dübörg l. dübörög

dübörög ige 7c7  döbörög (rég) , dübörg (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: rég, vál)

1. tn ’〈lárma, zaj, kül. vminek ütődéstől v. mozgás okozta rezgéstől kiváltott hangja〉 folyamatosan nagyon nagy erővel hangzik’ ❖ [Katonák] dbrg lármával tltſétek bé fldünk (1779 Bessenyei György¹ C1082, 233) | érzé a pillanatig tartó földrázkódást, mely miatt a nagy levéltár-szekrények mind úgy dübörögtek, mintha a beléjök zárt százados pörök megelevenültek volna (1854 Jókai Mór C2244, 183) | a virágos koporsóra dübörögve hulltak a göröngyök (1891 Gyarmathy Zsigáné C1950, 114) | az óriás híd acélpillérei félelmesen remegnek és dübörögnek a roppant forgalom alatt (1959 Dutka Ákos 9117019, 129) | Szétment a függöny, dübörgő tapsviharban állt a társulat (1968 Thury Zsuzsa 9709003, 214) | az eső esik. Egyhangúan dübörög a sátorponyva (1980 Sebeők János 1139002, 157).

1a. ’〈ég, felhő〉 mennydörgés miatt, ill. 〈mennydörgéssel járó vihar, zivatar〉 ismételten v. huzamosan erős, tompa, mély hangot ad, dörög’ ❖ ? döbörögni [=] dörögni (1784 Kisded szótár C0815, 17) | Villám csattog, döbörg az ég (1826 Hébe C2045, 72) | Kereslek a döbörgő fellegekben (1858 Dózsa Dániel C1435, 107) | Dicsérjétek az Urat a földről, tengeri szörnyek és tenger mélységei! […] Tűz és jégeső, felhő és hó, dübörgő viharok, melyek akaratát teljesítitek (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

1b. ’〈ágyú〉 elsütve v. 〈ágyúgolyó〉 felrobbanva ismételten v. huzamosan erős, csattanó hangot ad, dörög, ill. 〈ágyúlövés〉 ilyen hanghatással jár’ ❖ A mozsarak mennydörögve Veszedelmet bocsátnak; Az ércztorkok döbörögve Ezer halált okádnak (1798 Kisfaludy Sándor CD01) | döbörögve pattantyúk ropognak (1865 Greguss Gyula ford.–Camões 8164003, 88) | valahol a földnyelv mögött ágyúlövés dübörgött (1953 Németh László² ford.–Solohov 9485062, 60) | a gépágyú célzóberendezésében megjelent a vezérgép és már dübörgött is az ágyú, ontotta a lövedékeket (1995 Hárs József CD52).

1c. ’〈(ütő)hangszer〉(ismétlődő ütésektől) erős, tompa, mély hangot képezve, ill. 〈zene〉 ilyen hangzást keltve erősen szól’ ❖ látatlan dobok, ím kezdtek döbörögve rezegni (1851 Egyed Antal ford.–Ovidius C1552, 109) | kürtök villámlottak, gitár vijjogott, orgona dübörgött (1980 Dedinszky Erika 2054032, 431) | Az ablakok színesen világítottak, dübörgött a zene (1989 Bólya Péter 1023006, 80).

1d. ’〈szív〉 huzamosabb ideig (a szokásosnál erősebben, szaporábban) ver’ ❖ Csak ugy döbörög a szivünk (1865 Nyulassy Antal C3342, 83) | nem hallod, hogy jajgat, hogy üvölt sokszor ez a nagy lihegő test [ti. a nemzet], amelynek itt dübörög a szíve, a fővárosban (1914 Oláh Gábor 9487064, 68) | A szív arra szolgál, hogy megállás nélkül verjen, dübörögjön, majd kiugorjon, torokban dobogjon (1992 Békés Pál 2016043, 458).

1e. ’erős ütésekkel döngő hangot kelt vki(, hogy felhívja magára a figyelmet v. bebocsátását kérje); dörömböl’ ❖ Pacsirta ur, a zárt almáriumban […] kezdett dübörögni (1844 Jósika Miklós C2389, 168) | Leányom, gyermekem! – sikoltott Margit, az ajtón döbörögve egész erejéből (1864 e. Madách Imre C2956, 420) | [a faluba utazók] végül unalmukban elkerülnek mihozzánk [vasúti pályamunkásokhoz] is, akik izzadunk, hórukkolunk, dübörgünk és kalapácsolunk (1940 Veres Péter C4411, 94).

2. tn ’〈ember v. állat (lába), ill. emberek v. állatok csoportja〉(járás közben) a talajt érve, ill. 〈(tánc)lépés〉 ismétlődő, erősen kopogó, tompa hangot kelt’ ❖ Döbörög a ménes: vágtatásban nyargal (1800 Bessenyei György¹ C1087, 351) | A lovak patái dübörögtek, a vértesek vasai csillogtak (1898 Ezernyolcszáznegyvennyolc CD45) | [az antilop] hallotta, hogy a nagy elefánt ott dübörög a háta mögött (1914 Mikes Lajos 9443001, 86) | A táncosok dübörögnek (1929 Pap Károly CD10) | [Mária] a tölgyfalépcsőn dübörgő léptek között is hallja László könnyű, siető lépteit (1931 Sárközi György 9587010, 56) | A tamani gárdalövészek hadosztálya dübörög (1949 Szabad Nép szept. 1. C4872, 1).

3. tn (átv is) ’〈gép, berendezés〉 működése közben v. 〈(nehéz) jármű(vel vki)〉 haladása közben folyamatos, erős, mély, tompa hangot kelt, ill. ilyen hangot keltve megy vhol v. vhova’ ❖ ſzekér, mellyet döbörögni hallott (1775 Báróczi Sándor ford.–Marmontel C0805, 304) | És újra meg újra jöttek a dübörgő, fütyülő vonatok (1851 Jókai Mór C2248, 2) | dübörögve közeledik a szociálizmus Európa népeinek nyakára (1897–1898 Mikszáth Kálmán CD04) | A kis kályha búg és dübörög és a plafonon is villog a fénye (1910 Csáth Géza CD10) | Szürke sisakos motorosok dübörögnek előtte (1969 Mándy Iván 9420018, 25) | A monstrum [ti. a tank] már a Kissarok felé dübörgött (1989 Lázár Ervin 2025056, 37).

3a. ’〈indulat, szellemi erő〉 ellenállhatatlanul érvényesül, ill. eredményesen, nagy hatásfokkal működik vmi’ ❖ Bihar i Lilal földre borult s fölötte imát zümmögött a tíz elkeseredett, lélekben dübörgő aggodalom és bosszúvágy (1910 Laczkó Géza CD10) | – Micsoda klasszikus nép ez a mi népünk! Micsoda dübörgő erő! Meglátod, János, a magyarra nagy világtörténelmi hivatás vár (1919 Szabó Dezső 9623005, 257) | Dübörög a német gazdaság (1997 Magyar Hírlap CD09).

4. tn ’〈beszéd, ének〉(elégedetlenséget, haragot v. figyelmeztetést kifejezve) erőteljesen, mélyen hangzik, ill. ilyen hangon beszél, énekel vki’ ❖ az ő döbörgő szónoklataik […] tapsot nyernek (1844 Nagy Ignác C3271, 238) | Isten mentsen meg attól a koszttól, a hogy ők maguk is élnek! – folytatá dübörögve (1884 Gyarmathy Zsigáné C1951, 163) | Má honne dübörögnék. Sz, ha egyszer haragos vagyok (1916 Kertész István CD10) | Kicsike, vigyázzon, nagymama lesz – dübörgött a zongorista –, nagymama lesz … de nagymama lesz! (1969 Mándy Iván 9420035, 507) | Dalunk dübörög, reszketnek szinte az előttünk álló kaszárnya falai (1981 Dénes Tibor 9812003, 154).

4a. ts ’vki ilyen hangon mond, énekel, ill. ilyen hang(gal vmi) üzen, kifejez vmit’ ❖ megkondul a faluból az esti harangszó. Oh, milyen irtóztató, velőt hasító hang, tompán dübörgi: „látlak, gyilkos!” (1877 Mikszáth Kálmán CD04) | – Hát akkor mi kormányozza a világot? – kiáltotta kétségbeesett jókedvvel. – Az éhség és a szerelem! – dübörgötte rá Vass Tamás (1914 Oláh Gábor 9487064, 71) | Kilenc év óta nem dübörögtek nótákat nagypénteken (1964 Szabó Magda 9630005, 162) | a művészet szakaszhatárhoz érkezett. Ezt dübörgi Wagner zenéje is (1982 Berend T. Iván 9049003, 57).

ÖU: át~, el~, le~, végig~.

Sz: dübörgés.

Vö. CzF. döbörgő, döbörög, ~; ÉrtSz.; TESz. dübög; ÉKsz.; ÚMTsz.