelzőhangot ad’ ❖ Ha valaki vígan él, vígan él, A juhász éppen úgy él. Zőld erdőben, zőld mezőben Sétál, dudál, furuglyál (1785 k. Debreceni diákirodalom 7495006, 25) | a’ negyedik sereg eltt, melly a’ Skótziai vala, dudások dudálának (1804 Molnár János 7445034, 46) | ültél egész nap mint Corin, dudálva Zabszár tilinkón s a szép Phillidának Szerelmet búgva (1864 Arany János ford.–Shakespeare C3723, 157) | ő dudál minden valamirevaló lakadalomban a vidéken (1881 Mikszáth Kálmán 8312029, 66) | A torony erkélyén dudált az őr, mint Zsigmond király idejében (1916 Krúdy Gyula CD54) | Apánk akkor dudált, mi énekeltünk. De fújtuk reggel is a trombitát, apám meg a kürtöt (1997 Magyar Hírlap CD09) | dudál a disznócsordás, ki kell hajtsam a süldőt (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

1a. ts ’〈ember bőrdudán, es. más fúvós hangszeren, ill. fúvós hangszer dallamot, dalt〉 játszik’ ❖ Ossián is tillinkóval Juhász nótákat dudál (1833 Áltöltöztetett Aeneis ford. C4641, 87) | vitézi csatadalt Dudáltatok mögöttünk (1848 Petőfi Sándor 8366356, 55) | a színfalak mögül megszólalt egy csimpolya hangja, rákezdte dudálni a furcsa népdalt (1877 Jókai Mór CD18).

2. tn (tárgyragos határozóval is) ’〈gépjármű, hajó, ill. ember gépjármű dudájával〉 erős, éles, tülkölő hangot ad’ ❖ A kocsik elzörögnek sorba, Dudál az auto (1912 Szép Ernő 9665002, 9) | A lány parancsolóan dudált egy hosszút, mire a szigorúan zárt tölgyfakapu kinyílt [az autó előtt] (1939 Hunyady Sándor 9266002, 20) | [A gőzhajók] dudáltak, ha menetük úgy kívánta. Kettőt kiált a hajó, ha parthoz áll. Hármat, ha megfordul (1974 Tóth Béla² 2049010, 12) | [a közlekedési miniszter] maga vezette a vonatot, dudált is (1997 Országgyűlési Napló CD62).

3. tn (tárgyragos határozóval is) ’〈ember, ill. hangadásra való eszköz〉 vmit, vmely időpont elérkeztét, kül. vminek a kezdetét v. végét átható hanggal jelzi’ ❖ Mire elsőt dudált a gyár: ő már terítgette a vizes ruhákat (1932 Gelléri Andor Endre C4972, 123) | nyugodtan aludt, amíg nem dudált az elsőbéres (1940 Veres Péter 9771008, 42) | A gyár dudál, az őszi mozdulatlanságban messze hallik a hang (1951 Tamás Gáspár C3634, 424).

4. tn (irod) ’〈szél〉 fütyülő, süvítő, zúgó hangot ad’ ❖ [a tetőn] a szél játéka dudálva seper (1894 Bársony István C4964, 106) | a vén vihar görbe villámra támaszkodva jár, tüskeszakállú rózsáknak dudál (1928 József Attila 9282016, 34) | Üszkök között port verve, átkozódva, dögletes, füstös szél dudált (1939 Jékely Zoltán 9278005, 7) | Az utcákon a szél dudál (1956 Havas Ervin 9231014, 29).

5. ts (kissé rég, biz) ’〈ember(i hang)〉 határozottan, indulatosan közöl, mond vmit’ ❖ még gyermek korában azt dudálták szüntelen fülébe[:] Az Angol ló egy üvegházi, egy mesterséges plánta (1828 Széchenyi István C3887, 139) | Év közben Prutyi [ti. a tanító] tőlem firkálhat, kotyoghat, zöröghet és dudálhat, amit akar, az nekem smafu (1912 Ambrus Zoltán CD10) | oly sokat dudálta neki haragját s gyűlöletét mindezek ellen (1922 Móricz Zsigmond 9462003, 181) | ne ezt a masinát [ti. a rádiót] törje össze, mer ez nem csinálta se a háborút, se az éhinséget […]. Ez csak dudálja, amit az urak belediktálnak (1943 Gábor Andor 9163014, 21).

6. tn (nyj) ’〈csecsemő, kisgyerek〉 emlőből táplálkozik; szopik’ ❖ Egy anyácska mellei voltak, […] s már én láttam is dudálni a kis újszülöttünket (1941 Gelléri Andor Endre 9179009, 131).

7. tn (nyj) ’〈macska〉 dorombol’ ❖ A macska dudál, a’ kutya ásit (1843 Nagy Ignác C7134, 331) | Lábainál nagy kandúr dudál (1844 Életképek C0100, 224) | A kis macska oda mėnt a szép lány mellé, dudált, színėskėdėtt (1914 Hagyományok: mesék C5693, 31) | dudáll […]: dorombol (1952 Magyar Nyelv C5894, 215).

7a. (nyj) ’〈rovar, kül. légy〉 zümmög, dönög’ ❖ a zöld legyecske döngött, dudált vidáman (1904 Mikszáth Kálmán CD04) | [a tejesedényeken] már dudálnak a legyek (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm. ~, kesztyű; TESz. duda; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.