dzs fn -1B (kiejtve: dzsé, a régiségben ds jelöléssel is, jelzőként is)dzsé (írva: ritk)

1. ’a fogmeder mögötti terület és a nyelvhát elülső része között képzett zöngés zár-rés hang’ ❖ Sziszegők: s, sz, z, ts, tz, ’s, d’s, dz (1807 Magyar grammatika 8563001, 7) | Asszonáncban megkívántatik: […] Hogy a mássalhangzók rokonok legyenek (b-p, c-sz, d-t, f-v, g-k, l-ly, m-n, n-ny, r-l, s-zs, z-sz, gy-ty, dzs-cs) (1850 Arany János C6504, 215) | [affrikáták] azok a kettős mássalhangzók, melyek zárhangból s vele rokon réshangból állanak. Ilyen pl. a magyar c = tsz, cs = ts, dzs = d+zs (1911 RévaiNagyLex. C5697, 127) | A háromjegyű betűvel jelölt hang neve dzsé (1980 Nyelvművelő kézikönyv C6413, 451) | Az ómagyar kor elejének egyes mássalhangzói átalakultak: a dzs-ből gy, a w pedig szókezdő helyzetben legtöbbnyire v lett: víz, világ, virág. Nyelvjárásaink részben eltérő fejlődésről tanúskodnak. Felsőőrben a régi állapot valószínű folytatásaként ma is dzs-t ejtenek a köznyelvi gy helyén (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

2. ’az ezt jelölő írásjegy (dzs, Dzs)’ ❖ Kettes, avagy pótoló Betk. dz. ds. gy. ly. ny (1792 Rosenbacher Ferenc 7284001, 10) | A cigány nyelv hangjait magyar helyesirással a következő 47 betűvel jelezhetjük: a, á, b, c, cs csh, d, dz, dzs, e, é, […] tyh, u, ú, v, zz, s (1893 PallasLex. CD02) | [a helyesírási szabályzat 11. kiadásában] a legfontosabb változás az, hogy a dz és a dzs betű ábécénk teljes jogú tagja lett, amit a sorvégi elválasztás szabályának megváltozása mutat: ezek a betűk most már nem választhatók szét (1987 Tények könyve CD37).

Vö. CzF. ds; ÉrtSz.; ÉKsz.

dzs főnév -1B (kiejtve: dzsé, a régiségben ds jelöléssel is, jelzőként is)
dzsé 1B (írva: ritk)
1.
a fogmeder mögötti terület és a nyelvhát elülső része között képzett zöngés zár-rés hang
Sziszegők: s, sz, z, ts, tz, ’s, d’s, dz
(1807 Magyar grammatika)
Asszonáncban megkívántatik: […] Hogy a mássalhangzók rokonok legyenek (b-p, c-sz, d-t, f-v, g-k, l-ly, m-n, n-ny, r-l, s-zs, z-sz, gy-ty, dzs-cs)
(1850 Arany János)
[affrikáták] azok a kettős mássalhangzók, melyek zárhangból s vele rokon réshangból állanak. Ilyen pl.például a magyar c = tsz, cs = ts, dzs = d+zs
(1911 RévaiNagyLex.)
A háromjegyű betűvel jelölt hang neve dzsé
(1980 Nyelvművelő kézikönyv)
Az ómagyar kor elejének egyes mássalhangzói átalakultak: a dzs-ből gy, a w pedig szókezdő helyzetben legtöbbnyire v lett: víz, világ, virág. Nyelvjárásaink részben eltérő fejlődésről tanúskodnak. Felsőőrben a régi állapot valószínű folytatásaként ma is dzs-t ejtenek a köznyelvi gy helyén
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
2.
az ezt jelölő írásjegy (dzs, Dzs)
Kettes, avagy pótoló Betk. dz. ds. gy. ly. ny
(1792 Rosenbacher Ferenc)
A cigány nyelv hangjait magyar helyesirással a következő 47 betűvel jelezhetjük: a, á, b, c, cs csh, d, dz, dzs, e, é, […] tyh, u, ú, v, zz, s
(1893 PallasLex.)
[a helyesírási szabályzat 11. kiadásában] a legfontosabb változás az, hogy a dz és a dzs betű ábécénk teljes jogú tagja lett, amit a sorvégi elválasztás szabályának megváltozása mutat: ezek a betűk most már nem választhatók szét
(1987 Tények könyve)
Vö. CzF. ds; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások