dugás fn 4A

1. ’a dug igével kifejezett cselekvés’ ❖ magának krisztért [= klistélyt] adatott; a csőnek alfelibe dugásával megsértődött véghurkája (1790 Dugonics András 7087014, 12).

2. (rég, ritk) ’szorulás, dugulás’ ❖ Ezek a’ szerek […] az hasat eléggé meg-nyittyák, a’ bels részeknek dugásait (obstructiones) és tltéseit (infarctus) […] fel-oldgyák ’s el-oszlattyák (1780 Rácz Sámuel ford.–Störck C3571, 5).

3. (rég) ’dugványozás mint növényszaporítási eljárás’ ❖ A pusztán szőlője után élő kapás is, ha tavaszszal kifejtette, meg egyszer-kétszer bekapálta szőlőjét, ha leszüretelt s télire betakart, legfeljebb itt-ott egy kis oltást, dugást, döntést végezvén éven át, szintén ráér heverni (1873 Keleti Károly 8233007, 158) | [a vadon élő ribiszke] szaporítását egyszerü dugással vagy a következőbe való oltással végzik (1897 PallasLex. CD02).

3a. (Mezőg) ’az anyanövényről szaporítási céllal leválasztott szárrész, gyökér v. gyöktörzs, dugvány’ ❖ [a szobanövények magvát] tisztára szitált erdei földbe, vagy kevés homokkal elkevert, feketére érett trágyába ültetjük, illetve vetjük. A dugásokat és bujtásokat is ilyenbe helyezzük (1897 PallasLex. CD02).

4. (nyj) ’folyóvíz elrekesztésére való vízduzzasztó gát’ ❖ A Kétágú tó nagy munka eredménye; még most is ott van az egész völgyet átkaroló azon 15 öl hosszú dugás vagy gátlás, mely a völgy vizeit felfogva, e tónak létet adott (1889 Orbán Balázs CD22) | Világosan észrevehetők még ma is több helyen azok a mesterséges gátak és dugások, melyeknek rendeltetésök a víz fölszorítása és összegyűjtése volt részint azért, hogy a fölgyűlt vizet malmok hajtására használják, részint hogy halastavakat csináljanak (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | a szekérút jobboldalán folyó patakmedrén át haránt irányban feltűnik a tó dugása (1934 Erdély 2123001, 79) | a nagy dugás, a város [ti. Csíkszentdomokos] vízkészletét biztosító duzzasztógát (1997 Magyar Hírlap CD09).

5. (szleng) ’nemi aktus, közösülés’ ❖ ezér a pénzér csak egy sima dugás jár (1989 Fel a kezekkel! 1024022, 122) | létezik-e az, hogy ezek a [könyvben említett] jelenetek, így, a mezőn, az irodában, a különböző művészlakásokon és szexpartikon megtörténtek, megtörténhettek-e. Mert ha igen, akkor a párizsi művészvilág nemigen szól másról, mint a dugásról (2002 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; SzT.; ÚMTsz.

dugás főnév 4A
1.
a dug igével kifejezett cselekvés
magának krisztért [= klistélyt] adatott; a csőnek alfelibe dugásával megsértődött véghurkája
(1790 Dugonics András)
2. (rég, ritk)
szorulás, dugulás
Ezek a’ szerek […] az hasat eléggé meg-nyittyák, a’ bels részeknek dugásait (obstructiones) és tltéseit (infarctus) […] fel-oldgyák ’s el-oszlattyák
(1780 Rácz Sámuel ford.Störck)
3. (rég)
dugványozás mint növényszaporítási eljárás
A pusztán szőlője után élő kapás is, ha tavaszszal kifejtette, meg egyszer-kétszer bekapálta szőlőjét, ha leszüretelt s télire betakart, legfeljebb itt-ott egy kis oltást, dugást, döntést végezvén éven át, szintén ráér heverni
(1873 Keleti Károly)
[a vadon élő ribiszke] szaporítását egyszerü dugással vagy a következőbe való oltással végzik
(1897 PallasLex.)
3a. (Mezőg)
az anyanövényről szaporítási céllal leválasztott szárrész, gyökér v. gyöktörzs, dugvány
[a szobanövények magvát] tisztára szitált erdei földbe, vagy kevés homokkal elkevert, feketére érett trágyába ültetjük, illetve vetjük. A dugásokat és bujtásokat is ilyenbe helyezzük
(1897 PallasLex.)
4. (nyj)
folyóvíz elrekesztésére való vízduzzasztó gát
A Kétágú tó nagy munka eredménye; még most is ott van az egész völgyet átkaroló azon 15 öl hosszú dugás vagy gátlás, mely a völgy vizeit felfogva, e tónak létet adott
(1889 Orbán Balázs)
Világosan észrevehetők még ma is több helyen azok a mesterséges gátak és dugások, melyeknek rendeltetésök a víz fölszorítása és összegyűjtése volt részint azért, hogy a fölgyűlt vizet malmok hajtására használják, részint hogy halastavakat csináljanak
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
a szekérút jobboldalán folyó patakmedrén át haránt irányban feltűnik a tó dugása
(1934 Erdély)
a nagy dugás, a város [ti. Csíkszentdomokos] vízkészletét biztosító duzzasztógát
(1997 Magyar Hírlap)
5. (szleng)
nemi aktus, közösülés
ezér a pénzér csak egy sima dugás jár
(1989 Fel a kezekkel!)
létezik-e az, hogy ezek a [könyvben említett] jelenetek, így, a mezőn, az irodában, a különböző művészlakásokon és szexpartikon megtörténtek, megtörténhettek-e. Mert ha igen, akkor a párizsi művészvilág nemigen szól másról, mint a dugásról
(2002 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások