dunszt fn 3A1

1. (biz, átv is) ’meleg pára, ill. (tartósítás céljából előállított) gőz’ ❖ az áttört (passzirozott) gyümölcsöt a porrá törött cukorral 3 óra hosszat szakadatlanul keverjük s üvegbe téve és légmentesen lekötve 10-15 percig gőzöltetjük (dunsztba tesszük) (1895 PallasLex. CD02) | nem emlékszem tisztán, mert a harmadik naptól fogva egy dunsztban látom a világot (1906 Ambrus Zoltán C0594, 202) | a Gabona Terméktanács elnöke szerint az elmúlt napokban szinte dunsztban volt a búzamag, ami a legkedvezőbb feltétel a csírázáshoz (1999 Magyar Hírlap CD09) | hátizsákom esetleges végleges eltűnése fölött búsongva majd’ százszázalékos páratartalommal terhelt 30 fokos dunsztban kóválygok az utcán [Malajziában] (2000 Természet Világa CD50).

1a. nincs dunsztja (biz) ’nincs fogalma, sejtelme (vmiről)’ ❖ arról nincsen másnak dunsztja Kivülem: hogy mily marhamunka Puskázni kinnal verseket! (1879 Bartók Lajos C0874, 83) | Az úrnak dunsztja sincs a politikáról meg a közéletről (1902 Krúdy Gyula CD54) | Ne vihorássz, öcsém, dunctod se lehet neked arról, milyen egy asszony az (1931 Kassák Lajos 9314010, 51) | [Ő] tudja jól, mit akar! Én nem tudom. Dunsztom sincs róla, kisasszony. Halvány dunsztom sincs (1979 Kornis Mihály 1082001, 116).

2. ’dunsztkötés’ ❖ S hogy megszabaduljak a láztól, egy ronda, nagy, barna kendővel dunsztba kötötte [a fejemet] (1961 e. Darvas Szilárd 9102003, 175).

3. (rég) ’tartósító (cukor)oldatban főzött v. gőzölt, későbbi fogyasztás céljára eltett gyümölcs’ ❖ Duncz (=befőtt) (1913 Magyar Nyelv C5855, 380) | Ez a nő úgy ír, olvas, számol, mint a vízfolyás. Milyen kézimunkát tud ez csinálni! Milyen dunsztokat tud ez készíteni! Ez egy művelt nő! (1919 Barta Lajos 9033003, 58).

Fr: száraz.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz.

dunszt főnév 3A1
1. (biz, átv is)
meleg pára, ill. (tartósítás céljából előállított) gőz
az áttört (passzirozott) gyümölcsöt a porrá törött cukorral 3 óra hosszat szakadatlanul keverjük s üvegbe téve és légmentesen lekötve 10-15 percig gőzöltetjük (dunsztba tesszük)
(1895 PallasLex.)
nem emlékszem tisztán, mert a harmadik naptól fogva egy dunsztban látom a világot
(1906 Ambrus Zoltán)
a Gabona Terméktanács elnöke szerint az elmúlt napokban szinte dunsztban volt a búzamag, ami a legkedvezőbb feltétel a csírázáshoz
(1999 Magyar Hírlap)
hátizsákom esetleges végleges eltűnése fölött búsongva majd’ százszázalékos páratartalommal terhelt 30 fokos dunsztban kóválygok az utcán [Malajziában]
(2000 Természet Világa)
1a.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
nincs dunsztja (biz)
nincs fogalma, sejtelme (vmiről)
arról nincsen másnak dunsztja Kivülem: hogy mily marhamunka Puskázni kinnal verseket!
(1879 Bartók Lajos)
Az úrnak dunsztja sincs a politikáról meg a közéletről
(1902 Krúdy Gyula)
Ne vihorássz, öcsém, dunctod se lehet neked arról, milyen egy asszony az
(1931 Kassák Lajos)
[Ő] tudja jól, mit akar! Én nem tudom. Dunsztom sincs róla, kisasszony. Halvány dunsztom sincs
(1979 Kornis Mihály)
2.
S hogy megszabaduljak a láztól, egy ronda, nagy, barna kendővel dunsztba kötötte [a fejemet]
(1961 e. Darvas Szilárd)
3. (rég)
tartósító (cukor)oldatban főzött v. gőzölt, későbbi fogyasztás céljára eltett gyümölcs
Duncz (=befőtt)
(1913 Magyar Nyelv)
Ez a nő úgy ír, olvas, számol, mint a vízfolyás. Milyen kézimunkát tud ez csinálni! Milyen dunsztokat tud ez készíteni! Ez egy művelt nő!
(1919 Barta Lajos)
Fr: száraz
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz.

Beállítások