dürgés fn 4B (Áll v. Vad)dürögés (rég)

1. (rég) ’hím madár, kül. fajdkakas által udvarláskor, násztánc közben hallatott búgó, morgó hang’ ❖ ? [a zsivány] a vadak dürgését minden felé jól tudta (1817 Czövek István ford. C1237, 12) | fölhangzik a síkföldi fajdkakasok dürrögése (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21).

2. ’rendsz. hím madár, kül. a tyúkalakúak vmely fajának kakasa által folytatott (ilyen hangokkal kísért) udvarlás, násztevékenység, ill. annak időszaka’ ❖ Beérkezvén a’ Siketfajd párzásának vagy is dürögésének ideje, azt estve de leginkább reggelenkint hajnal’ hasadtával folytatja: a’ vadász pedig utána leselkedése közben sok álmatlan éjszakát tölt (1829 Pák Dienes 8346011, 13) | A parton, szárazon alig láttam a víztaposókat; mindig úszva szedegettek, folyton ide-oda forgolódva a vizen, fejöket kissé rézsút előre nyújtva s szüntelenül bókolgatva – az ember azt hihetné, e furcsa mozdulataikat látván, hogy állandó felindulásban, dürgésben vannak (1899 Chernel István CD34) | A Bulwer-fácán (Lobiophasis bulweri) a legeredetibb madarak egyike. […] Dürgéskor egészen furcsa az alakja. Sok tollú, fehér farkát nagy világító legyezőként terjeszti szét (1972 Urania állatvilág ford. C6213, 144) | Hazánkban a túzok elsősorban a Tiszántúlon él, elszigetelt állományai azonban a Duna–Tisza közén és a Dunántúlon is megtalálhatók. A dürgés március végétől egészen május derekáig tart (1995 Magyarország állatvilága CD14).

Vö. CzF. dürögés; ÉrtSz.; SzólKm. dörgés; TESz. dürög; ÉKsz.

dürgés főnév 4B (Áll v. Vad)
dürögés 4B (rég)
1. (rég)
hím madár, kül. fajdkakas által udvarláskor, násztánc közben hallatott búgó, morgó hang
?
[a zsivány] a vadak dürgését minden felé jól tudta
(1817 Czövek István ford.)
fölhangzik a síkföldi fajdkakasok dürrögése
(1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
2.
rendsz. hím madár, kül. a tyúkalakúak vmely fajának kakasa által folytatott (ilyen hangokkal kísért) udvarlás, násztevékenység, ill. annak időszaka
Beérkezvén a’ Siketfajd párzásának vagy is dürögésének ideje, azt estve de leginkább reggelenkint hajnal’ hasadtával folytatja: a’ vadász pedig utána leselkedése közben sok álmatlan éjszakát tölt
(1829 Pák Dienes)
A parton, szárazon alig láttam a víztaposókat; mindig úszva szedegettek, folyton ide-oda forgolódva a vizen, fejöket kissé rézsút előre nyújtva s szüntelenül bókolgatva – az ember azt hihetné, e furcsa mozdulataikat látván, hogy állandó felindulásban, dürgésben vannak
(1899 Chernel István)
A Bulwer-fácán (Lobiophasis bulweri) a legeredetibb madarak egyike. […] Dürgéskor egészen furcsa az alakja. Sok tollú, fehér farkát nagy világító legyezőként terjeszti szét
(1972 Urania állatvilág ford.)
Hazánkban a túzok elsősorban a Tiszántúlon él, elszigetelt állományai azonban a Duna–Tisza közén és a Dunántúlon is megtalálhatók. A dürgés március végétől egészen május derekáig tart
(1995 Magyarország állatvilága)
Vö. CzF. dürögés; ÉrtSz.; SzólKm. dörgés; TESz. dürög; ÉKsz.

Beállítások