dzsentri fn és mn 1B1  zsentri

I. fn

1. (egysz-ban) (Tört) ’〈a középkori Angliában:〉 földbirtokainak jövedelméből élő köznemesi réteg, ill. 〈a kapitalizmus korának Angliájában:〉 saját birtokain árutermelést, tőkés gazdálkodást folytató ún. újnemesség’ ❖ Londonban julius 15-kén Sutherland herczeg lakában nagy hangverseny adatott a’ lengyelek javára. Közel 500-an voltak jelen a’ nemességből és gentryből (1842 Pesti Hírlap CD61) | Az angol gabonatörvény rikító igazságtalansága tehát abban áll, hogy az állam a legszegényebb polgáraitól megvonja a falat kenyeret, csak azért, hogy a leggazdagabbak, a lordok és a földbirtokos gentry annál többet költhessenek (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | A gentryhez tartozónak tekintettek bárkit, aki megfelelt bizonyos kritériumoknak: fizikai munka nélkül élt földjének jövedelméből, képes volt vállalni a helyi (s egyesek az országos) kormányzat felelősségét, osztozott bizonyos értékítéletekben […]) és műveltségben (egy-két évnyi egyetem, jogi iskola) (1995 Kontler László CD17) | [I. Erzsébet idején] a parlament tevékenysége állandósult, a helyi hatalom a városi oligarchiák tanácsainak és a vidéki gentry által választott békebíráknak a kezén maradt, Anglia új uralkodóinak pedig fejletlen államgépezettel, csekély jövedelemmel, kis létszámú hadsereggel és kevés hivatalnokkal kellett szembenézniük a 17. század háborús kihívásaival (2000 Hahner Péter CD17).

2. (Tört) ’〈Magyarországon, kül. a dualizmus korában:〉 anyagi biztonságában megrendült, gyakr. eladósodott, elszegényedett, de korábbi életkörülményeihez, társadalmi pozíciójához ragaszkodni próbáló egykori birtokos nemesség, ill. 〈kül. a két világháború között:〉 nem nemesi származású értelmiségi, katonatiszti, (birtokot szerzett) hivatalnoki, nagypolgári réteg’ ❖ a’ magyar Köznemesség, a’ magyar gentry (1846 Magyarország 1846-ban C4165, 24) | Avagy középbirtokosaink, fajunk par excellence [= elsődleges] fentartói, a más országokban oly üdvösen működő gentry, a nálunk, egyéb polgári elem hiányában a középosztályt képviselő földbirtokos helyesen gazdálkodik, szorgalmasabban és gondosabban, egyszóval okszerűbben működik-e általában s nagy többségében? (1873 Keleti Károly 8233007, 158) | Szegény magyar dzsentri annyiszor hallja élhetetlen voltát, hogy elszontyolodásában nekidurálja magát egyszer-egyszer, egy-két ugrással utána szökni azoknak (vagy esetleg meg is előzni őket), akik a boldogulás útján elöljárnak (1896 Mikszáth Kálmán CD04) | A zsentrit is úgy temetik regényíróink, ahogy a lecsapolás előtt álló lápvilágon szokás végigtekinteni, Uri-muris nosztalgiával, de a csatornázások hasznát hangoztatva (1931 Németh László² CD10) | A földtelenné vált magyar dzsentri – a 19. század második felében 30 ezer úri középbirtokos családból 20 ezer vált földtelenné – […] azonban mégis fenntartotta úri státusát (1982 Berend T. Iván 9049002, 37) | [Móricz Úri muri című regényében] az urak ivásán és adomázásán kívül alig is történik valami a cselekmény szintjén, ugyanakkor a mű a vidéki középosztály, a dzsentri – és áttételesen a magyar vidék pusztulásáról szól (1996 Új Könyvek CD29).

3. ’e társadalmi rétegek valamelyikének tagja’ ❖ Mikor idejöttem, útközben megismerkedtem egy dzsentrivel (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | Ahol [Mikszáth] szatirikusan rajzol, mint a Gavallérok híres szatirájában a sárosi gentryt, ott is csak a másokra ártatlan, önámító nagyzolást, a szeretetreméltó léhaságot rajzolja (1917 Schöpflin Aladár 9590005, 41) | Mintha egy múlt századbeli angol regény gentryjei, ladyjei (Thackeray beállításában) vonultak volna fel a versenyre (1932 Krúdy Gyula CD54) | [Papp Dániel] a lázadó szerzeteseknek, a konvenciókkal szakító, a magányos dzsentriknek […] ellenpólusait is megrajzolja: azokat az embereket, akiknek nincsenek nagy becsvágyaik, környezetüket szétfeszítő törekvéseik (1965 Diószegi András CD53) | Fráter Lóránd a nótaszerző dzsentri mintaképe. Katonai pályán indult el, de 32 éves korában – huszárkapitányként – nyugalomba vonult. Attól fogva a nótaszerzésnek élt (1980 NéprajziLex. CD47) | Egy Jeremy Cotton nevű, igen gazdag angol dzsentri elhatározta, hogy legszebb kastélyát, Tythrop Park-ot a benne lévő bútorokkal, műkincsekkel, festményekkel együtt családi okokból eladja (1995 Magyar Hírlap CD09).

II. mn

’e társadalmi rétegek vmelyikéhez tartozó 〈személy v. csoport〉’ ❖ Szokott ön vadászni? – szokták tőlem kérdezni a dzsentri ismerőseim (1885 Mikszáth Kálmán CD04) | Hiú, elkapatott dzsentri kamasz, aki keresztülbukott az érettségi vizsgán (1890 Jókai Mór CD18) | A vidék gentry urai (1900 Gottier Lajos C1893, 5) | a kis hivatalnokférj kötelességének tartja, hogy zokogjon, a dzsentribb szobaúr pedig nem bírja tovább s ráordít: „ne bőgj, te marha […]!” (1911 Ignotus CD10) | a dzsentri hivatalnoki kar (1984 Füstöss László CD30) | egy elszegényedett dzsentri huszártiszt az operettben visszaálmodja, visszaudvarolja, pezsgőzi, énekli dobra vert ősi kastélyát (1992 Batta András CD17) | A krónikás szerepét öltötte magára Babits legnagyobb szabású epikai művének írásakor, a magyar kisvárosi sorsok, a magyar dzsentri középosztály útjának ábrázolásakor (1997 Új Könyvek CD29).

a. ’e társadalmi rétegek vmelyikére v. a hozzá tartozó személyre jellemző, vele kapcs.’ ❖ Az intéző utána nézett s gentri fesztelenséggel mondta magában: – Egy-gyen meg a fene, vónék csak én a gróf, én is ott hagynálak a faképnél (1911 Móricz Zsigmond 9462001, 89) | Nagyon udvariasan és jó dzsentri modorban csókolt kezet Erzsinek (1937 Szerb Antal 9668030, 157) | [az Ellenőr című] lap elvi cikkei, vezércikkei a dzsentri politika patetizáló verbalizmusának melegágyai voltak (1965 Németh G. Béla CD53) | dzsentri életmód (1994 Új Könyvek CD29) | A szélesebben vett polgári, paraszti, dzsentri, esetenként akár még a nagypolgári tradíciók persze léteztek az államszocializmus mindennapjaiban, s élt a nacionalizmus, a keresztény hagyomány is (1997 Magyar Hírlap CD09).

ÖE: ~család, ~fiú, ~gyerek, ~ház, ~kaszinó, ~kérdés, ~klub, ~kultúra, ~réteg, ~szellem, ~világ, ~virtus.

Sz: dzsentris, dzsentriség, dzsentroid.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.