dukati (1A1) l. dukát
dukát fn 3A1 dukati (rég)
1. (Tört v. Pénz) ’a 13. századi Velencében megjelenő, a középkortól Európa több országában haszn. pénz(érme, amelyet különböző súlyú, finomságú és értékű aranyból vertek)’ ❖ az aranynak vagyis Dukátnak a’ Cursussa 63ról 54re szállott (1812 Kazinczy Ferenc C2562, 443) | a birságokat dukatokban, aranyban is fizetik (1877 Rómer Flóris CD57) | A magyar forint, mint a flórenci forint és a velencei dukát egyenrangú társa elfoglalta helyét a világpiacon (1917 Hóman Bálint CD42) | tíz darab dukátot kaptam érte és mind a tíz különböző, mindegyikén más és más uralkodó feje volt látható (1939 Esti Újság 2124001, 6) | a magyar aranyforint egészen Ferenc József utolsó dukátjáig azonos pénzláb alapján készült (1998 Tóth Csaba CD17).
1a. ’e pénzből vmennyi egység, ill. vminek abban kifejezett értéke’ ❖ a várfalak már régen készen vannak, sőt az azokban létező raktárak évenkint 60,000 dukatit jövedelmeznek (1860 Vasárnapi Újság CD56) | II. Fülöp nem volt pazarló uralkodó, de fia roppant fényűző udvart tartott, a spanyol etikett grandiózus formái az európai udvarok mintái lettek. Esküvőjének ünnepségei pl. közel egymillió dukátba kerültek (1936 Hajnal István CD42) | az egész értéke nem volt több 35-40 ezer dukátnál (1995 Makkay János CD58).
1b. (jelzőként) ’e pénzben kifejezett vhány egységnyi 〈érték〉, ill. vhány ilyen egységnyi értékű 〈dolog〉’ ❖ [a híd] két ſzáz ötven ezer = 250,000 Dukát aranyba tellett (1799 Molnár János 7445021, 350) | követnek feladatáúl tűzetik ki: a magyar hadi-költségek födözésére Velenczétől, ha nem is 100- legalább 80-ezer dukát segélypénzt kieszközölni (1867 Századok CD57) | J. B. Pacichelli, mint a pápai követ titkára, beutazta fél Európát, járt Bécsben, volt kihallgatáson a császárnál, kapott is tőle ajándékba egy 200 dukát értékű aranyláncot arcképes medáliával (1957 Ráth-Végh István 9556002, 108).
2. (rég) ’〈a tömeg ékszerészek által haszn. mértékegységeként:〉 a császári és királyi aranypénz tömegének, az ún. aranysúlynak megfelelő kb. 3,5 gramm’ ❖ Nálunk például általánosan ugyan az arany mérésére szintén a kilogrammot használják, de az ékszerészek nagyobb részt aranysúlyról (dukátról) beszélnek (1893 PallasLex. CD02) | nálunk még ma is használják aranysúlynak a dukátot (1911 RévaiNagyLex. C5698, 17) | egy magyar dukátot 3,5 grammnak véve, 1,75 kg [súlyú volt az ajándékba küldött arany sárkány] (1995 Makkay János CD58).
2a. (jelzőként) (rég) ’vhány ilyen egységnyi mennyiségű’ ❖ 108 dukátérme, 10 dukát súlyú arany, 3 dupla dukát érme (súlyuk 9 dukát) (1992 Mollay Károly CD52) | [Oláh Miklós püspök] beszámolt az Erdélyben talált súlyos termésarany-rögökről, amelyek közül egy tyúktojás nagyságú, száz dukát súlyú (kb. 350 gramm) az ő tulajdonában volt (1995 Makkay János CD58).
2b. (rég) ’vhány ilyen egységnyi mennyiség’ ❖ egy Mark aranyban vagyon 24 Karat: 36 Dukat, egy Karátban 4 Grán (1783 Molnár János C0291, 190) | Gohl Ödön […] említ egy Lysimachus- és egy Koson-aranyat, amelyek közül az előbbi 8,32 gramm, az utóbbi 8,19 gramm súlyú, ami a két dukátnál, azaz 7 grammnál valamivel nagyobb súlyt, tehát az 1543-as felfedezésből érmeket a kezében tartó Mathesius véleményét erősíti (1995 Makkay János CD58).
ÖU: arany~.
ÖE: ~arany.
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; IdSz.