durvaság fn 3A8

1. ’vmely anyagnak nagy(obb) darab(ok)ban levő v. nagy(obb) darabokkal teli állapota’ ❖ Az Árpa-kenyér ſovány és durvasága miatt, ma tsak a’ ſzegényebb paraſztok’ eledele (1787 Mátyus István C3068, 129) | Aránylag sok benne [ti. a homokban] a murva, amely származási helyétől a lerakódásáig, éppen a durvasága miatt, nem nagy utat tett meg (1999 Természet Világa CD50).

1a. ’érdesség, egyenetlenség, ill. vminek érdes, egyenetlen volta’ ❖ Kezei (a’ fegyvereknek szokszori forgatássok miatt) kemények, és szinte a’ durvaságra hanyatlók (1808 Dugonics András 8116010, 21) | A lábbeli arra szolgál, hogy óvja a lábat mind a föld durvasága és egyéb tárgyak sértő behatása, mind az idő viszontagságai ellen (1858 Vasárnapi Újság CD56) | A kőzet durvasága nem egyedüli felelős a súrlódási hőért (1996 Természet Világa CD50).

1b. ’vmely felületnek az egyenetlenségét, érdességét okozó, kiálló része’ ❖ A keskeny, ives élü vassal ellátott nagyoló-gyaluval eltávolítjuk nagyjában a fölület durvaságait (1894 PallasLex. CD02) | A spicc, a puncseta, a pattancs, a fogaskalapács, a riktolóbot, a slagozó, fogas és salérvésők, a kalapács mind nélkülözhetetlen kellékei a kőfaragásoknak. Egyikkel hasít, másikkal simít, harmadikkal a durvaságot szedi le a mester a kőről (1997 Természet Világa CD50).

2. ’vminek elnagyolt, részleteiben kidolgozatlan volta’ ❖ [Az egyiptomi szír uralomból fennmaradt szobrokon] az arczulat a maga egészében is a részek durvaságát tükrözi vissza (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | ezek a nyers, látszólag kidolgozatlan részek sajátos fókuszává válnak az új [Gergely Ágnes-]verseknek. A köréjük szerveződött, a réginél is megkapóbban áradó, nagyívű versbeszéd egyrészt eltünteti-megsemmisíti őket, másrészt éppen ellenkezőleg, ellentétes ragyogásánál fogva még jobban kiemeli durvaságukat, megdolgozatlanságukat, a hatáslehetőségek egy egészen új tárházát nyitva meg (1994 Új Könyvek CD29).

3. (rég) ’vmely népnek a kulturáltság alacsonyabb fokán levő, elmaradott állapota’ ❖ a’ mi Tudósaink is alig mernek Könyvek’ írásával próbát tenni; és így Népünknek nagyobb réſze maga terméſzeti durvaságában, ’s a’ Magyar Nyelv-is a’ maga ſzegény állapotjában meg-marad (1772 Tordai Sámuel 7353001, IV) | A latán [= latin] csinosodás kiemelt egykori durvaságunkból (1835 Széchenyi István 8429016, 38).

3a. ’az a tulajdonság, hogy vki, vmi elmaradott, nem eléggé kifinomult, ill. vkinek, vminek ilyen volta v. megnyilvánulása’ ❖ beszéde is tisztességes legyen; a’ durvaság és neveletlenség pedig csak egy kiejtésében se éresztessék; távól legyenek tőle az alacsonyan tréfáló kifejezések (1825 Szilasy János 8450002, 26) | Ha a’ szépizleti érzelem általános, ugy bizonyára annak hiánya, avagy ellentéte a’ durvaság ’s bárdolatlanság még a’ legalsóbb osztálybeli emberekben sem kivánatos állapot (1844 Életképek C0100, 67) | a Dajka, egész humorával és bőbeszédűségével, durvaságával és alantasságával olyan rikító ellentéte Júliának (1935 Hevesi Sándor 9247003, 85) | Lucas, a minden durvasága, nyersesége ellenére is derék és jólelkű fekete kamionos akaratán kívül egy szörnyű történetbe keveredik (1998 Új Könyvek CD29).

3b. ’vmely érzék(szerv) nem eléggé érzékeny, kifinomult volta’ ❖ [bizonyos különös eseményeket] a közönséges halandó föl nem foghat, éppen érzékeinek durvasága miatt (1893 PallasLex. CD02).

3c. (rég) ’vmely vidék, táj vad, zord, barátságtalan volta’ ❖ Itt láthatod […] Sziberiának és Grönlándiának durvaságát; Zemblának örökké való havait; Afrikának olvasztó hévségét (1819 Magda Pál 8285001, 27).

4. ’másokat sértő, bántó megnyilvánulás, viselkedés, erőszakos tett, cselekedet, ill. vminek sértő, bántó jellege’ ❖ Vagynak ezen feljebb megneveztettek felett prédálásra, durvaságra, részegeskedésre s fajtalan életre hajlandó természetű emberek (1777 Bessenyei György¹ ford.–Halifax C1077, 37) | az illy csetepaték egy részt durvaságuk miatt, csak botrányt gerjesztenek, más részt csak rontanak az ügyön (1841 Pesti Hírlap CD61) | meg is büntetett minden durvaságot, melyet katonái a lakosok ellen követtek el (1876 Vadnay Károly 8501003, 71) | A szegény kisnemes az esetleg gazdagabb jobbággyal szemben „magasabbrendűségét” gyakran csak durvasággal tudta kifejezni, vagy „nemesi előjogainak” úton-útfélen való fitogtatásával és érzékeltetésével (1940 Giday Kálmán 2202002, 244) | A vitairat rendkívüli élessége és durvasága Rájnis ellen hangolta Kazinczyt, Földit, Horváth Ádámot (1965 Mezei Márta CD53) | A manchesteri csapatkapitányt vasárnap a Chelsea elleni mérkőzésen durvaság miatt állították ki (2000 Magyar Hírlap CD09).

4a. ’a jó ízlést sértő, trágár szó, kifejezés, beszéd, ill. vmely szó, beszéd, kifejezés jó ízlést sértő, trágár volta’ ❖ Csudáld ennek durvaságát: Hivatalos jelentésében azt beszélli, hogy eggy franczia Tiszt neki e’ szókat mondta: „Ha még egyszer úgy járnak az urak mint Győr mellett, meg lesznek b...va.” (1809 Kazinczy Ferenc C2559, 438) | bocsánatot kérek szavaim durvaságáért (1893 Kossuth Lajos CD32) | a nők a nyelvi durvaságot nagyobb mértékben utasították el, mint a férfiak (1987 Terestyéni Tamás 1155001, 57) | a Kövecses-szótárban hiába keresem azt a kifejezést, amit a fiatalok legalább egy évtizede „kötőszó gyanánt” használnak, s már nem is érzik, hogy eredetileg durvaság volt (1999 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. durva; ÉKsz.

durvaság főnév 3A8
1.
vmely anyagnak nagy(obb) darab(ok)ban levő v. nagy(obb) darabokkal teli állapota
Az Árpa-kenyér ſovány és durvasága miatt, ma tsak a’ ſzegényebb paraſztok’ eledele
(1787 Mátyus István)
Aránylag sok benne [ti. a homokban] a murva, amely származási helyétől a lerakódásáig, éppen a durvasága miatt, nem nagy utat tett meg
(1999 Természet Világa)
1a.
érdesség, egyenetlenség, ill. vminek érdes, egyenetlen volta
Kezei (a’ fegyvereknek szokszori forgatássok miatt) kemények, és szinte a’ durvaságra hanyatlók
(1808 Dugonics András)
A lábbeli arra szolgál, hogy óvja a lábat mind a föld durvasága és egyéb tárgyak sértő behatása, mind az idő viszontagságai ellen
(1858 Vasárnapi Újság)
A kőzet durvasága nem egyedüli felelős a súrlódási hőért
(1996 Természet Világa)
1b.
vmely felületnek az egyenetlenségét, érdességét okozó, kiálló része
A keskeny, ives élü vassal ellátott nagyoló-gyaluval eltávolítjuk nagyjában a fölület durvaságait
(1894 PallasLex.)
A spicc, a puncseta, a pattancs, a fogaskalapács, a riktolóbot, a slagozó, fogas és salérvésők, a kalapács mind nélkülözhetetlen kellékei a kőfaragásoknak. Egyikkel hasít, másikkal simít, harmadikkal a durvaságot szedi le a mester a kőről
(1997 Természet Világa)
2.
vminek elnagyolt, részleteiben kidolgozatlan volta
[Az egyiptomi szír uralomból fennmaradt szobrokon] az arczulat a maga egészében is a részek durvaságát tükrözi vissza
(1899 Nagy képes világtörténet)
ezek a nyers, látszólag kidolgozatlan részek sajátos fókuszává válnak az új [Gergely Ágnes-]verseknek. A köréjük szerveződött, a réginél is megkapóbban áradó, nagyívű versbeszéd egyrészt eltünteti-megsemmisíti őket, másrészt éppen ellenkezőleg, ellentétes ragyogásánál fogva még jobban kiemeli durvaságukat, megdolgozatlanságukat, a hatáslehetőségek egy egészen új tárházát nyitva meg
(1994 Új Könyvek)
3. (rég)
vmely népnek a kulturáltság alacsonyabb fokán levő, elmaradott állapota
a’ mi Tudósaink is alig mernek Könyvek’ írásával próbát tenni; és így Népünknek nagyobb réſze maga terméſzeti durvaságában, ’s a’ Magyar Nyelv-is a’ maga ſzegény állapotjában meg-marad
(1772 Tordai Sámuel)
A latán [= latin] csinosodás kiemelt egykori durvaságunkból
(1835 Széchenyi István)
3a.
az a tulajdonság, hogy vki, vmi elmaradott, nem eléggé kifinomult, ill. vkinek, vminek ilyen volta v. megnyilvánulása
beszéde is tisztességes legyen; a’ durvaság és neveletlenség pedig csak egy kiejtésében se éresztessék; távól legyenek tőle az alacsonyan tréfáló kifejezések
(1825 Szilasy János)
Ha a’ szépizleti érzelem általános, ugy bizonyára annak hiánya, avagy ellentéte a’ durvaság ’s bárdolatlanság még a’ legalsóbb osztálybeli emberekben sem kivánatos állapot
(1844 Életképek)
a Dajka, egész humorával és bőbeszédűségével, durvaságával és alantasságával olyan rikító ellentéte Júliának
(1935 Hevesi Sándor)
Lucas, a minden durvasága, nyersesége ellenére is derék és jólelkű fekete kamionos akaratán kívül egy szörnyű történetbe keveredik
(1998 Új Könyvek)
3b.
vmely érzék(szerv) nem eléggé érzékeny, kifinomult volta
[bizonyos különös eseményeket] a közönséges halandó föl nem foghat, éppen érzékeinek durvasága miatt
(1893 PallasLex.)
3c. (rég)
vmely vidék, táj vad, zord, barátságtalan volta
Itt láthatod […] Sziberiának és Grönlándiának durvaságát; Zemblának örökké való havait; Afrikának olvasztó hévségét
(1819 Magda Pál)
4.
másokat sértő, bántó megnyilvánulás, viselkedés, erőszakos tett, cselekedet, ill. vminek sértő, bántó jellege
Vagynak ezen feljebb megneveztettek felett prédálásra, durvaságra, részegeskedésre s fajtalan életre hajlandó természetű emberek
(1777 Bessenyei György¹ ford.Halifax)
az illy csetepaték egy részt durvaságuk miatt, csak botrányt gerjesztenek, más részt csak rontanak az ügyön
(1841 Pesti Hírlap)
meg is büntetett minden durvaságot, melyet katonái a lakosok ellen követtek el
(1876 Vadnay Károly)
A szegény kisnemes az esetleg gazdagabb jobbággyal szemben „magasabbrendűségét” gyakran csak durvasággal tudta kifejezni, vagy „nemesi előjogainak” úton-útfélen való fitogtatásával és érzékeltetésével
(1940 Giday Kálmán)
A vitairat rendkívüli élessége és durvasága Rájnis ellen hangolta Kazinczyt, Földit, Horváth Ádámot
(1965 Mezei Márta)
A manchesteri csapatkapitányt vasárnap a Chelsea elleni mérkőzésen durvaság miatt állították ki
(2000 Magyar Hírlap)
4a.
a jó ízlést sértő, trágár szó, kifejezés, beszéd, ill. vmely szó, beszéd, kifejezés jó ízlést sértő, trágár volta
Csudáld ennek durvaságát: Hivatalos jelentésében azt beszélli, hogy eggy franczia Tiszt neki e’ szókat mondta: „Ha még egyszer úgy járnak az urak mint Győr mellett, meg lesznek b...va.”
(1809 Kazinczy Ferenc)
bocsánatot kérek szavaim durvaságáért
(1893 Kossuth Lajos)
a nők a nyelvi durvaságot nagyobb mértékben utasították el, mint a férfiak
(1987 Terestyéni Tamás)
a Kövecses-szótárban hiába keresem azt a kifejezést, amit a fiatalok legalább egy évtizede „kötőszó gyanánt” használnak, s már nem is érzik, hogy eredetileg durvaság volt
(1999 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. durva; ÉKsz.

Beállítások